A Magyar Nemzeti Táncegyüttes is fellép a X. Színházi Olimpia nyitórendezvényén

A legnagyobb európai színházi esemény

A 10. Színházi Olimpia kétségkívül kiemelkedő eseménysorozat a színházi világ berkein belül, de más fesztiválokhoz mérten is számottevő: hétszázötven programot ölel fel három hónap alatt. Az olimpiai programsorozat kulturális találkozások sora: 58 országból 400 társulat 7500 fellépővel érkezik, hogy a hazai színpadokon megmutassák saját kultúrájuk és közben megismerkednek a miénkkel. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a fesztivál művészeti vezetője a Színházi Olimpia esszenciáját és feladatát így foglalja össze: „azokat a hidakat, amelyeket a politika lerombol, közös szenvedélyünk, a színház révén kötelességünk a lelkekben újraépíteni.”

A magyarországi színházi olimpia több szempontból is egyedülálló: nemcsak időtartamát és a programok, helyszínek számát tekintve, de sokszínűségében is különleges. Az olimpiák történetében először jelenik meg a bábszínházi műfaj, az ifjúsági és gyermekszínházi előadások sora az egészen apróktól kezdve a tinédzser korosztályig bevonják a jövő közönségét, országos fesztiválok csatlakoztak a közös olimpiai vérkeringésre. Különlegessége rejlik továbbá a szervezési struktúrában is: az eddigi olimpiákhoz képest nagyobb szabadsága van minden helyi (lokális) intézménynek abban, miként használja ki az olimpia nyújtotta globális lehetőséget. Az olimpiához csatlakozó magyar színházak, fesztiválok, szakmai szervezetek maguk döntöttek arról, kit hívnak meg, milyen fesztivált szerveznek.

Színházi világnap és olimpiai útifilm

A sajtótájékoztató egyik különleges apropóját a színházi világnap adta, melynek keretében az olimpia alapító görög rendezőóriás, Theodórosz Terzopulosz egy tradicionális színházi, tragédia maszkkal ajándékozta a meg a Nemzeti Színházat. Az ünnepélyes átadás a görög Epidauroszban, az ókori amfiteátrumban történt. A maszkot a fiatal színészgeneráció két képviselője, Sipos Ilka és Juhász Péter vették át, akik a mesterrel budapesti Bakkhánsnők rendezésében is együtt dolgoztak. A két fiatal a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának harmadéves hallgatói, Vidnyánszky Attila, Zalán János és Varga Zsuzsa osztályában. A görög művész beszédét így zárta: „Szívből gratulálok a magyar Nemzeti Színháznak és a szervezőknek ahhoz a lendületes, sokrétű és egyetemes programhoz, amely felébreszti azokat az igazságokat, amelyeket csak a nagy színházi művészet tud nyújtani.”

Az átadást követően a maszk „útnak indul”, és egy európai utazás keretében meglátogat a Színházi Olimpia résztvevői közül néhány művészt. Van, akikkel a saját székhelyükön, de a legtöbbjükkel turné közben találkozik majd a maszk és forgatócsoport: Szlava Polunyin bohóccal olaszországi turnéjának keretében, Tiziana Barbiero rendezőt bergamói színházában keresik fel, de az útról készülő filmben találkozhatunk majd Romeo Castelluccival és Christoph Marthalerrel is. A maszk kalandjait a Színházi Olimpia weboldalán és közösségi csatornáin is követhetjük majd. A tradicionális színházi maszk az április 15-i nyitóeseményre érkezik Magyarországra, ahol a Duna fölött is átkel majd, egy lélegzetelállító produkció részeseként.

Cirkusztörténelmi jelentőségű artistaprodukció a megnyitón

Nem túlzás ekként említést tenni a Fővárosi Nagycirkusz produkciójáról, amellyel a 10. Nemzetközi Színházi Olimpiához és Budapest egyesítésének 150. évfordulójához csatlakozik a cirkusz világnapja alkalmából (április 17.). Április 15-én a Duna felett kifeszített drótkötélen egyensúlyozva sétál át a folyó egyik partjáról a másikra Ifj. Simet László artistaművész. Az egyedülálló „Átmentem” nevű produkciót a Belgrád rakpart 18. és a vele ellentétes budai alsó rakpart közötti dunai szakaszon, az Erzsébet- és a Szabadság híd között a rakpartról és e két hídról lehet majd megtekinteni. A Fekete Péter által rendezett projekt arra hívja fel a figyelmet, hogy melyek azok az alapértékek, amelyeket át kell menteni és átadni a következő generációknak. Ahogy minden előadóművészeti ágazatnak, így a cirkuszművészetnek is kiemelt felelőssége van abban, hogy reagáljon a világ történéseire. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ nem csak Budapesten tart kötéltáncos bemutatókat: április 15-től június 24-ig tartó 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében artistaművészek országszerte több mint húsz helyszínen, párperces kötéltánc villám-performanszokkal emelik a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia eseményeit.

Utcaszínház, játékok és koncertek a megnyitó programjában

A cirkuszművészeti világszám mellett színházművészeti fiesztává változnak Budapest terei és a Nemzeti Színház. Az április 15-i ünnepélyes megnyitó 14 órakor egy zászlófelvonással kezdődik a Bajor Gizi parkban, amelyet egészen estig különböző programok követnek: koncertekkel, tematikus játékokkal, amatőr színházi produkciókkal és további utcaszínházi performanszokkal várják az érdeklődőket, egészen 22 óráig. Akik már biztosan az ünnepi megnyitó fellépői között lesznek: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, Földes László Hobo, a Kossuth-díjas Szarka Tamás és zenekara, valamint az SZFE zenekara.

Mindenképpen érdemes a villamos helyett a sétálást választani április 15-én, ugyanis az utcaszínházi műfajt több mint 20 társulat képviseli majd, a hazaiak mellett olyan országokból, mint Spanyolország, Németország, Franciaország, Lengyelország, Svájc, Hollandia és az Egyesült Királyság. A társulatok és produkcióik sokszínűségének bemutatása néhány mondatban lehetetlen: a német Selzen Art extravagáns gólyalábasai békebeli léghajókon, a lengyel Teatr Gry i Ludzie nosztalgikus guruló járgányokon, a francia Cie Systeme Paprika a Kraken Orchestra formációval és kerekeken guruló hajócsodával, Flying Buttresses apró művészei hatalmas túrazsákokkal gyalogosan érkeznek a 10. Színházi Olimpia ünnepélyes megnyitójára. Az utcaszínházi felvonuláshoz nyolc magyar társulat is csatlakozik: a Langaléta Garabonciások, a Bab társulat, a Bóbita Bábszínház, a Csodamalom, a Kövér Béla Bábszínház, a Mikropódium Családi Bábszínház és az Agostones utcazenészei. Programjukban óriásbábok sokszínű arzenálja, vásári játékok és gólyalábasok szerepelnek, de begördül majd a Karzat Színház gőzöse is.

Életre kel a bárka

Az önálló fesztiválnak is beillő április 15-i esemény egyik fő attrakciója a Karzat Színház társulatának munkáját dicséri: Pál Kálmán igazgató és munkatársai egy 25 méter hosszú, több mint 5 méter magas árbóccal felszerelt bárka építésén dolgoznak, amelynek segítségével a 10. Színházi Olimpia szimbolikus bárkája valódi formát ölt. Mindez azonban nem csak egy képzőművészeti installáció, hanem egy nem mindennapi utcaszínházi produkció központi eleme is. Ahogy Pál Kálmán fogalmaz: „a bárka egy experimentális próbálkozás, nem dekorációs elem”. Ahhoz ugyanis, hogy a bárka valóban életre keljen, egy 30 fős csoport összehangolt munkája szükséges. Ahhoz ugyanis, hogy a bárka valóban életre keljen, egy 30 fős csoport összehangolt munkája szükséges. „A 30 ember közösen mozgatja a 10 önálló szerkezeti elemből összeálló hajót, és ez a mozgatás egységet, erőt kell sugalljon, közösséget kell formáljon.” – mondja a Karzat Színház igazgatója.

A bárka további értelemben is közösségi performansszá válik, ugyanis mielőtt elindulna célállomása, a Nemzeti Színház felé, fedélzetére várja a Színházi Olimpia összes hazai befogadó színházának képviselőjét, hogy közösen bocsássák útjára a 10. Színházi Olimpia szimbólumát.