Táncszínjáték a végvárak és vitézek korából

Táncszínjáték a végvárak és vitézek korából

A KOPPÁNYI AGA TESTAMENTUMA CÍMŰ REGÉNY IHLETTE A MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES LEGÚJABB BEMUTATÓJÁT

Bényai Adrienn - Magyar Nemzet

 

Különös eszközhöz folyamodott a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Müpában tartott szombati bemutatóján. A Végvárak, vitézek című előadásuk egy kerettörténetbe ágyazva bontakozott ki: modern, városi színházi életből indult, ahol A koppányi aga testamentuma című regény ihlette táncjáték előadására készültek a szereplők. Bepillanthattunk a színház kulisszatitkaiba, majd megkezdődött az előadás, ott találtuk magunkat a 16.századi végvárak vadregényes környezetében, és eljátszották a regény ihlette táncjátékot. Az előadást Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője és alkotótársa, Zs. Vincze Zsuzsa koreografálta és rendezte, zenéjét Eredics Benjámin szerezte.

A koreografált táncszínházi alkotás premierje a Liszt Ünnep keretében a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg. A keretjáték azzal fejeződött be, hogy a fiatalok, akik eljátszották a végvári történetet, a mai világban élnek tovább és folytatják az életüket a városban. A hangulatos kerettörténet és a végvári élet kontrasztja, a színház a színházban sajátos atmoszférát teremtett a színpadon, amely lenyűgözte a nézőket. Nagy tetszést aratott az együttes tőlük megszokott kiváló tánctudása és a színes zenei világ. A moderntánc-instruktor Topolánszky Tamás volt, a koreográfus munkatársai Paput Júlia, Sánta Gergő, Tompa Attila és Tókos Attila. 

Végvárak, vitézek Fekete István regénye nyomán

Tudd meg, vitéz aga, én ama Babocsai Gáspár fia vagyok, kinek fejét vetted éveknek előtte. Te vitéz vagy, ki nem dugod el arcod előlem. Ennél több levelet néked nem küldök. Ez levélhez képest adjad tudtomra, kijössz-e vagy nem, mert én apám fejéért a tied akarom, vagy a magamét is elveszejteni

 – e sorok sokunk számára idézik fel Fekete István 1937-ben megjelent A koppányi aga testamentuma című kalandregényét, amelyből harminc évvel később Zsurzs Éva forgatott filmet. A török hódoltság idején játszódó történetben a magyar nemesifjú, Babocsai László bosszút akar állni az apját megölő koppányi agán, akit végül megsebesít, ő pedig halála óráján a fiatal férfira bízza a lányát és a vagyonát. Az örökségre ugyanakkor szemet vet a Bolondvárban állomásozó császári zsoldoskapitány is. Mindebből számos bonyodalom, fordulatos csaták következnek, miközben természetesen az igaz barátságnak és a bimbózó szerelemnek is jut szerep. A táncszínjátékban, ahogy a neve is mutatja, a táncé a főszerep, de a szereplők beszélnek is a darabban. 

A regény ihlette Eredics Benjamin mozgalmas, fordulatos tánczenéjét, amelyben a korszak jellegzetes, karakteres figurái elevenednek meg. A darab zenéjében keveredik a 16. század végének zenei miliője a népzenével, a modern hangszeres effektusok a tánczene temperamentumával. A szimfonikus hangzás ötvöződik a népi hangszerek tónusával. Eredics Benjamin alkotását a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjazták, ennek teljes zenei anyagát a Bartók Tavasz közönsége hallhatta először. Eredics Benjámin egy interjúban elmondta, hogy a Végvárak, vitézek lehetőséget adott arra, hogy újraértelmezzen olyan népzenei dallamokat, amelyek hozzá születésétől fogva közel állnak, így a délszláv népzene, de a regényben szereplő XVI. századi török hódoltság korának zenei világa sem ismeretlen számára, hiszen az is a balkáni kultúra része. 

Eredics Benjámin zenéjére Fekete István romantikus regénye nyomán Zs. Vincze Zsuzsa írta a táncszínházi darabot. Ahogy Zs. Vincze Zsuzsa egy korábbi interjúban elmondta: a 16. századi történet és a mai színfalak mögötti, rejtett világ párhuzama erkölcsi alapigazságokra mutatnak rá. Kiemelte az egymás iránti megbecsülés, a barátság fontosságát, de mint mondta, az ellenfél tiszteletére is nevel a darab. A palettáról nem hiányoznak a szerelmi bonyodalmak sem. A darabot Zsuráfszky Zoltán rendezte. Felvételről közreműködő zenészek: Eredics Benjamin – fúvós, pengetős és ütős hangszerek, Kiss Péter – zongora, a Zeneakadémia Népzene Tanszékének jelenlegi és volt növendékei, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenészei. 

Az előadást legközelebb november 5-én és 6-án tűzik műsorra. 

Borítókép: A Végvárak, vitézek című előadás részlete (Fotó: Origó/Ladóczki Balázs)

A véradók dala a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában
A véradók dala a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában

Véradást népszerűsítő videóklipet készített a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, csatlakozva az Országos Vérellátó Szolgálat kampányához. A táncosok ezúttal Hrutka Róbert Artisjus- és Fonogram-díjas zeneszerző Csak egy hős című dalára adták elő Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze és Zs. Vincze Zsuzsa Kossuth-díjas művészek koreográfiáját. A véradók dala további tizennégy ismert előadóművész közreműködésével született meg, és a véradás fontosságára, valamint a vérgyűjtés folyamatosságára szeretné felhívni a figyelmet.

bővebben