Zsuráfszky Zoltán 1956. szeptember 30-an született Szikszón. 1975-ben Nívódíjjal végzett az Állami Balettintézet első néptánc tagozatán. Később diplomát szerzett az Egri Tanárképző Főiskola pedagógia-népművelés szakán, majd a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán.
1975-től a Magyar Állami Népi Együttes táncosa, szólistája, tánckarvezetője.
Ezzel egy időben mar önálló koreográfusként sorra alkotja friss szemleletű, a Kárpát-medence folklórjának alapos ismeretet tanúsító műveit. Emellett folyamatosan jelentkezik nagy formátumú, egész estés színpadi táncműveivel.
1980 es 1991 között a szegedi JATE Balint Sándor Táncegyüttes es a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője.
1984-től 1991-ig a barátaival közösen alapított Kodály Kamara Táncegyüttes művészeti vezetője.
1991-től a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője, 1993-tol igazgatója is.
A Budapest Táncegyüttes művészi munkája egyrészt az eredeti néptáncokat autentikusan reprezentáló színpadi megfogalmazásokra, másrészt a hagyományon alapuló, gondolati tartalmú, tematikus jellegű, táncművészeti feladatokat jobban kiszélesítő táncszínházi produkciókra épült.
2007-től az egyesített Honvéd Táncszínház, 2012-től az egész Honvéd Együttes művészeti vezetője.
2014-ben kezdeményezésére a Honvéd Táncszínház neve Magyar Nemzeti Táncegyüttesre változik, amelynek művészeti vezetője jelenleg is.
A hazai hivatásos es amatőr együttesek szinte mindegyikében dolgozott.
1980 óta rendszeresen tanít az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban es Japánban.
A táncgyűjtés vezetőjeként reszt vett az utóbbi évek legnagyobb népzenei gyűjtésében, az Utolsó Óra programban.
A magyar etnikum mellett foglalkozott román, szlovák, délszláv, gurál es cigányfolklórral, gyűjtéseinek anyagát a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének néptánc archívuma őrzi.
Koreográfusként e hatalmas – es ilyen magas szinten kevesek által elsajátított – eredeti néptáncanyagból építkezik.
A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, az Emmi-miniszter tanácsadó testületének tagja, a Nemzeti Kulturális Alap kurátora, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnökségi tagja, a Magyar Táncművészeti Főiskola címzetes főiskolai tanara.

Az utóbbi évek legjelentősebb, egész estét betöltő táncszínházi produkciói, néptánc előadásai amelyeknek koreográfusa és rendezője is egyben:

Csárdás! – A Kelet tangója…
Fekete-piros tánc…                      
Monarchia – Népek tánczai
Élő Martin Archívum sorozat: Kalotaszeg, Szatmár, Mezőség, Bonchida, Gyimes
Egy mondat… – önálló előadói est
Magyar Rapszódia történelmi táncképek
Csipkerózsika – mesejáték
Tündérmese – mesejáték
Drakula (táncjáték felnőtteknek
Boldog emberek (Móricz-művek táncos adaptációja)
Gipsy Spirit (A cigányság tánckultúrája)
Betyárok – táncjáték
Boldogasszony vendégség (Szegedi Szabadtéri Játékok)
Benyovszky – táncjáték a Ghymes Együttessel
Ballada – A halálra táncoltatott lány (amerikai filmprodukció)
A Tenkes kapitánya – zenés, kalandos táncjáték (Művészetek Palotája, 2009)
Dózsa – Tánckrónika Dózsa György tetteiről (Szeged 2010; Művészetek Palotája 2011-től)
Táncoló tavasz – Folklórkalendárium (Nemzeti Táncszínház, 2012)
Téli Tánc – Folklórkalendárium (Nemzeti Táncszínház, 2012)
Napszédítő/Páva-variációk (Thália Színház, 2014)
Székely Dózsa György – tánckrónika (Temesvár, 2014)
Sírnak a harangok… – Emlékezés az I. világháborúra (Nemzeti Táncszínház /Várkert Bazár, 2014.)
Körhinta (2015) – társrendező-koreográfus (Nemzeti Színház)
Sárkánymese (2015) – koreográfus, rendező
Itt élned, halnod kell (2016) – koreográfus (Hősök tere)
Drakula utolsó tánca (2016) – koreográfus, rendező (Szegedi Szabadtéri Játékok)
Csíksomlyói passió (2017) – koreográfus (Nemzeti Színház)
KIEGYEZÉS/150 (2017) – koreográfus, rendező  (Müpa)

Komolyzenei művek, rendező-koreográfus:

„Makrokozmosz” (táncköltemény Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művére)
„Metamorfózisok” (táncköltemény Kodály: Felszállott a páva – variációk magyar népdalra című művére)
Orff: „Carmina Burana”
Tolcsvay-Bella: „Testamentom”
Szörényi-Bródy: István a király (kolozsvári bemutató)

Vezető koreográfusként vett részt a Keleti Táncvihar, Millenniumi Sokadalom, Duna Rapszódia, Egri csillagokcímű műsorokban, Szörényi Levente: az Árpád népe” c. misztikus operában, illetve a Jubileumi „István a király” rockoperában, valamint a „Tűztánc” című produkcióban és a Budapesti Operettszínház 2011 októberében bemutatott „Cigányszerelem” című darabjában.

Díjak:
Népművészet Ifjú Mestere (1977)
Év táncosa díj (1985)
Magyar Művészetért Díj (1989)
Harangozó Gyula-díj (1993)
Érdemes Művész (2002)
Év koreográfusa díj (2005)
Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje (2006)
Kiváló Művész (2010)
Kossuth-díj (2013), több évtizedes kimagasló munkássága, a Kárpát-medencei magyar néptánckincs gyűjtése, megőrzése es közkinccsé tétele érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként.