Az alkotói est során Zs. Vincze Zsuzsa a koreográfiákon keresztül érzékeltette, milyen gondolatok foglalkoztatták az elmúlt évtizedekben. A sodró lendületű előadás során egymást követték a drámai hangvételű, gyakran irodalmi művek ihletésére készült koreográfiák és a vidám, humoros jelenetek, melyek mind a néphagyományból táplálkozó autentikus táncnyelven születtek meg.
Zs. Vincze Zsuzsa tematikus koreográfiái és a táncszínjátékok részletei váltakoztak
Érzelmi hullámvasúton érezhette magát a néző, ahogy az egyik hangulatból a másikba zuhant. Belefeledkezett egy-egy jelenetbe és várta a folytatást, de már érkezett a következő, hasonlóan katartikus élmény. Az est abból a szempontból is különleges volt, hogy a rövidebb, tematikus koreográfiákon túl az általa írt táncszínjátékok részleteiként készített koreográfiáit is felvonultatta. Ezekben a tánc-szín-játék forgatókönyvekben általában bátrabban alkalmazza a színházművészet eszközeit a koreográfus, így a táncosok gyakran megszólalnak a színpadon, énekelnek, sőt prózai szövegeket is mondanak.
Elgondolkodtatók és lenyűgözőek voltak a drámaibb, komorabb részletek. A Móricz Zsigmond tiszazugi méregkeverőkről szóló írása nyomán készült koreográfia, az első világháborút idéző Könyörgés a magyar hadifoglyokért megrázó képei, a táncok fensége lenyűgözte a közönséget. Nagy hatása volt a Móricz Zsigmond Pillangó című kisregénye nyomán készült darab jelenetének is.
A ballada és a tánc szinte elválaszthatatlan fogalmak, erről tanúskodott az Arany János Ágnes asszony című balladája inspirálta jelenet is.
A balladából készült táncjáték részletét a magyar néptánc formanyelvével, gazdag és virtuóz eredeti táncokkal és drámai pillanatokkal varázsolták meghatározó élménnyé. Különleges hatású színpadképe, ahogyan Zs. Vincze Zsuzsa a horizontálisan folyó vizét megfordította és vertikálisan mutatta be.
Talán A hűtlen feleség című régi székely népballadából készült táncszínjáték volt a legnagyobb hatással a közönségre. Lélegzet-visszafojtva várták a történet kibontakozását. A balladák tele vannak elhallgatással, rejtélyekkel, ezért Zs. Vincze Zsuzsa egy nyomozásra fűzte fel a dramaturgiát, hogy kiderüljön, mi állt amögött, hogy a férj a hűtlen feleségét rajtakapja valakivel, és megöli.
Korábban nyilatkozta, hogy a bűnügyi táncdráma műfajként kortárs megközelítést jelent, de elengedhetetlen, hogy tisztában legyen a vidékkel, az ott élők habitusával, öltözködésével, a hasonló történeteket feldolgozó balladák szövegével és zenéjével. Oldották a hangulatot a vidám, humoros, virtuóz tánctudással fűszerezett táncjelenetek. Természetesen nem maradt el Zs. Vincze Zsuzsa méltatása, a Nemzeti Táncszínház igazgatója, Ertl Péter kedves szavak kíséretében, a közönség tapsvihara közepette nyújtotta át a hatalmas virágcsokrot az ünnepeltnek.
Az előadás szünetében a táncszínház előterében kiállítást rendeztek a művész jelmeztervezői munkásságából. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes óriási viseletgyűjteményének kialakításában jelentős része volt Zs. Vincze Zsuzsának. Mint mondta, minden tájegységnek, sőt falunak megvan a maga viselete, szigorú törvényszerűségek mentén működnek az anyagok, a színek, ugyanakkor épp autentikusságukban inspirálóak ezek az öltözékek. A koreográfus kérdésünkre elárulta, hogy nyáron Törökországba és Koreába utazik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, jövőre pedig a Jókai-emlékévet mindenképpen egy új darabbal szeretnék ünnepelni.
Címlapfotó: Zs.Vincze Zsuzsa megrázó alkotása A hűtlen asszony. Fotó: Kurucz Árpád
