Tánc és irodalom: Éljen Petőfi!

Tánc és irodalom: Éljen Petőfi!

Tánc-szín-játék Petőfi Sándor életéről - M. Nagy Emese írása

 
Éljen Petőfi! címmel november 15-én a Művészetek Palotája színpadán mutatta be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes sodró lendületű, nagyszabású produkcióját, mely látványos koreográfiákkal, olykor mélyen emberi, máskor könnyed, vidám jelenetekkel idézte meg Petőfi Sándor alakját. A költő számos műve összeforrott a magyar folklórral: verseit az ország több területén éneklik népdalként, sokszor anélkül, hogy tudnák, kitől is származnak a lírai szövegek. A darab a próza, a zene és a tánc hármasára épít: tánc-szín-játék, amelyben a táncosok énekelnek, táncolnak és prózát is mondanak. A produkció főszerepében Herczegh Pétert, a Nemzeti Színház színművészét láthatjuk.
 
 
A táncelőadás a művészházaspár, Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán közös alkotása. A darab első változata 2022. július 1-én debütált Szabadság, Szerelem! – Petőfi a vitéz! címmel a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon pedig 2023. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján mutatta be a művet az ország legnagyobb létszámú hivatásos táncegyüttese, amatőr felnőtt és gyerektáncosokkal kiegészülve.
A nyári kétrészes, nagyszabású produkcióból ezúttal szűkebbre, feszesebbre szerkesztett dinamikus színházi darab született, egy felvonásban. A produkció zeneszerzője Rossa László, a részben élőben, részben felvételről szóló népzene és népzenei alapú feldolgozások mellett felcsendül például Tolcsvay László műve is. A kiválóan használható, részben Petőfi-versekből álló díszlet tervezője Tóth Kázmér. A Merengés, a Füstbe ment terv, A borozó vagy Az egy gondolat bánt engemet című versek hatalmas táblákra nyomtatva, némelyik kéziratban, látványos, ünnepélyes környezetet teremtettek, a középre épített díszletelem pedig néha emelvényként szolgált, máskor újabb és újabb belső terekbe nyerhettünk bepillantást általa.
Az előadás végig követi a legismertebb magyar poéta életét, a születésétől, diákéveitől kezdve a színészéleten, vándoréveken, szerelmeken át egészen az 1848-as szabadságharc és forradalom bukásáig. Klasszikusok és kevésbé ismert versek, iskolai emlékek és folklorizálódott gyöngyszemek is színre kerülnek, A borozótól a Szörnyű időig, teljes pályaívet vázolva a nézők elé.
A darab egy nagy újévi bál forgatagával kezdődik, ahová egyszer csak betoppan Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István, és bejelenti, hogy megszületett a fia. Az örömünnepet fokozzák az elhangzó jókívánságok, közben megérkeznek az édesanya, Hrúz Mária származását felidéző szlovák vendégek is. A közös táncmulatság során hangzik el részben felvételről, részben a táncosok szájába adva a Falu végén kurta kocsma című vers, beillesztve a táncképbe, végül véget vetve a zenének.
 
 
A következő jelenetben már Dalos Teri dajka felfogadásának lehetünk tanúi, a cimbalomszóra elhangzó Szülőföldemen című vers alatt, aki a De szeretnék az égen csillag lenni széki lassú dallamával ringatja álomba a kisdedet.
Igazán bravúros megoldásokat alkalmaz az alkotópáros a jól ismert helyzetdalok színpadra állításakor éppúgy, mint azzal, ahogyan Petőfi legismertebb műveinek szereplői megelevenednek a táncjátékban. A Befordúltam a konyhára udvarló életképe mezőségi sűrű magyarral fonódott egybe, míg A négyökrös szekér jelenethez székelyföldi szökős tánc társult.
A diákévek megidézése a Gergely-járásból jól ismert Szent Gergely doktornak dallamára történik, az alkotók kiváló érzékkel kapcsolták a Deákpályám című tréfás, olykor kiforgatott latin kifejezések köré épülő verset a dallamhoz és a XIX. század deákos világához.
A helység kalapácsából Szemérmetes Erzsók és a lágyszívű Kántor ironikus szerelmi kalandja elevenedik meg Küküllő menti népzene és tánc nyelvén. A parodisztikus színrevitel tökéletes összhangban áll a Petőfi-művel, különösen a némafilmek zongorajátékát idéző szereplőbemutatás alatt.
Szinte minden jelenetnek aktív részese Petőfi, bevonódik a játékba, tréfálkoznak, incselkednek vele, a vállukon viszik vagy közrefogják a táncosok. Rendkívül mozgalmas az előadás, Petőfi gondolatai, vívódásai olykor párhuzamosan jelennek meg a szöveges és táncos epizódokban.
A Júlia-szerelem ambivalenciáját nagysajói muzsikára a Szeptember végén c. verssel idézik meg, egyszerű, de szimbolikus fogással: a kétoldalú kendő, fehéren elegáns sál, feketén özvegyi fátyol. A Pilvax kávéház történelmi eseményeit is láthatják a nézők, megelevenedik a pesti korzó, és nem maradnak ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc képei és versei sem, amelyek a tánc és a zene nyelvén egészen az utolsó versig követik a költő életét.
 
 
A versek jelentéstartalmával is rezonáló, dramatizált, térelemekkel dúsított táncjelenetek izgalmas színpadképeket hoznak létre. A kompozíció egyetlen helyen veszít feszességéből, a végén, mintha nem lett volna szívük lezárni a művet az alkotóknak. A Szörnyű idő című versnél hatásos, visszafojtott levegőjű befejezése volna az előadásnak. A férfikar lassított visszatérése nem fokozza, csak nyújtja a jelenetet, a végére illesztett táncos finálé pedig nem szervesül az egész produkció ívébe, még ha újra vissza is tér a Rózsabokor domboldalon vers és a székelyföldi téma.
A Kárpát-medence hagyományos táncos és zenei örökségének természetessége méltó, autentikus környezetet teremtett a poéta költeményeinek. A nézők lelkesedése megmutatta, hogy Petőfi gondolatai táncba öntve, fiatal tehetségek által megjelenítve mennyire időtállók. A Petőfi-emlékévben bemutatott produkciót januártól a Müpában tekinthetik meg az érdeklődők.
 
 
A szerző tanár, táncelméleti szakíró, koreográfus, irodalomterapeuta, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa.
 
 
Érzelmi hullámvasútra ültet a néptánc
Érzelmi hullámvasútra ültet a néptánc

Táncról álmodom címmel mutatja be alkotói estjét Zs. Vincze Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője. A több évtizedes művészi pályára visszatekintő est során a jelentősebb tematikus koreográfiák mellett részleteket láthat a közönség azokból az egész estés táncszínjátékokból, amelyeknek nemcsak forgatókönyvírója, de egyben koreográfusa is a friss Kossuth-díjas művész.

bővebben
Táncról álmodik a koreográfus
Táncról álmodik a koreográfus


A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Zs. Vincze Zsuzsa koreográfus, dramaturg, jelmeztervező, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője életútját összegző alkotói est lesz péntek este a Nemzeti Táncszínházban. A Táncról álmodom című előadáson bemutatják az alkotó megannyi ihlető érzelemre komponált tematikus koreográfiáját, a magyar néphagyomány iránti szenvedélyről tanúskodó előadásrészleteket. A táncszínház előterében, a két felvonás között kiállítás lesz a művész jelmeztervezői munkásságából, aki itt dedikálja is Tánc-szín játék című könyvét.

bővebben