Zsuráfszky Zoltán: Petőfi velünk él

Az előadást június 4-én, a nemzeti összetartozás napján este nyolc órától mutatják be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a prózai szövegekkel fűszerezett tánc-szín-játék izgalmas összefüggésekben idézi meg a költő alakját.

Jelenet az előadásból • Forrás: Magyar Nemzeti Táncegyüttes

Nagyszabású előadással csatlakozik a Petőfi-bicentenárium programjaihoz a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. A Szabadság, szerelem! című tánc-szín-játék rendező-koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, az együttes művészeti vezetője, Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzet Művésze, társrendező-koreográfusa pedig felesége, Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó-díjas, érdemes művész.

– Évek óta készülünk Petőfi-műsort készíteni, de olyan furcsa időpont ez a január elseje, a születésének a dátuma, hogy nagyon nehézzé tette a bemutató időpontját. A bicentenárium nagyon jó alkalom, mert egész évben lehet Petőfi-műsort csinálni. Ezért is gondoltuk, hogy a tánc nyelvén szóljunk hozzá, tegyünk hozzá mi is a tudásunkból a programhoz. Az együttesem minden ilyen nagy eseményről, minden nagy nemzeti művészről, politikusról, irodalmárról megemlékezik: az Arany-bicentenárium alkalmából a balladákból összeállított Ballare című műsorral tisztelegtünk Arany János előtt, az 1848–49-es szabadságharcról sok műsort csináltunk, de volt előadásunk az első világháborúról is – sorolta Zsuráfszky Zoltán. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője rámutatott, Petőfi olyan költőnk, akiről a tánc nyelvén is meg lehet emlékezni. – Nagyon jól tudjuk, hogy a versei folklorizálódtak. Talán nem annyira közismert, de főleg az erdélyi Mezőségen váltak a leginkább a nép nyelvévé a Petőfi-versek. És lehet, hogy nem is tudjuk, hogy épp Petőfi-verset éneklünk, mert annyira népdalnak, népi szövegnek tűnik, úgyhogy Petőfi velünk él.

Zsuráfszky Zoltán • Forrás: Magyar Nemzeti Táncegyüttes. Fotó: Cseke Csilla

A Szabadság, szerelem! című előadás szövegkönyvét Zs. Vincze Zsuzsa írta, a műsor Petőfi életének fontosabb stációin kalauzolja végig a nézőt. Az első rész dramaturgiája Petőfi gyermekkori évein, a diákéveken, a vándorszínészi korszakán ível át, ugyanakkor részleteket fűztek az előadásba a János vitézből és A helység kalapácsából is. A produkció második részében megelevenedik a reformkori Duna-korzó, a Pilvax kávéház, felidézik a szerelmes és forradalmár költő alakját, csatajeleneteket vonultatnak fel, Petőfi-versek hangzanak el. – A darab végén szeretnénk elemelni picit allegorikusan, szoborrá válik Petőfi. De miközben a nézők nézik a darabot, rádöbbenhetnek, hogy az előadásban elhangzó verseket ismerik, hiszen ezek fiatalon belénk ivódnak, talán ezek az első kötelező versek a tanulási folyamatunkban. És a darab végére szinte mindent tudunk Petőfiről, szinte mindenik versét ismerjük, fölidéződnek bennünk azok a sorok, amelyeket ő írt. Mindannyian még közelebb kerülünk Petőfihez, akik nézzük ezt a programot – hangsúlyozta Zsuráfszky Zoltán.

Rámutatott: csoda ez a géniusz, aki 26 éves koráig velünk volt, és ezt az óriási hagyatékot hagyta ránk. A versei beleszövődtek a népzenébe, a népköltészetbe, és ezt táncban is meg lehet fogalmazni. – Ez a verbunkos időszak, a csárdás időszaka. Természetesen ezek a tánctípusok benne vannak az előadásban. Egy újévi bállal indítjuk a műsort, ide érkezik meg az apa, aki örömmel hirdeti, hogy megszületett Sándor fia. Utána végigtáncoljuk az emblematikus verseket. Gyerekeket is bevontunk, ők fogják mondani az Anyám tyúkja című verset, valamint a János vitézből azokat a tételeket, amelyeket beemeltünk az előadásba, és amelyek kapcsán a nagyítás-kicsinyítés megoldást használtuk: a forgószínpadon kis huszárok, nagy huszárok, kis tatárok, nagy törökök jelennek meg – avatott be a részletekbe a rendező-koreográfus.

A Petőfit alakító Herczegh Péter • Forrás: Magyar Nemzeti Táncegyüttes. Fotó: Cseke Csilla

Az élőzenés népzenei részek mellett komolyzenei elemek is bekerültek, az előadás zenei anyagát Rossa László zeneszerző állította össze. A darabban a költőt Herczegh Péter, a Nemzeti Színház színművésze alakítja, ugyanakkor a táncosok közül is kiválik néha Petőfi, hogy a tánc nyelvén mutassa be az elhangzottakat. A díszlet Tóth Kázmér munkáját dicséri, a Zs. Vincze Zsuzsa által megálmodott gyönyörű jelmezek pedig Petőfi korát idézik.

A nagyszabású előadás, amelyben a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckara és zenekara gyermekszereplőkkel, budapesti és szegedi táncosokkal egészül ki, több mint száz szereplővel meséli el Petőfi életét. Üzenetértékű az is, hogy a budapesti bemutatót június 4-én tartják az ország második legnagyobb szabadtéri színpadán. – Bán Teodóra, a Margitszigeti Szabadtéri színpad igazgatója kért fel, hogy a nemzeti összetartozás napján mutassuk be a Petőfi-műsorunkat. Ősszel szeretnénk bevinni a Művészetek Palotájába, és ifjúsági előadást is fogunk belőle szerkeszteni. A Petőfi-életút fontosabb helyszínei, az ismert versek is bele vannak komponálva, például A Tisza című vers Liszt zenéjére hangzik el, megszólalnak benne a táncosaim, beszélnek, énekelnek, táncolnak, a zenészeim is „utaznak” benne, forgószínpad van, tehát szerettük volna tágra nyitni az ollót, ezért is lett tánc-szín-játék a műfaji meghatározása. Nagyon látványos a műsor, lendületes táncokkal, nemzeti érzelmekkel, és mindenképp egy nagy nemzeti összetartozást is jelképez az előadás – emelte ki a Nemzet Művésze.