Zsuráfszky Zoltán: „A személyes emlékek is meghatározók ebben a koreográfiában”

Zsuráfszky Zoltán: „A személyes emlékek is meghatározók ebben a koreográfiában”

Április 11-én látható a Várkert Bazárban a Barbárok című táncelőadás, amely kapcsán Móricz Zsigmondról, korhű szatmári viseletről, bonyolult érzésekről, inspiráló személyes emlékekről beszélgettünk Zsuráfszky Zoltánnal, a Nemzet Művészével, Kossuth-díjas koreográfussal, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetőjével.Papageno - Novák Zsófi Alíz

– Miért éppen Móricz Zsigmond írásait választottátok a darab alapjául?
– Idén ünnepeljük a szerző születésének 145. évfordulóját, izgalmas világképe ihlette az előadást. A legnagyobb népi írónk felmenői révén is kötődött a magyar parasztsághoz, de igazán a szatmári néprajzi gyűjtései során ismerte meg az életüket.

 

Csodálatosan írt az emberi érzelmek bonyolultságáról. Az előadás filmszerűen, a tánc nyelvén újrafogalmazva jeleníti meg a műveiben ábrázolt emberi drámákat, az érzelemgazdag mozdulatok, a zene és a jelmezek közelebb hozzák majd a közönséget ehhez a különleges világhoz. A Várkert Bazár színpadán életre kelnek Móricz jellegzetes karakterei, a tiszazugi méregkeverő asszonyok, a Pillangó című kisregény szerelmespárja és természetesen a címadó Barbárok novella szereplői is.

Zsuráfszky Zoltán - fotó: Cseke CsillaZsuráfszky Zoltán - fotó: Cseke Csilla

 

– Hogyan készült az előadás?

– Hosszú munkafolyamat volt, amelyben a mozdulatok és a zene összhangba került, a koreográfiát feleségemmel, Zsuzsikával (Zs. Vincze Zsuzsa Kossuth-díjas koreográfus – a szerk.) készítettük, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes mind a 40 táncosa szerepel majd az előadásban.

Zsuráfszky Zoltán - fotó: Cseke CsillaZsuráfszky Zoltán - fotó: Cseke Csilla

– Korhű jelmezekben láthatóak majd a táncosok?

– Az együttesnek saját jelmeztára van, amelyben gondosan megőrzött és rekonstruált öltözetek találhatók. A ruhák és a díszlet is hitelesen tükrözi a korszakra jellemző stílust és illeszkedik az előadott történetek hangulatvilágához. A szatmári viselet egyébként nagyon puritán, hamar polgárosult. A férfiak általában fekete mellényt, zakót, csizmanadrágot és kalapot viseltek.

Zsuráfszky Zoltán - fotó: Cseke CsillaZsuráfszky Zoltán - fotó: Cseke Csilla

– Van kedvenc jeleneted?

– Több is. Szívszorító és nagyon kifejező az előadásunkban, amikor az anya megtalálja a gyilkosság áldozatául esett férjét és kisfiát. De szeretem azt a jelenetet is, amelyben a feleségem a tiszazugi méregkeverők történetét bemutató koreográfiához méreggel teli zöld üvegeket használt, így még érzékletesebben sikerült ábrázolnia az asszonyok drámai történetét.

A Barbárok című előadás - fotó: Cseke CsillaA Barbárok című előadás - fotó: Cseke Csilla

Vannak személyes emlékek alapján koreografált részek is; az egyik táncosom mesélte, hogy egyszer a fiával a Duna holtágában fürödtek, és belegabalyodtak a hínárba, majdnem vízbe fulladtak. Végül a fiával a hátán úszott ki a vízből. Ezt idézi az előadásunkban az a rész, amikor apa és fia egymásra gurulnak, és úgy áll föl az apa, hogy a fia már a hátán van. Bízunk benne, hogy előadásunk nem csupán emléket állít az író zsenialitásának, hanem életre kelti azokat a pillanatokat, melyek örökké részei lesznek kulturális örökségünknek.

 

Címlapfotó: Cseke Csilla

A véradók dala a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában
A véradók dala a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában

Véradást népszerűsítő videóklipet készített a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, csatlakozva az Országos Vérellátó Szolgálat kampányához. A táncosok ezúttal Hrutka Róbert Artisjus- és Fonogram-díjas zeneszerző Csak egy hős című dalára adták elő Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze és Zs. Vincze Zsuzsa Kossuth-díjas művészek koreográfiáját. A véradók dala további tizennégy ismert előadóművész közreműködésével született meg, és a véradás fontosságára, valamint a vérgyűjtés folyamatosságára szeretné felhívni a figyelmet.

bővebben
M. Nagy Emese: Táncról álmodó
M. Nagy Emese: Táncról álmodó

Táncról álmodom címmel mutatta be alkotói estjét Zs. Vincze Zsuzsa, május 17-én, a Nemzeti Táncszínházban. A reprezentatív előadáson több évtizedes, szerteágazó művészi tevékenységének – közel sem teljes – lenyomatát láthatta a közönség. A jelentősebb tematikus koreográfiák mellett a Magyar Nemzeti Táncegyüttes részleteket mutatott be azokból az egész estés táncszínjátékokból is, amelyeknek forgatókönyvírója és koreográfusa a friss Kossuth-díjas művész. Az előtérben az előadásokhoz készített jelmeztervezői munkákból nyújtottak ízelítőt, az előadás szünetében pedig Tánc-szín-játék című könyvét dedikálta.

bővebben