A Tenkes kapitánya

Táncjáték Örsi Ferenc forgatókönyve nyomán

A Tenkes kapitánya című történelmi kalandfilm meghatározó szerepet töltött be a magyar televíziózás történetében. Az 1964-ben készült fekete-fehér film – mint a Magyar Televízió első sorozata – annak idején óriási népszerűségre tett szert.

A téma a Rákóczi-szabadságharc idején, Siklós környékén folyó kuruc-labanc küzdelmeket idézi. A főszereplő Eke Máté katonája ugyan költött személy, de számos jobbágykatonából lett kuruc tiszt történelmi alakját ötvözi egybe. A történet meseszerűen, sok humorral mutatja be azokat a kuruc hősöket, akik ravaszsággal, magyaros virtussal végül is legyőzik a bugyuta labancokat.

Megőrizve a film legjelentősebb, legszórakoztatóbb epizódjait, a néptáncegyüttes megidézi a kuruc kor legendás személyeit, zenei és mondavilágát. Néptáncos kincsünk segítségével felidézzük nemzetünk történelmének e korszakát, teljesebb képet nyújtva a kor nevezetes és névtelen hőseiről.
Címszerepben: Barka Dávid

Közreműködik a Honvéd Férfikar

Örsi Ferenc forgatókönyve nyomán színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa
Dalszövegek: Turczi István
Tánczenei szerkesztő: Árendás Péter
Zeneszerző: Sebő Ferenc
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Az előadás 10 éves kortól ajánlott.

Bemutató: 2009. november 12. MÜPA

Korábbi nagysikerű mesedarabjai után a Magyar Nemzeti Táncegyüttes újabb kalandra hívja a gyermekeket: ismét a magyar népmesék, népzenei- és néptánc kincsünk csodálatos világába kalauzolja közönségét.

A mesében a három szegénylegény, a „táncoló csacsi”, a gonosz boszorkány és a legyőzhetetlennek tűnő háromfejű sárkány, a kedves erdei manó és a szépséges Napkeleti-királykisasszony, valamint a pénzéhes kocsmáros és kapzsi lányai visszarepítenek bennünket azokba a tanulságos időkbe, amikor a jó (lehet, hogy nehéz küzdelmek árán), de ésszel és kitartó munkával végül elnyeri méltó jutalmát.

Ajánljuk vidám mesénket kicsiknek és nagyoknak, mert hisszük, hogy régi értékeink ma is fontosak és érvényesek mindenki számára!

Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes

Művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész

Koreográfia: Appelshoffer János, Sánta Gergő, Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán

A mesét színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa

Zene: Szabó Dániel és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara

Díszlet: Tóth Kázmér

Jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa

Rendező: Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán

Korábbi nagysikerű mesedarabjai után a Magyar Nemzeti Táncegyüttes újabb kalandra hívja a gyermekeket: ismét a magyar népmesék, népzenei- és néptánc kincsünk csodálatos világába kalauzolja közönségét.

A mesében a három szegénylegény, a „táncoló csacsi”, a gonosz boszorkány és a legyőzhetetlennek tűnő háromfejű sárkány, a kedves erdei manó és a szépséges Napkeleti-királykisasszony, valamint a pénzéhes kocsmáros és kapzsi lányai visszarepítenek bennünket azokba a tanulságos időkbe, amikor a jó (lehet, hogy nehéz küzdelmek árán), de ésszel és kitartó munkával végül elnyeri méltó jutalmát.

Ajánljuk vidám mesénket kicsiknek és nagyoknak, mert hisszük, hogy régi értékeink ma is fontosak és érvényesek mindenki számára!

Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes

Művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész

Koreográfia: Appelshoffer János, Sánta Gergő, Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán

A mesét színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa

Zene: Szabó Dániel és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara

Díszlet: Tóth Kázmér

Jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa

Rendező: Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán

Rózsa Sándor, a legendás szegedi betyár mellett még sok más híres, illetve hírhedt betyár életének egy- egy mulatságos – gyakran tanulságos -, de mindenképpen derűs és szórakoztató epizódját mutatjuk be, egy lendületes és látványos táncprodukcióban.

Szereplők:
Ráday gróf, kormánybiztos: SCHNELL ÁDÁM mv.
Terka, cselédlány: RAB EDINA
Csendőrkapitány: SÁNTA GERGŐ
Rózsa Sándor: FEKETE BENCE
Vidróczki Márton: TÓKOS ATTILA
Angyal Bandi: BARKA DÁVID
Bogár Imre: KOVÁCS GÁBOR
Milfajt Ferkó: SZEVERÉNYI BARNABÁS
Sobri Jóska: JUHÁSZ SÁNDOR

Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Digitális technika: Konta Boáz
Zenei szerkesztők: Papp István Gázsa, Szabó Dániel
A műsorban Berecz András eredeti népzenei gyűjtései is hallhatóak.
Az előadáson és a hangfelvételeken közreműködik: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara, valamint Makó Péter
Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa

Rendező- koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas kiváló művész

Az előadás a Nemzeti Táncszínházzal közös produkció.

Korábbi nagysikerű mesedarabjai után a Magyar Nemzeti Táncegyüttes újabb kalandra hívja a gyermekeket: ismét a magyar népmesék, népzenei- és néptánc kincsünk csodálatos világába kalauzolja közönségét.

A mesében a három szegénylegény, a „táncoló csacsi”, a gonosz boszorkány és a legyőzhetetlennek tűnő háromfejű sárkány, a kedves erdei manó és a szépséges Napkeleti-királykisasszony, valamint a pénzéhes kocsmáros és kapzsi lányai visszarepítenek bennünket azokba a tanulságos időkbe, amikor a jó (lehet, hogy nehéz küzdelmek árán), de ésszel és kitartó munkával végül elnyeri méltó jutalmát.

Ajánljuk vidám mesénket kicsiknek és nagyoknak, mert hisszük, hogy régi értékeink ma is fontosak és érvényesek mindenki számára!

Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes

Művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész

Koreográfia: Appelshoffer János, Sánta Gergő, Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán

A mesét színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa

Zene: Szabó Dániel és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara

Díszlet: Tóth Kázmér

Jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa

Rendező: Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán