Farsangvasárnap a tánc jegyében

Farsangvasárnap a tánc jegyében

Magyar Nemzet - Bényei Adrienn

Fergeteges karneváli hangulatot teremtett farsangvasárnap a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vendégei közreműködésével a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A csaknem kétszáz fellépő virtuóz táncok és zene kíséretében idézte fel a régi farsangi hagyományokat.

A farsang a vízkereszttől húshagyókeddig, vagyis a nagyböjt kezdetéig tartó mulatságos, télűző és tavaszváró időszak, amelynek utolsó három napja a farsangfarka, ami farsangvasárnap kezdődik. A farsangi mulatságok csúcspontja ez az időszak, a karnevál ideje, amikor országszerte táncmulatságokat tartottak, ahol megengedett volt mindenféle farsangi kicsapongás, játék és paródia. Már a XV. század óta szólnak feljegyzések álarcviselésről, alakoskodásokról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban, önfeledt mulatozással és különféle mágikus szokásokkal „temették el” a telet és hívogatták a várva várt tavaszt. Ebben az időszakban rendezik ma is a hagyomány szerint a különböző farsangi jelmezbálokat, karneválokat, köztük a mohácsi busójárást is. 

 
 
farsangvasárnap
Farsangvasárnap rendezik ma is a farsangi jelmezbálokat. Fotó: Kurucz Árpád

Népszokások farsangvasárnap

Rengeteg népszokás fűződik ehhez az időszakhoz, amelyekből bőséges ízelítőt kaptunk a Farsangvasárnap – Karnevál a Müpában című előadáson. A farsangi időszak féktelen, jókedvű mulatozásába engedett bepillantást az ország legnagyobb táncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Honvéd Férfikar, a Virtus Dudazenekar, a Vujicsics Együttes, a Rézeleje Fanfárosok és az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes gyerekcsoportjai közreműködésével. 

A régi és új szokások, az archaikus és kortárs elemek, pogány és keresztény hagyományok tükröződnek Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, a Nemzet Művésze, az együttes művészeti vezetője, a produkció rendező-koreográfusa és alkotótársa, Zs. Vincze Zsuzsa érdemes művész, társrendező-koreográfus nagyszabású munkájában. 

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai virtuóz táncokkal, komplex zenei világgal és színpompás látvánnyal idézték meg a vidám farsangi hangulatot.

farsangvasárnap
Nagy sikert aratott az álesküvő. Fotó: Kurucz Árpád

Egy lenyűgöző, európai reneszánsz táncos felvonulással kezdődött az előadás, amelyben színes ruhákban, maszkokban vonultak be a táncosok Rossa László feldolgozott zenéjére, a Honvéd Férfikar közreműködésével. 

Konc király és Cibere vajda, vagyis a farsangot és a böjtöt megszemélyesítő két alak jelképes viadalára fűzték fel a táncjátékot, ahol a dőzsölés, a jólét, a bor mámora áll szemben az üres lábosokkal és a ciberelevessel. A farsangot megszemélyesítő Horváth Márk és a böjtöt megszemélyesítő Schnell Ádám színművészek szópárbajával kezdődött a harc, majd a farsangi és a böjti csapat táncban vívtak egymással.

Farsangvasárnap természetesen Konc király győzött, így kezdődhetett is a mulatság. A műsorban Csokonai Vitéz Mihály-, Heltai Gáspár-, Apor Péter- és Jókai Mór-idézetek mellett elhangzottak eredeti népszokásaink mókás, sokszor obszcén szövegei, melyeket szilaj táncok, színes, érdekes zenei világ kísért. 

farsangvasárnap
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes virtuóz előadása. Fotó: Kurucz Árpád

A virtuóz előadás során megismerhettük Magyarország különböző tájainak farsangi népszokásait, amelyek állandó velejárója a féktelen mulatozás és nevetés. Nagy sikert aratott például a kecskefarsangoló, a dél-alföldi tréfás halottas játék szokása, a somogyi „medveherélés” és a mulatságos álesküvő. A bodrogközi „rabvágás” során két betyárt „végeztek ki” a szemünk láttára, mert miattuk volt hideg a tél. A karneváli pörgés során Mohácsra is eljutottunk, ahol a Vujicsics Együttes zenei kíséretével a busók táncában gyönyörködhettünk. 

Az előadás különleges színfoltja volt a z Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes Rózsabimbó, Kis Vadvirág és Vadvirág gyerekcsoportjainak fellépése, melynek koreográfusa Fundák Kristóf.

A keretjáték és az előadás végül Cibere vajda győzelmével zárult, a farsangot felváltotta a böjti időszak, a zene elhallgatott, a tánc abbamaradt. 

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes kiváló előadása is bizonyítja, hogy a sok száz éves népszokások mit sem veszítettek erejükből, hiszen ebben az időszakban már mindannyian temetjük a telet és várjuk a tavasz eljöttét.

Borítókép: A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása a Művészetek Palotájában (Fotó: Kurucz Árpád)

Táncra perdültek a bevásárlóközpontban
Táncra perdültek a bevásárlóközpontban

KARNEVÁLI HANGULATOT HOZTAK A BEVÁSÁRLÓKÖZPONT EMELETÉRE A NÉPTÁNCOSOK

bővebben