A hűtlenségéért halállal büntetett asszony különös történetét, e kegyetlen szépségű, régi stílusú balladát, balladaköltészetünk talán legrejtélyesebb és legmélyebb emberi érzelmeket ábrázoló, halálos tragédiával végződő históriáját eleveníti meg a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Honvéd Férfikar előadása. Az eredeti népballada szűkszavúan szól a házasságtörő asszonyról és a hűtlenség indokairól. A férj véres bosszúját, a hűtlen feleség megégetését részletesen tárgyalja. A táncdráma, mintegy kiegészítve a történetet, kideríti a nő hűtlenségének okát, a bűnösök lehetséges indokait, és megpróbál magyarázatot adni a szereplők tetteire.
E szerint a hosszú katonaságból hazatérő főhősünk (Barcsai) egy lakodalom közepébe csöppen: a lány, akit szeretett, nem várta meg, éppen férjhez készül menni egy gazdag emberhez. A lakodalomban kitörő konfliktusok ellenére a házasság megköttetik, így Barcsai, elveszítvén szerelmesét, elbujdosik. Az évek telnek, az érdekből kötött házasság szürkesége és a szenvedés egyre elviselhetetlenebbé válik a Feleség számára, amikor egyszer csak felbukkan régi szerelme: Barcsai. A fiatalkori beteljesületlen szerelem és annak minden elfojtott sóvárgása ellenállhatatlanul sodorja őket a bűnbe, és a megtorlás sem maradhat el.

Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara
Közreműködik a Honvéd Férfikar

Szereplők:
Címszerepben: Oltárczy Mária
A férj: Tókos Attila Harangozó-díjas
Barcsai, a szerető: Barka Dávid Harangozó-díjas
Falusi nép: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckara
Katonák, pásztorok, bírák: a Honvéd Férfikar énekesei

A táncdrámát, az azonos című ballada ihletésére írta: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Fény: Kósa Dániel, Niederkirchner István
Digitális technika: Fabók Szilvia, Konta Boáz
Népzenei szerkesztő: Papp István Gázsa, D. Tóth Sándor

A hangfelvételen közreműködik: Eredics-Fekete Zsuzsanna (ének), Tókos Soma (gyerekhang), valamint a Bihari Együttes gyerektáncosai (ének)

Zeneszerző: Eredics Benjamin
Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó-díjas, érdemes Művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas kiváló művész

Az előadás a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében, a Müpa szervezésében valósul meg.

“Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni. Gárdonyi regénye igazi nagy történet: szerelemről, hűségről (és árulásokról), bátorságról, hazaszeretetről, hősiességről, a felnőtté válásról…
Nem a regény színpadi adaptációjára készülünk. Egy különleges nézőpontot keresünk, amelyből érvényesen mesélhetjük el a Gárdonyi Géza által megírtakat a fiataloknak úgy, hogy azok az érzelmek, tettek és kalandok, amelyek a regényt olyan élvezetessé teszik, mind megjelenjenek.” – Vidnyánszky Attila

Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias
A táncos szereplők jelmeztervezője: Zs. Vincze Zsuzsa
Tánczenei szerkesztők: Papp István Gázsa, Szabó Dániel, D. Tóth Sándor
Dramaturg: Szász Zsolt
Rendezőasszisztens: Kernács Péter
Táncdramaturg-koreográfus: Zs. Vincze Zsuzsa
Társrendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Rendezte: Vidnyánszky Attila

Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara.

Néprajzi szaktanácsadó: Éri Péter
Zenei szerkesztő: Árendás Péter
Zenekarvezető: Papp István Gázsa
Jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlet: Ambrus Sándor

A rendező-koreográfus munkatársa: Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó-díjas, érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész

A hűtlenségéért halállal büntetett asszony különös történetét, e kegyetlen szépségű, régi stílusú balladát, balladaköltészetünk talán legrejtélyesebb és legmélyebb emberi érzelmeket ábrázoló, halálos tragédiával végződő históriáját eleveníti meg a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Honvéd Férfikar előadása. Az eredeti népballada szűkszavúan szól a házasságtörő asszonyról és a hűtlenség indokairól. A férj véres bosszúját, a hűtlen feleség megégetését részletesen tárgyalja. A táncdráma, mintegy kiegészítve a történetet, kideríti a nő hűtlenségének okát, a bűnösök lehetséges indokait, és megpróbál magyarázatot adni a szereplők tetteire.
E szerint a hosszú katonaságból hazatérő főhősünk (Barcsai) egy lakodalom közepébe csöppen: a lány, akit szeretett, nem várta meg, éppen férjhez készül menni egy gazdag emberhez. A lakodalomban kitörő konfliktusok ellenére a házasság megköttetik, így Barcsai, elveszítvén szerelmesét, elbujdosik. Az évek telnek, az érdekből kötött házasság szürkesége és a szenvedés egyre elviselhetetlenebbé válik a Feleség számára, amikor egyszer csak felbukkan régi szerelme: Barcsai. A fiatalkori beteljesületlen szerelem és annak minden elfojtott sóvárgása ellenállhatatlanul sodorja őket a bűnbe, és a megtorlás sem maradhat el.

Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara
Közreműködik a Honvéd Férfikar

Szereplők:
Címszerepben: Oltárczy Mária
A férj: Tókos Attila Harangozó-díjas
Barcsai, a szerető: Barka Dávid Harangozó-díjas
Falusi nép: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckara
Katonák, pásztorok, bírák: a Honvéd Férfikar énekesei

A táncdrámát, az azonos című ballada ihletésére írta: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Fény: Kósa Dániel, Niederkirchner István
Digitális technika: Fabók Szilvia, Konta Boáz
Népzenei szerkesztő: Papp István Gázsa, D. Tóth Sándor

A hangfelvételen közreműködik: Eredics-Fekete Zsuzsanna (ének), Tókos Soma (gyerekhang), valamint a Bihari Együttes gyerektáncosai (ének)

Zeneszerző: Eredics Benjamin
Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó-díjas, érdemes Művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas kiváló művész

Az előadás a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében, a Müpa szervezésében valósul meg.

“Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni. Gárdonyi regénye igazi nagy történet: szerelemről, hűségről (és árulásokról), bátorságról, hazaszeretetről, hősiességről, a felnőtté válásról…
Nem a regény színpadi adaptációjára készülünk. Egy különleges nézőpontot keresünk, amelyből érvényesen mesélhetjük el a Gárdonyi Géza által megírtakat a fiataloknak úgy, hogy azok az érzelmek, tettek és kalandok, amelyek a regényt olyan élvezetessé teszik, mind megjelenjenek.” – Vidnyánszky Attila

Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias
A táncos szereplők jelmeztervezője: Zs. Vincze Zsuzsa
Tánczenei szerkesztők: Papp István Gázsa, Szabó Dániel, D. Tóth Sándor
Dramaturg: Szász Zsolt
Rendezőasszisztens: Kernács Péter
Táncdramaturg-koreográfus: Zs. Vincze Zsuzsa
Társrendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Rendezte: Vidnyánszky Attila

“Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni. Gárdonyi regénye igazi nagy történet: szerelemről, hűségről (és árulásokról), bátorságról, hazaszeretetről, hősiességről, a felnőtté válásról…
Nem a regény színpadi adaptációjára készülünk. Egy különleges nézőpontot keresünk, amelyből érvényesen mesélhetjük el a Gárdonyi Géza által megírtakat a fiataloknak úgy, hogy azok az érzelmek, tettek és kalandok, amelyek a regényt olyan élvezetessé teszik, mind megjelenjenek.” – Vidnyánszky Attila

Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias
A táncos szereplők jelmeztervezője: Zs. Vincze Zsuzsa
Tánczenei szerkesztők: Papp István Gázsa, Szabó Dániel, D. Tóth Sándor
Dramaturg: Szász Zsolt
Rendezőasszisztens: Kernács Péter
Táncdramaturg-koreográfus: Zs. Vincze Zsuzsa
Társrendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Rendezte: Vidnyánszky Attila

Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kossuth-díjas koreográfusa Kallós Zoltánt idézve vallja, hogy addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Kárpátok visszhangja címmel – nevéhez méltóan – a Kárpátmedence gazdag néptáncos és népzenei kincseit bemutató, lendületes és sokszínű folklórműsort láthatnak nézőink, amely során a legendás magyar csárdások mellett a virtuóz férfitáncainkat is megcsodálhatjuk.

Koreográfusok:
Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó-díjas, érdemes művész
Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész

Rendező: Zsuráfszky Zoltán

Az előadás a Déryné program szervezésében valósul meg.