A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Mátyás királyról szóló mesék és történetek birodalmába hívja a nagyobbacska gyerekeket. A tanulságos történetek elmesélése során segítségünkre lesz Mátyás király udvari történetírója (vagy inkább okos udvari bolondja?) a híres Galeotto Marzio. Az ő segítségével megismerjük az igazmondó juhászt, Mátyás szép és okos feleségét; Beatrix királynét éppúgy, mint a gonosz kolozsvári bírót, sőt azt is megtudhatjuk, hogyan is lett király a magyarok vezérlő csillaga: a mi igazságos Mátyás királyunk.

Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Koreográfusok: Appelshoffer János, Sánta Gergő, Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Zene: Rossa László, Szabó Dániel, Papp István Gázsa

Rendezte: Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán

A Mesék Mátyás királyról főcím zene részlete elhangzik a Kaláka Együttes előadásában, a Kecskemétfilm Kft. engedélyével.

Az előadás 10 éves kortól ajánlott.

Bemutató: Nemzeti Táncszínház, 2019. április 2.

Az előadás a Nemzeti Táncszínház szervezésében jött létre.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Mátyás királyról szóló mesék és történetek birodalmába hívja a nagyobbacska gyerekeket. A tanulságos történetek elmesélése során segítségünkre lesz Mátyás király udvari történetírója (vagy inkább okos udvari bolondja?) a híres Galeotto Marzio. Az ő segítségével megismerjük az igazmondó juhászt, Mátyás szép és okos feleségét; Beatrix királynét éppúgy, mint a gonosz kolozsvári bírót, sőt azt is megtudhatjuk, hogyan is lett király a magyarok vezérlő csillaga: a mi igazságos Mátyás királyunk.

Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Koreográfusok: Appelshoffer János, Sánta Gergő, Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Zene: Rossa László, Szabó Dániel, Papp István Gázsa

Rendezte: Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán

A Mesék Mátyás királyról főcím zene részlete elhangzik a Kaláka Együttes előadásában, a Kecskemétfilm Kft. engedélyével.

Az előadás 10 éves kortól ajánlott.

Bemutató: Nemzeti Táncszínház, 2019. április 2.

Az előadás a Nemzeti Táncszínház szervezésében jött létre.

A magyar néptánc gyökerei a középkorig nyúlnak vissza. Az évszázadok során számos külső hatás érte a szomszédos országokból, így vált rendkívül sokoldalúvá. Az est során a Kárpát-medence autentikus néptánca és népzenéje várja a közönséget. Válogatást láthatnak Zsuráfszky Zoltán koreográfiáiból, mely kulturális kincseket az összeszokott táncegyüttes és a zenekara mutat be.

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

A magyar néptánc gyökerei a középkorig nyúlnak vissza. Az évszázadok során számos külső hatás érte a szomszédos országokból, így vált rendkívül sokoldalúvá. Az est során a Kárpát-medence autentikus néptánca és népzenéje várja a közönséget. Válogatást láthatnak Zsuráfszky Zoltán koreográfiáiból, mely kulturális kincseket az összeszokott táncegyüttes és a zenekara mutat be.

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

A Tenkes kapitánya

Táncjáték Örsi Ferenc forgatókönyve nyomán

A Tenkes kapitánya című történelmi kalandfilm meghatározó szerepet töltött be a magyar televíziózás történetében. Az 1964-ben készült fekete-fehér film – mint a Magyar Televízió első sorozata – annak idején óriási népszerűségre tett szert.

A téma a Rákóczi-szabadságharc idején, Siklós környékén folyó kuruc-labanc küzdelmeket idézi. A főszereplő Eke Máté katonája ugyan költött személy, de számos jobbágykatonából lett kuruc tiszt történelmi alakját ötvözi egybe. A történet meseszerűen, sok humorral mutatja be azokat a kuruc hősöket, akik ravaszsággal, magyaros virtussal végül is legyőzik a bugyuta labancokat.

Megőrizve a film legjelentősebb, legszórakoztatóbb epizódjait, a néptáncegyüttes megidézi a kuruc kor legendás személyeit, zenei és mondavilágát. Néptáncos kincsünk segítségével felidézzük nemzetünk történelmének e korszakát, teljesebb képet nyújtva a kor nevezetes és névtelen hőseiről.
Címszerepben: Barka Dávid

Közreműködik a Honvéd Férfikar

Örsi Ferenc forgatókönyve nyomán színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa
Dalszövegek: Turczi István
Tánczenei szerkesztő: Árendás Péter
Zeneszerző: Sebő Ferenc
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Az előadás 10 éves kortól ajánlott.

Bemutató: 2009. november 12. MÜPA

Sarkadi-Fábri-Nádasy-Vincze

Körhinta

Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy – évszázadok paraszti törvénye szerint – egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára. Szerelem? Lehet-e a pillanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb a társadalom, a „földhöz a föld törvénye”, a józan ész, mint két ember egymás-akarása?

Vidnyánszky Attila rendező számára a történet személyes és társadalmi szála közül elsősorban a személyes a fontos. A szerelem ereje, hatalma, és a beteljesülő szerelemben a jövő lehetősége… Mindazok, akik látták a János vitéz és a Johanna a máglyán rendezését, megtapasztalhatták, hogy Vidnyánszky az érzelmek sodró erejét grandiózus színpadi kompozíciókban viszi színre. A nagyszerű szereposztás mellett a produkció dinamizmusáért a Nemzeti Táncegyüttes felel… Újra műfajokat átívelő, a prózát, a táncot, a zenét egyesítő költői színházi előadás születik a Nemzetiben.

Rendező: Vidnyánszky Attila
Társrendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Szereposztás

Színészek:

Varga József, Szűcs Nelli, Berettyán Nándor, Farkas Dénes, Szász Júlia e.h.,

Magyar Nemzeti Táncegyüttes (MNTE)

Zenészek: D. Tóth Sándor, Liber Róbert, Csávás Attila, Takács Ádám, Szabó Dániel
Zenészek (hangfelvételről): Balogh Kálmán, Madarász András, Kovács Ferenc, Bede Péter, Rácz Csaba, Lelkes Tibor, Lakatos Róbert
Díszlet: Mira János
Jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa
Dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Rendezőasszisztens: Kernács Péter

A 18. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be. Ezek alapján élesztették föl a helybeliek 1996-ban e színjáték-hagyományt, s az idén, a huszadik évfordulón – mintegy tízéves kihagyás után – ismét sor került egy virágvasárnapi bemutatóra. Ha kimondjuk Csíksomlyó nevét, ma már mégsem elsősorban ez a műfaj jut róla az eszünkbe, hanem annak a zarándoklatnak a helyszíne, ahol pünkösdkor évről évre félmillió ember gyűlik össze a Kárpát-medence minden tájáról, hogy imádkozzanak a Szent Istvántól Szűz Máriának felajánlott országért. És vannak, akik azért jönnek e kegyhelyre, hogy pünkösd vasárnap a felkelő napban megláthassák Babba Máriát, ősvallásunk istenasszonyát.
A Nemzeti Színház produkciójának létrehozása során e hagyomány teljességére támaszkodni kíván. Így arra az 1897-ben megjelentetett kéziratos gyűjteményre is, mely négyfajta passiójáték-típust tartalmazott. Ez képezte Balogh Elemér és Kerényi Imre szövegkönyvének az alapját is, melyből az 1981-es nagysikerű színdarab készült. Az elmúlt 35 év során azonban Kilián István áldozatos munkájának eredményeként napvilágot látott a csíksomlyói passiójátékok teljes szöveganyaga is. Az 1991-től évente megrendezett Nemzetközi Betlehemes Találkozóknak köszönhetően pedig feltárult az a szakrális dramatikus népi játékmód is, mely az iskoladrámák hatására a 18. században alakult ki. Vállalkozásunknak ez a Csíki-medence székely közösségeiben ma is élő archaikus nyelvezet képezi a bázisát, mely a megszólalás hitelességét és újdonság-értékét is garantálja. De fel fogjuk használni Katona Imre Passió magyar versekben című szövegkönyvét is, melyből Ruszt József 1971-ben rendezett előadást az Egyetemi Színpadon.
Az elmúlt három év során a Nemzeti Színházban már jelen volt a szakrális tematika. Elég, ha csak Tamási Áron Vitéz lélek című drámájára vagy Claudel és Honegger Johanna a máglyán című oratóriumára gondolunk. A népi műveltség színpadi megszólaltatására pedig a szintén Vidnyánszky Attila által rendezett Körhinta a példa, melyben a drámai témához szervesen kapcsolódott az a népzene, néptánc- és hiedelem-anyag, amelyet a társrendező-koreográfus, Zsuráfszky Zoltán irányításával a Magyar Nemzeti Táncegyüttes jelenített meg. Az újragondolt Csíksomlyói passiót hasonló összművészeti produkciónak szánjuk, s ezért be kívánunk vonni olyan neves előadókat, szólistákat is, akik a maguk műfajában hasonló népszerűségre tettek szert, mint az énekes-mesemondó Berecz András…

Vándor Berecz András m.v.
Mária Tóth Auguszta
Mária Magdolna Barta Ágnes e.h.
Krisztus Berettyán Nándor e.h.
Péter apostol Rátóti Zoltán
Júdás apostol Rácz József
Pilátus Olt Tamás
Pilátus felesége Vas Judit Gigi e.h.
Annás főpap Schnell Ádám
Zsibárus Farkas Dénes
Jeruzsálemi Tóth László
Barabás Bordás Roland e.h.
Tanítvány Berettyán Sándor e.h.
Lázár Kiss Péter Balázs e.h.
Pilátus fia Horváth Mátyás, Fülöp Tamás e.h.

Táncosok:
Deus Pater: BENEDEK ATTILA, Halál: BORDÁS BARNABÁS, Hit: KOVÁCS GÁBOR, Szeretet: RAB EDINA, Fájdalom: TÓTH MELÁNIA, Gábriel arkangyal: BARKA DÁVID, Ráfáel arkangyal: TÓKOS ATTILA, Ábrahám: VALACH GÁBOR, Első ördög: FEKETE BENCE, Második ördög: JUHÁSZ SÁNDOR, Ádám: CSICSMANN DÁNIEL, Dávid király: SZEVERÉNYI BARNABÁS, Veronika: OLTÁRCZY MÁRIA, Első katona: HAJDÚ FLÓRIÁN, Második katona: TAKÁCS GÁBOR Erősség: JUHÁSZ BENCE ZSOMBOR, Mértékletesség: PAYER DÓRA, Bölcsesség: KEREPESI ZOLTÁN, Ártatlanság: MOLNÁR SAROLTA, Állhatatosság: SÁNTA-BÍRÓ ANNA, Noé: RENCZ NORBERT

Közreműködik a MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES

Koreográfus Zsuráfszky Zoltán m.v.
Díszlettervező Székely László m.v.
Jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias m.v.
Dramaturg Szász Zsolt, Kulcsár Edit
Néprajzi szakértő, táncdramaturg Zs. Vincze Zsuzsa m.v.
Ügyelő Lencsés István, Dobos Gábor
Súgó Gróf Kati
Rendezőasszisztens Herpai Rita
Rendező Vidnyánszky Attila