Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, Dr. Martin György eredeti táncgyűjtéseinek ihletésére, a nagyszerű tudós munkássága előtt tisztelegve indította el néhány évvel ezelőtt Élő Martin Archívum sorozatát. A sorozat forradalmasította a magyar színpadi néptáncművészetet és példát mutatott arra, hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megtartva, magas művészi értékű előadásokat létrehozni. Ezek a műsorok amellett, hogy bemutatják egy- egy vidék legmélyebben, legaprólékosabban megismert és elsajátított autentikus táncfolyamatait, kiemelkedő táncos egyéniségeit; lehetőséget adnak arra, hogy a nézők rácsodálkozzanak saját tánc és zenei kultúrájuk gazdagságára és szépségére. Az előadások mély és őszinte pillanatainak mindegyike egy- egy vallomás az alkotó elkötelezett szeretetéről a népi kultúra iránt.

Az öt részből álló sorozatban Kalotaszeg, Mezőség, Bonchida háromszor, Gyimes és Szatmár címmel, Dr. Martin György és munkatársai, illetve Zsuráfszky Zoltán saját gyűjtései alapján mutatja be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes az „Élő” táncarchívumot, öt héten keresztül.

Művészeti munkatárs: Zs. Vincze Zsuzsa     Zenekarvezető: Papp István Gázsa

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Kalotaszeg

Ezen műsorunkkal szeretnénk köszönetet mondani a bonchidai és a türei hangosfilm készítőinek és minden szereplőjének – azoknak a magyar, román és cigány adatközlőknek (táncosoknak és zenészeknek), akik megőrizték és továbbadták nekünk e csodálatos tánc- és zenei kultúrát.

Néprajzi szaktanácsadó: Éri Péter
Zenei szerkesztő: Árendás Péter
Díszlet: Ambrus Sándor

Művészeti munkatárs: Zs. Vincze Zsuzsa

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Tekintse meg az Élő Tánc-archívum képgalériáját!

A 18. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be. Ezek alapján élesztették föl a helybeliek 1996-ban e színjáték-hagyományt, s az idén, a huszadik évfordulón – mintegy tízéves kihagyás után – ismét sor került egy virágvasárnapi bemutatóra. Ha kimondjuk Csíksomlyó nevét, ma már mégsem elsősorban ez a műfaj jut róla az eszünkbe, hanem annak a zarándoklatnak a helyszíne, ahol pünkösdkor évről évre félmillió ember gyűlik össze a Kárpát-medence minden tájáról, hogy imádkozzanak a Szent Istvántól Szűz Máriának felajánlott országért. És vannak, akik azért jönnek e kegyhelyre, hogy pünkösd vasárnap a felkelő napban megláthassák Babba Máriát, ősvallásunk istenasszonyát.
A Nemzeti Színház produkciójának létrehozása során e hagyomány teljességére támaszkodni kíván. Így arra az 1897-ben megjelentetett kéziratos gyűjteményre is, mely négyfajta passiójáték-típust tartalmazott. Ez képezte Balogh Elemér és Kerényi Imre szövegkönyvének az alapját is, melyből az 1981-es nagysikerű színdarab készült. Az elmúlt 35 év során azonban Kilián István áldozatos munkájának eredményeként napvilágot látott a csíksomlyói passiójátékok teljes szöveganyaga is. Az 1991-től évente megrendezett Nemzetközi Betlehemes Találkozóknak köszönhetően pedig feltárult az a szakrális dramatikus népi játékmód is, mely az iskoladrámák hatására a 18. században alakult ki. Vállalkozásunknak ez a Csíki-medence székely közösségeiben ma is élő archaikus nyelvezet képezi a bázisát, mely a megszólalás hitelességét és újdonság-értékét is garantálja. De fel fogjuk használni Katona Imre Passió magyar versekben című szövegkönyvét is, melyből Ruszt József 1971-ben rendezett előadást az Egyetemi Színpadon.
Az elmúlt három év során a Nemzeti Színházban már jelen volt a szakrális tematika. Elég, ha csak Tamási Áron Vitéz lélek című drámájára vagy Claudel és Honegger Johanna a máglyán című oratóriumára gondolunk. A népi műveltség színpadi megszólaltatására pedig a szintén Vidnyánszky Attila által rendezett Körhinta a példa, melyben a drámai témához szervesen kapcsolódott az a népzene, néptánc- és hiedelem-anyag, amelyet a társrendező-koreográfus, Zsuráfszky Zoltán irányításával a Magyar Nemzeti Táncegyüttes jelenített meg. Az újragondolt Csíksomlyói passiót hasonló összművészeti produkciónak szánjuk, s ezért be kívánunk vonni olyan neves előadókat, szólistákat is, akik a maguk műfajában hasonló népszerűségre tettek szert, mint az énekes-mesemondó Berecz András…

Vándor Berecz András m.v.
Mária Tóth Auguszta
Mária Magdolna Barta Ágnes e.h.
Krisztus Berettyán Nándor e.h.
Péter apostol Rátóti Zoltán
Júdás apostol Rácz József
Pilátus Olt Tamás
Pilátus felesége Vas Judit Gigi e.h.
Annás főpap Schnell Ádám
Zsibárus Farkas Dénes
Jeruzsálemi Tóth László
Barabás Bordás Roland e.h.
Tanítvány Berettyán Sándor e.h.
Lázár Kiss Péter Balázs e.h.
Pilátus fia Horváth Mátyás, Fülöp Tamás e.h.

Táncosok:
Deus Pater: BENEDEK ATTILA, Halál: BORDÁS BARNABÁS, Hit: KOVÁCS GÁBOR, Szeretet: RAB EDINA, Fájdalom: TÓTH MELÁNIA, Gábriel arkangyal: BARKA DÁVID, Ráfáel arkangyal: TÓKOS ATTILA, Ábrahám: VALACH GÁBOR, Első ördög: FEKETE BENCE, Második ördög: JUHÁSZ SÁNDOR, Ádám: CSICSMANN DÁNIEL, Dávid király: SZEVERÉNYI BARNABÁS, Veronika: OLTÁRCZY MÁRIA, Első katona: HAJDÚ FLÓRIÁN, Második katona: TAKÁCS GÁBOR Erősség: JUHÁSZ BENCE ZSOMBOR, Mértékletesség: PAYER DÓRA, Bölcsesség: KEREPESI ZOLTÁN, Ártatlanság: MOLNÁR SAROLTA, Állhatatosság: SÁNTA-BÍRÓ ANNA, Noé: RENCZ NORBERT

Közreműködik a MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES

Koreográfus Zsuráfszky Zoltán m.v.
Díszlettervező Székely László m.v.
Jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias m.v.
Dramaturg Szász Zsolt, Kulcsár Edit
Néprajzi szakértő, táncdramaturg Zs. Vincze Zsuzsa m.v.
Ügyelő Lencsés István, Dobos Gábor
Súgó Gróf Kati
Rendezőasszisztens Herpai Rita
Rendező Vidnyánszky Attila

A 18. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be. Ezek alapján élesztették föl a helybeliek 1996-ban e színjáték-hagyományt, s az idén, a huszadik évfordulón – mintegy tízéves kihagyás után – ismét sor került egy virágvasárnapi bemutatóra. Ha kimondjuk Csíksomlyó nevét, ma már mégsem elsősorban ez a műfaj jut róla az eszünkbe, hanem annak a zarándoklatnak a helyszíne, ahol pünkösdkor évről évre félmillió ember gyűlik össze a Kárpát-medence minden tájáról, hogy imádkozzanak a Szent Istvántól Szűz Máriának felajánlott országért. És vannak, akik azért jönnek e kegyhelyre, hogy pünkösd vasárnap a felkelő napban megláthassák Babba Máriát, ősvallásunk istenasszonyát.
A Nemzeti Színház produkciójának létrehozása során e hagyomány teljességére támaszkodni kíván. Így arra az 1897-ben megjelentetett kéziratos gyűjteményre is, mely négyfajta passiójáték-típust tartalmazott. Ez képezte Balogh Elemér és Kerényi Imre szövegkönyvének az alapját is, melyből az 1981-es nagysikerű színdarab készült. Az elmúlt 35 év során azonban Kilián István áldozatos munkájának eredményeként napvilágot látott a csíksomlyói passiójátékok teljes szöveganyaga is. Az 1991-től évente megrendezett Nemzetközi Betlehemes Találkozóknak köszönhetően pedig feltárult az a szakrális dramatikus népi játékmód is, mely az iskoladrámák hatására a 18. században alakult ki. Vállalkozásunknak ez a Csíki-medence székely közösségeiben ma is élő archaikus nyelvezet képezi a bázisát, mely a megszólalás hitelességét és újdonság-értékét is garantálja. De fel fogjuk használni Katona Imre Passió magyar versekben című szövegkönyvét is, melyből Ruszt József 1971-ben rendezett előadást az Egyetemi Színpadon.
Az elmúlt három év során a Nemzeti Színházban már jelen volt a szakrális tematika. Elég, ha csak Tamási Áron Vitéz lélek című drámájára vagy Claudel és Honegger Johanna a máglyán című oratóriumára gondolunk. A népi műveltség színpadi megszólaltatására pedig a szintén Vidnyánszky Attila által rendezett Körhinta a példa, melyben a drámai témához szervesen kapcsolódott az a népzene, néptánc- és hiedelem-anyag, amelyet a társrendező-koreográfus, Zsuráfszky Zoltán irányításával a Magyar Nemzeti Táncegyüttes jelenített meg. Az újragondolt Csíksomlyói passiót hasonló összművészeti produkciónak szánjuk, s ezért be kívánunk vonni olyan neves előadókat, szólistákat is, akik a maguk műfajában hasonló népszerűségre tettek szert, mint az énekes-mesemondó Berecz András…

Vándor Berecz András m.v.
Mária Tóth Auguszta
Mária Magdolna Barta Ágnes e.h.
Krisztus Berettyán Nándor e.h.
Péter apostol Rátóti Zoltán
Júdás apostol Rácz József
Pilátus Olt Tamás
Pilátus felesége Vas Judit Gigi e.h.
Annás főpap Schnell Ádám
Zsibárus Farkas Dénes
Jeruzsálemi Tóth László
Barabás Bordás Roland e.h.
Tanítvány Berettyán Sándor e.h.
Lázár Kiss Péter Balázs e.h.
Pilátus fia Horváth Mátyás, Fülöp Tamás e.h.

Táncosok:
Deus Pater: BENEDEK ATTILA, Halál: BORDÁS BARNABÁS, Hit: KOVÁCS GÁBOR, Szeretet: RAB EDINA, Fájdalom: TÓTH MELÁNIA, Gábriel arkangyal: BARKA DÁVID, Ráfáel arkangyal: TÓKOS ATTILA, Ábrahám: VALACH GÁBOR, Első ördög: FEKETE BENCE, Második ördög: JUHÁSZ SÁNDOR, Ádám: CSICSMANN DÁNIEL, Dávid király: SZEVERÉNYI BARNABÁS, Veronika: OLTÁRCZY MÁRIA, Első katona: HAJDÚ FLÓRIÁN, Második katona: TAKÁCS GÁBOR Erősség: JUHÁSZ BENCE ZSOMBOR, Mértékletesség: PAYER DÓRA, Bölcsesség: KEREPESI ZOLTÁN, Ártatlanság: MOLNÁR SAROLTA, Állhatatosság: SÁNTA-BÍRÓ ANNA, Noé: RENCZ NORBERT

Közreműködik a MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES

Koreográfus Zsuráfszky Zoltán m.v.
Díszlettervező Székely László m.v.
Jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias m.v.
Dramaturg Szász Zsolt, Kulcsár Edit
Néprajzi szakértő, táncdramaturg Zs. Vincze Zsuzsa m.v.
Ügyelő Lencsés István, Dobos Gábor
Súgó Gróf Kati
Rendezőasszisztens Herpai Rita
Rendező Vidnyánszky Attila

MARTIN MARATON

Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, Dr. Martin György eredeti táncgyűjtéseinek ihletésére, a nagyszerű tudós munkássága előtt tisztelegve indította el néhány évvel ezelőtt Élő Martin Archívum sorozatát. A sorozat forradalmasította a magyar színpadi néptáncművészetet és példát mutatott arra, hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megtartva, magas művészi értékű előadásokat létrehozni. Ezek a műsorok amellett, hogy bemutatják egy- egy vidék legmélyebben, legaprólékosabban megismert és elsajátított autentikus táncfolyamatait, kiemelkedő táncos egyéniségeit; lehetőséget adnak arra, hogy a nézők rácsodálkozzanak saját tánc és zenei kultúrájuk gazdagságára és szépségére. Az előadások mély és őszinte pillanatainak mindegyike egy- egy vallomás az alkotó elkötelezett szeretetéről a népi kultúra iránt.

Az öt részből álló sorozatban Kalotaszeg, Mezőség, Bonchida háromszor, Gyimes és Szatmár címmel, Dr. Martin György és munkatársai, illetve Zsuráfszky Zoltán saját gyűjtései alapján mutatja be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes az „Élő” táncarchívumot, öt héten keresztül.

Művészeti munkatárs: Zs. Vincze Zsuzsa     Zenekarvezető: Papp István Gázsa

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Mezőség

A Mezőség hullámos dombjait néhányan Erdély „Holt-tengerének” nevezik, s valóban: kultúrája is olyan ősi, akárcsak egy hajdani tenger megmaradt iszapja. Az itt élő magyarság szinte szívbemarkolóan őrzi archaikus nyelvét, táncait, zenéjét. S miközben elzártsága folytán itt őrződtek meg kultúránk legrégibb nemzeti vonásai, érdekességét mégis az adja, hogy az itt együtt élő különböző nemzetiségek (magyarok, románok, szászok, cigányok) kultúrájuk kölcsönhatása révén megajándékoztak minket egy Európában is egyedülálló, különleges és közös értékkel: a mezőségi tánc- és zenekultúrával.

Műsorunkban a belső-mezőségi falvak (Visa, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Magyarszovát és Vajdakamarás) táncait, dalait (Kallós Zoltán gyűjtéseiből), és a magyarpalatkai zenészek muzsikáját mutatjuk be.

Néprajzi szakértő: Kallós Zoltán
Asszisztensek: Hajdú Flórián, Tompa Attila, Valach Gábor
Vezető prímás: Papp István Gázsa
Jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa
Koreográfusok: Fitos Dezső, Szappanos Tamás, Zsuráfszky Zoltán
Zenei szerkesztő: Árendás Péter
Művészeti munkatárs: Zs. ​Vincze Zsuzsa

Rendező- koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Tekintse meg az Élő Tánc-archívum képgalériáját!