Sarkadi-Fábri-Nádasy-Vincze

Körhinta

Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy – évszázadok paraszti törvénye szerint – egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára. Szerelem? Lehet-e a pillanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb a társadalom, a „földhöz a föld törvénye”, a józan ész, mint két ember egymás-akarása?

Vidnyánszky Attila rendező számára a történet személyes és társadalmi szála közül elsősorban a személyes a fontos. A szerelem ereje, hatalma, és a beteljesülő szerelemben a jövő lehetősége… Mindazok, akik látták a János vitéz és a Johanna a máglyán rendezését, megtapasztalhatták, hogy Vidnyánszky az érzelmek sodró erejét grandiózus színpadi kompozíciókban viszi színre. A nagyszerű szereposztás mellett a produkció dinamizmusáért a Nemzeti Táncegyüttes felel… Újra műfajokat átívelő, a prózát, a táncot, a zenét egyesítő költői színházi előadás születik a Nemzetiben.

Rendező: Vidnyánszky Attila
Társrendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Szereposztás

Színészek:

Varga József, Szűcs Nelli, Berettyán Nándor, Farkas Dénes, Szász Júlia e.h.,

Magyar Nemzeti Táncegyüttes (MNTE)

Zenészek: D. Tóth Sándor, Liber Róbert, Csávás Attila, Takács Ádám, Szabó Dániel
Zenészek (hangfelvételről): Balogh Kálmán, Madarász András, Kovács Ferenc, Bede Péter, Rácz Csaba, Lelkes Tibor, Lakatos Róbert
Díszlet: Mira János
Jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa
Dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Rendezőasszisztens: Kernács Péter

MARTIN MARATON

Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, Dr. Martin György eredeti táncgyűjtéseinek ihletésére, a nagyszerű tudós munkássága előtt tisztelegve indította el néhány évvel ezelőtt Élő Martin Archívum sorozatát. A sorozat forradalmasította a magyar színpadi néptáncművészetet és példát mutatott arra, hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megtartva, magas művészi értékű előadásokat létrehozni. Ezek a műsorok amellett, hogy bemutatják egy- egy vidék legmélyebben, legaprólékosabban megismert és elsajátított autentikus táncfolyamatait, kiemelkedő táncos egyéniségeit; lehetőséget adnak arra, hogy a nézők rácsodálkozzanak saját tánc és zenei kultúrájuk gazdagságára és szépségére. Az előadások mély és őszinte pillanatainak mindegyike egy- egy vallomás az alkotó elkötelezett szeretetéről a népi kultúra iránt.

Az öt részből álló sorozatban Kalotaszeg, Mezőség, Bonchida háromszor, Gyimes és Szatmár címmel, Dr. Martin György és munkatársai, illetve Zsuráfszky Zoltán saját gyűjtései alapján mutatja be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes az „Élő” táncarchívumot, öt héten keresztül.

Művészeti munkatárs: Zs. Vincze Zsuzsa     Zenekarvezető: Papp István Gázsa

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Szatmár

Élő Tánc-Archívum sorozatunk első két darabját, Bonchida háromszor és Kalotaszeg címmel mutattuk be. Követve, a fáradhatatlan néprajzkutató Martin György táncfilmezéseinek útvonalát, most Szatmár táncéletének bemutatásával tisztelgünk a nagyszerű tudós megismételhetetlen munkássága előtt. Ő és munkatársai nagy horderejű táncgyűjtéseket szerveztek Magyarországon és Erdélyben, amelyek meghatározó jelentőséggel bírtak nemcsak a magyar, de az európai néptánckutatás történetében is. Szatmárban a 70-es évekig a legnagyobb részletességgel gyűjtötték fel és archiválták az apróbb falvak tánckultúráját (több mint 290 faluból készültek táncfilmek). Nemes és nagyszerű munkájukkal megörökítették az ott élő emberek táncait, s most ránk vár a feladat, hogy olyan színházi élményt nyújtsunk, amely méltó e régi, sok esetben már elfeledett, de csodálatos kultúrához.

Művészeti munkatárs és jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa

Zenei szerkesztő: Árendás Péter

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész

 Tekintse meg az Élő Tánc-archívum képgalériáját!

EGRI CSILLAGOK

Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni.

EGRI CSILLAGOK

Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni.

EGRI CSILLAGOK

Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Mátyás királyról szóló mesék és történetek birodalmába hívja a nagyobbacska gyerekeket. A tanulságos történetek elmesélése során segítségünkre lesz Mátyás király udvari történetírója (vagy inkább okos udvari bolondja?) a híres Galeotto Marzio. Az ő segítségével megismerjük az igazmondó juhászt, Mátyás szép és okos feleségét; Beatrix királynét éppúgy, mint a gonosz kolozsvári bírót, sőt azt is megtudhatjuk, hogyan is lett király a magyarok vezérlő csillaga: a mi igazságos Mátyás királyunk.

Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Koreográfusok: Appelshoffer János, Sánta Gergő, Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Zene: Rossa László, Szabó Dániel, Papp István Gázsa

Rendezte: Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán

A Mesék Mátyás királyról főcím zene részlete elhangzik a Kaláka Együttes előadásában, a Kecskemétfilm Kft. engedélyével.

Az előadás 10 éves kortól ajánlott.

Bemutató: Nemzeti Táncszínház, 2019. április 2.

Az előadás a Nemzeti Táncszínház szervezésében jött létre.

A 18. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be. Ezek alapján élesztették föl a helybeliek 1996-ban e színjáték-hagyományt, s az idén, a huszadik évfordulón – mintegy tízéves kihagyás után – ismét sor került egy virágvasárnapi bemutatóra. Ha kimondjuk Csíksomlyó nevét, ma már mégsem elsősorban ez a műfaj jut róla az eszünkbe, hanem annak a zarándoklatnak a helyszíne, ahol pünkösdkor évről évre félmillió ember gyűlik össze a Kárpát-medence minden tájáról, hogy imádkozzanak a Szent Istvántól Szűz Máriának felajánlott országért. És vannak, akik azért jönnek e kegyhelyre, hogy pünkösd vasárnap a felkelő napban megláthassák Babba Máriát, ősvallásunk istenasszonyát.
A Nemzeti Színház produkciójának létrehozása során e hagyomány teljességére támaszkodni kíván. Így arra az 1897-ben megjelentetett kéziratos gyűjteményre is, mely négyfajta passiójáték-típust tartalmazott. Ez képezte Balogh Elemér és Kerényi Imre szövegkönyvének az alapját is, melyből az 1981-es nagysikerű színdarab készült. Az elmúlt 35 év során azonban Kilián István áldozatos munkájának eredményeként napvilágot látott a csíksomlyói passiójátékok teljes szöveganyaga is. Az 1991-től évente megrendezett Nemzetközi Betlehemes Találkozóknak köszönhetően pedig feltárult az a szakrális dramatikus népi játékmód is, mely az iskoladrámák hatására a 18. században alakult ki. Vállalkozásunknak ez a Csíki-medence székely közösségeiben ma is élő archaikus nyelvezet képezi a bázisát, mely a megszólalás hitelességét és újdonság-értékét is garantálja. De fel fogjuk használni Katona Imre Passió magyar versekben című szövegkönyvét is, melyből Ruszt József 1971-ben rendezett előadást az Egyetemi Színpadon.
Az elmúlt három év során a Nemzeti Színházban már jelen volt a szakrális tematika. Elég, ha csak Tamási Áron Vitéz lélek című drámájára vagy Claudel és Honegger Johanna a máglyán című oratóriumára gondolunk. A népi műveltség színpadi megszólaltatására pedig a szintén Vidnyánszky Attila által rendezett Körhinta a példa, melyben a drámai témához szervesen kapcsolódott az a népzene, néptánc- és hiedelem-anyag, amelyet a társrendező-koreográfus, Zsuráfszky Zoltán irányításával a Magyar Nemzeti Táncegyüttes jelenített meg. Az újragondolt Csíksomlyói passiót hasonló összművészeti produkciónak szánjuk, s ezért be kívánunk vonni olyan neves előadókat, szólistákat is, akik a maguk műfajában hasonló népszerűségre tettek szert, mint az énekes-mesemondó Berecz András…

Vándor Berecz András m.v.
Mária Tóth Auguszta
Mária Magdolna Barta Ágnes e.h.
Krisztus Berettyán Nándor e.h.
Péter apostol Rátóti Zoltán
Júdás apostol Rácz József
Pilátus Olt Tamás
Pilátus felesége Vas Judit Gigi e.h.
Annás főpap Schnell Ádám
Zsibárus Farkas Dénes
Jeruzsálemi Tóth László
Barabás Bordás Roland e.h.
Tanítvány Berettyán Sándor e.h.
Lázár Kiss Péter Balázs e.h.
Pilátus fia Horváth Mátyás, Fülöp Tamás e.h.

Táncosok:
Deus Pater: BENEDEK ATTILA, Halál: BORDÁS BARNABÁS, Hit: KOVÁCS GÁBOR, Szeretet: RAB EDINA, Fájdalom: TÓTH MELÁNIA, Gábriel arkangyal: BARKA DÁVID, Ráfáel arkangyal: TÓKOS ATTILA, Ábrahám: VALACH GÁBOR, Első ördög: FEKETE BENCE, Második ördög: JUHÁSZ SÁNDOR, Ádám: CSICSMANN DÁNIEL, Dávid király: SZEVERÉNYI BARNABÁS, Veronika: OLTÁRCZY MÁRIA, Első katona: HAJDÚ FLÓRIÁN, Második katona: TAKÁCS GÁBOR Erősség: JUHÁSZ BENCE ZSOMBOR, Mértékletesség: PAYER DÓRA, Bölcsesség: KEREPESI ZOLTÁN, Ártatlanság: MOLNÁR SAROLTA, Állhatatosság: SÁNTA-BÍRÓ ANNA, Noé: RENCZ NORBERT

Közreműködik a MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES

Koreográfus Zsuráfszky Zoltán m.v.
Díszlettervező Székely László m.v.
Jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias m.v.
Dramaturg Szász Zsolt, Kulcsár Edit
Néprajzi szakértő, táncdramaturg Zs. Vincze Zsuzsa m.v.
Ügyelő Lencsés István, Dobos Gábor
Súgó Gróf Kati
Rendezőasszisztens Herpai Rita
Rendező Vidnyánszky Attila

EGRI CSILLAGOK

Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni.

EGRI CSILLAGOK

Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Jánoska, aki megelégelte két testvére gonoszkodását és elindult szerencsét próbálni…

Így kezdődik a jó Tündér meséje, akinek segítségével találkozhattok a mókás Aranylúddal, a Papucsszaggató Királykisasszonyokkal és még sok más mesehőssel.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes – nagysikerű „Csipkerózsika” c. táncjátéka után – most ismét a mesék birodalmában kalandozik veletek, ahol megismerkedhettek a népi kultúra legszebb gyöngyszemeivel; sok-sok tánccal és zenével.

Jó szórakozást kívánunk!

Díszlet: Bátonyi György

Jelmez: Papp Janó

Zenei munkatársak: Árendás Péter, Papp István Gázsa

A meséket színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa

Zeneszerző: Rossa László

Rendező koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Jánoska, aki megelégelte két testvére gonoszkodását és elindult szerencsét próbálni…

Így kezdődik a jó Tündér meséje, akinek segítségével találkozhattok a mókás Aranylúddal, a Papucsszaggató Királykisasszonyokkal és még sok más mesehőssel.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes – nagysikerű „Csipkerózsika” c. táncjátéka után – most ismét a mesék birodalmában kalandozik veletek, ahol megismerkedhettek a népi kultúra legszebb gyöngyszemeivel; sok-sok tánccal és zenével.

Jó szórakozást kívánunk!

Díszlet: Bátonyi György

Jelmez: Papp Janó

Zenei munkatársak: Árendás Péter, Papp István Gázsa

A meséket színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa

Zeneszerző: Rossa László

Rendező koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Jánoska, aki megelégelte két testvére gonoszkodását és elindult szerencsét próbálni…

Így kezdődik a jó Tündér meséje, akinek segítségével találkozhattok a mókás Aranylúddal, a Papucsszaggató Királykisasszonyokkal és még sok más mesehőssel.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes – nagysikerű „Csipkerózsika” c. táncjátéka után – most ismét a mesék birodalmában kalandozik veletek, ahol megismerkedhettek a népi kultúra legszebb gyöngyszemeivel; sok-sok tánccal és zenével.

Jó szórakozást kívánunk!

Díszlet: Bátonyi György

Jelmez: Papp Janó

Zenei munkatársak: Árendás Péter, Papp István Gázsa

A meséket színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa

Zeneszerző: Rossa László

Rendező koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Jánoska, aki megelégelte két testvére gonoszkodását és elindult szerencsét próbálni…

Így kezdődik a jó Tündér meséje, akinek segítségével találkozhattok a mókás Aranylúddal, a Papucsszaggató Királykisasszonyokkal és még sok más mesehőssel.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes – nagysikerű „Csipkerózsika” c. táncjátéka után – most ismét a mesék birodalmában kalandozik veletek, ahol megismerkedhettek a népi kultúra legszebb gyöngyszemeivel; sok-sok tánccal és zenével.

Jó szórakozást kívánunk!

Díszlet: Bátonyi György

Jelmez: Papp Janó

Zenei munkatársak: Árendás Péter, Papp István Gázsa

A meséket színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa

Zeneszerző: Rossa László

Rendező koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Jánoska, aki megelégelte két testvére gonoszkodását és elindult szerencsét próbálni…

Így kezdődik a jó Tündér meséje, akinek segítségével találkozhattok a mókás Aranylúddal, a Papucsszaggató Királykisasszonyokkal és még sok más mesehőssel.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes – nagysikerű „Csipkerózsika” c. táncjátéka után – most ismét a mesék birodalmában kalandozik veletek, ahol megismerkedhettek a népi kultúra legszebb gyöngyszemeivel; sok-sok tánccal és zenével.

Jó szórakozást kívánunk!

Díszlet: Bátonyi György

Jelmez: Papp Janó

Zenei munkatársak: Árendás Péter, Papp István Gázsa

A meséket színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa

Zeneszerző: Rossa László

Rendező koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész