Carnival Sunday in the name of dancing

Carnival Sunday in the name of dancing

A fantastic carnival atmosphere was created on Carnival Sunday with the participation of the guests of the Hungarian National Dance Ensemble in the Béla Bartók National Concert Hall of the Palace of Arts. The almost two hundred performers evoked the old carnival traditions accompanied by virtuoso dances and music.

A farsang a vízkereszttől húshagyókeddig, vagyis a nagyböjt kezdetéig tartó mulatságos, télűző és tavaszváró időszak, amelynek utolsó három napja a farsangfarka, ami farsangvasárnap kezdődik. A farsangi mulatságok csúcspontja ez az időszak, a karnevál ideje, amikor országszerte táncmulatságokat tartottak, ahol megengedett volt mindenféle farsangi kicsapongás, játék és paródia. Már a XV. század óta szólnak feljegyzések álarcviselésről, alakoskodásokról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban, önfeledt mulatozással és különféle mágikus szokásokkal „temették el” a telet és hívogatták a várva várt tavaszt. Ebben az időszakban rendezik ma is a hagyomány szerint a különböző farsangi jelmezbálokat, karneválokat, köztük a mohácsi busójárást is. 

 
 
farsangvasárnap
Farsangvasárnap rendezik ma is a farsangi jelmezbálokat. Fotó: Kurucz Árpád

Népszokások farsangvasárnap

Rengeteg népszokás fűződik ehhez az időszakhoz, amelyekből bőséges ízelítőt kaptunk a Farsangvasárnap – Karnevál a Müpában című előadáson. A farsangi időszak féktelen, jókedvű mulatozásába engedett bepillantást az ország legnagyobb táncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Honvéd Férfikar, a Virtus Dudazenekar, a Vujicsics Együttes, a Rézeleje Fanfárosok és az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes gyerekcsoportjai közreműködésével. 

A régi és új szokások, az archaikus és kortárs elemek, pogány és keresztény hagyományok tükröződnek Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, a Nemzet Művésze, az együttes művészeti vezetője, a produkció rendező-koreográfusa és alkotótársa, Zs. Vincze Zsuzsa érdemes művész, társrendező-koreográfus nagyszabású munkájában. 

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai virtuóz táncokkal, komplex zenei világgal és színpompás látvánnyal idézték meg a vidám farsangi hangulatot.

farsangvasárnap
Nagy sikert aratott az álesküvő. Fotó: Kurucz Árpád

Egy lenyűgöző, európai reneszánsz táncos felvonulással kezdődött az előadás, amelyben színes ruhákban, maszkokban vonultak be a táncosok Rossa László feldolgozott zenéjére, a Honvéd Férfikar közreműködésével. 

Konc király és Cibere vajda, vagyis a farsangot és a böjtöt megszemélyesítő két alak jelképes viadalára fűzték fel a táncjátékot, ahol a dőzsölés, a jólét, a bor mámora áll szemben az üres lábosokkal és a ciberelevessel. A farsangot megszemélyesítő Horváth Márk és a böjtöt megszemélyesítő Schnell Ádám színművészek szópárbajával kezdődött a harc, majd a farsangi és a böjti csapat táncban vívtak egymással.

Farsangvasárnap természetesen Konc király győzött, így kezdődhetett is a mulatság. A műsorban Csokonai Vitéz Mihály-, Heltai Gáspár-, Apor Péter- és Jókai Mór-idézetek mellett elhangzottak eredeti népszokásaink mókás, sokszor obszcén szövegei, melyeket szilaj táncok, színes, érdekes zenei világ kísért. 

farsangvasárnap
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes virtuóz előadása. Fotó: Kurucz Árpád

A virtuóz előadás során megismerhettük Magyarország különböző tájainak farsangi népszokásait, amelyek állandó velejárója a féktelen mulatozás és nevetés. Nagy sikert aratott például a kecskefarsangoló, a dél-alföldi tréfás halottas játék szokása, a somogyi „medveherélés” és a mulatságos álesküvő. A bodrogközi „rabvágás” során két betyárt „végeztek ki” a szemünk láttára, mert miattuk volt hideg a tél. A karneváli pörgés során Mohácsra is eljutottunk, ahol a Vujicsics Együttes zenei kíséretével a busók táncában gyönyörködhettünk. 

Az előadás különleges színfoltja volt a z Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes Rózsabimbó, Kis Vadvirág és Vadvirág gyerekcsoportjainak fellépése, melynek koreográfusa Fundák Kristóf.

A keretjáték és az előadás végül Cibere vajda győzelmével zárult, a farsangot felváltotta a böjti időszak, a zene elhallgatott, a tánc abbamaradt. 

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes kiváló előadása is bizonyítja, hogy a sok száz éves népszokások mit sem veszítettek erejükből, hiszen ebben az időszakban már mindannyian temetjük a telet és várjuk a tavasz eljöttét.

Borítókép: A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása a Művészetek Palotájában (Fotó: Kurucz Árpád)