Posted on Hozzászólás most!

Zsuráfszky Zoltán a NEMZET MŰVÉSZE elismerésben részesült!

Zsuráfszky Zoltán a Nemzet Művésze elismerésben részesült! Szeretettel gratulálunk a Honvéd Együttes igazgatójának, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetőjének, Kossuth-díjas, kiváló művésznek!

A Nemzet Művésze díjat a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére – 2013-ban – az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése céljából alapította.

A díj odaítéléséről a 11 fő Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotta Nemzet Művésze díj Bizottság dönt, amelynek elnöke a köztestület elnöke. A bizottság két tagját a kultúráért felelős miniszter, nyolc tagját a bizottság elnöke kéri fel, legfeljebb három évre.

A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti. A díjazott az adományozásról okiratot kap, jogosult a Nemzet Művésze cím viselésére.

Posted on Hozzászólás most!

Egri szuperhősök az MVM Dome-ban

Újabb gigaprodukcióra készül a Nemzeti Színház társulata és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. 2022. október 20-án mutatják be az MVM Dome-ban az Egri csillagok című előadást, amely a két kulturális intézmény együttműködésével valósult meg 2018-ban. A minden eddiginél hatalmasabb térben gyakorlatilag egy új produkció születik majd. A rendkívüli bemutató egészen közel esik Gárdonyi Géza halálának centenáriumához, az író ugyanis 1922. október 30-án hunyt el. Az előadás így az ő emléke előtt is tiszteleg.

Az MVM Dome-ban a mintegy 1800 négyzetméteres játéktéren, több száz fős szereplőgárdával, hatalmas apparátussal, és – Székely László tervezésében – teljesen új díszletek között mutatják be az alkotók a produkciót. Az impozáns, összesen 13500 fémlemezkével borított díszletelemekkel, valamint a kellékekkel és a jelmezekkel 10 kamion érkezik majd az előadás helyszínére a héten, ahol megkezdik az építést, vasárnapra pedig már a helyükön lesznek a látványelemek. Összességében mintegy 10 kőszínházi előadás közönsége, azaz 6359 néző fogja megtölteni a csarnokot, az ülőhelyek mellett 12 kerekesszékes hely is kialakításra kerül.

A nagyszabású produkciót Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója álmodja újra a minden eddiginél hatalmasabb térben. Az Egri csillagok a teátrum egyik legsikeresebb előadása, több mint 50-szer játszották már a színház nagyszínpadán. 2019-ben fogalmazódott meg a gondolat, hogy a mostanában épült, korszerű stadionokat érdemes lenne kultúrával is feltölteni, de a koronavírus jócskán hátráltatta ezeket a terveket. A díszletek már korábban elkészültek, ám most újra kellett gondolni az egész darabot, hiszen jóval nagyobb lett a tér, amelyben a színházi változathoz képest sokkal több szereplő mozog majd. Vidnyánszky Attila ezzel kapcsolatban elmondta, erről a léptékről vannak már korábbi tapasztalatok, hiszen a Csíksomlyói passiót mintegy 30 ezer ember jelenlétében játszották el Csíksomlyón, a hegynyeregben. „Izgalommal, lelkesedéssel telve várja a társulat a bemutatkozást a több ezer néző előtt” – fűzte hozzá az igazgató. Vidnyánszky Attila felidézte, milyen katartikus pillanatot éltek át a színészek és az alkotók, amikor Csíksomlyón megtelt a hegyoldal, és most is ez várható. „Az Egri csillagok adaptációját a Nemzeti Színházban eddig mintegy 30 ezren látták, ennyi gyerekből lett kicsit egri vitéz, és azt remélem, még sok tízezret szólítunk meg ezután is.” – mondta a direktor.

2013-ban, a Zs. Vincze Zsuzsa – a jelenlegi produkció táncdramaturgja – által színpadra írt Körhintával kezdődött az együttműködés a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes között, amely számára szintén nem ismeretlenek az ilyen volumenű produkciók. Egy ekkora térhez további táncosok bevonására is szükség van: 13 együttes és egyesület közel 200 táncosa fog színpadra lépni Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos táncegyüttese mellett az MVM Dome-ban. Zsuráfszky Zoltán, az együttes vezetője és az előadás társrendezője szerint az Egri csillagokbanminden benne van, amit a magyarságról, a hitről fontosnak tart, ezért úgy gondolja, minden fiatalnak találkoznia kell ezzel a kivételes történettel. „Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényével örök emléket állít annak, hogy ha egy eszme érdekében összefog a magyarság, akkor képes legyőzni a legnagyobb ellenséget is. Ez az eszme pedig a kereszténység védelme és a hazaszeretet. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes korabeli magyar és török táncokkal, illetve prózai szereplőket is megjelenítve vesz részt a Nemzeti Színházzal közös előadásban, amely visszarepít a régmúltba, hogy a jelennek is példát mutasson hősiességből és bátorságból.” – fogalmazott a táncművész, koreográfus. 

A Bornemissza Gergely szerepében látható Berettyán Nándor egészen különleges érzésnek tartja, hogy ennyi ember előtt játszhat, de nagy felelősségnek is. „A COVID után különösen példaértékű lesz, hogy egy ilyen szép történettel tömegeket lehet a színházba csábítani. Szeretem az ilyen csúcstámadásokat” – tette hozzá a színész. A regényről szólva azt mondta, benne soha nem kérdőjeleződött meg, hogy Gárdonyi művét a fiatalok kezébe kell adni kötelező olvasmányként, mert „ez a magyarság közös története, nélküle ma nem lennénk ugyanazok, akik vagyunk”. Bornemissza Gergely szerepéről azt mondta, nem könnyű megteremteni, hiszen erről a figuráról szinte mindenkinek van valamilyen képe, ideája. Ugyanakkor ilyenfajta példaképekre, hősökre mindig szükségünk van. „Ma is néz a közönség szuperhősöket a mozikban, de ezek a mi szuperhőseink” – mondta a színész. „Ők is emberek voltak, áruló is volt köztük, veszekedtek, bort is ittak, de mégis kiálltak valami mellett, amikor kellett. Rájuk kellene hasonlítanunk, őket kell megmutatnunk a fiataloknak.” – fogalmazott Berettyán Nándor.

További információk a különleges előadásról: https://nemzetiszinhaz.hu/egricsillagok-mvmdome

Posted on Hozzászólás most!

Társulati nyitóülés

A mai napon tartotta társulati nyitóülését a Honvéd Együttes, amelynek keretében a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója, Zsuráfszky Zoltán és a Honvéd Férfikar karvezetője, Riederauer Richárd az elmúlt évad értékelése mellett az idei év programjairól is beszélt.

Annak ellenére, hogy a 2021/22-es évadot még nagyban befolyásolta a covid, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes így is 102 előadást tudhat a háta mögött, melyek között számos kiemelt esemény szerepelt:

Szeptemberben az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitóműsorát koreografálta Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán, melyen a Magyar Nemzeti Táncegyüttes mellett számos budapesti és vidéki amatőr és profi táncegyüttes, illetve hagyományőrző tánccsoport is színpadra lépett. Ezt követte októberben a SZRLM című alkotói est bemutatója, amely kettőjük művészeti hitvallását, több évtizedes közös alkotómunkájuk legszebb koreográfiáit vonultatta fel a Müpa közönsége előtt. A premier napján jelent meg Zs. Vincze Zsuzsa Tánc-szín-játék című könyve, amely olyan történelmi táncjátékok, táncdrámák, mesejátékok és tánc-szín-játékok forgatókönyvét, szövegkönyvét és librettóit tartalmazza, amelyek nyomán kivételes előadások születtek.

A 2022-es év immár hagyományosan az Élő Tánc-Archívum sorozattal indulta Nemzeti Táncszínházban, amely forradalmasította a magyar színpadi néptáncművészetet, és példát mutatott arra, hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megtartva, magas művészi értékű előadásokat létrehozni. Zsuráfszky Zoltán a Kalotaszeg, a Mezőség, a Bonchida háromszor, a Gyimes és a Szatmár című előadásokat követően közönségtalálkozók keretében osztotta meg gondolatait elkötelezett szeretetéről a népi kultúra iránt.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes március 15-én ismét részt vehetett a Kossuth téren tartott állami ünnepségen, amelynek rendezője Vidnyánszky Attila, koreográfusa pedig Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán volt. Nem sokkal később Káel Csaba kérte fel az Együttest és vezetőit, hogy Magyarország újonnan kinevezett köztársasági elnöke, Novák Katalin beiktatási ünnepségén működjenek közre. Ezt követte a Szentendrei Skanzen új épületegyüttesének átadóünnepsége, az erdélyi tájegység sajátosságait megjelenítő részt Novák Katalin adta át, a műsort pedig mások mellett a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szolgáltatta.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Zenekarának feladatai sokrétűek, az előadások zenei kíséretének ellátása mellett részt vesznek dramatikus táncszínházi előadások zenéjének elkészítésében, de önálló koncertekkel is színesítik az Együttes művészeti munkáját. Tevékenységük összefoglalójaként jelent meg tavasszal, az országos Táncháztalálkozón bemutatott első önálló CD-jük Táncalávaló címmel, melynek zenei szerkesztője Papp István Gázsa, zenekarvezető prímás.

Júniusban vette kezdetét a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Honvédség közös szervezésében a Táncra magyar! – Huszártánc a Sándor-palota előtt című sorozat. A hat alkalommal látható produkcióban hagyományos nemzeti örökségünkre építve képviselteti magát a magyar huszár tradíció, a verbunkos és a reformkori csárdás, kiegészülve a magyar népzene és népviselet, illetve a katonai szokások hagyományaival.

Júliusban egy rövid időre Szegedre költözött a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, ugyanis a Zs. Vincze Zsuzsa által írt Szabadság, szerelem! – Petőfi a vitéz című tánc-szín-játék nyitotta a Szabadtéri Játékok idei évadát. A magyar néptánc és a magyar népzene, hagyományos örökségünk tisztasága és természetessége méltó környezetet teremtett arra, hogy a szerző és Zsuráfszky Zoltán koreográfiái méltón emlékezzenek meg nemzeti irodalmunk egyik legmeghatározóbb alakjáról.

A 2022/23-as évadban a Magyar Nemzeti Táncegyüttes több alkalommal is külföldre látogatott: februárban Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen volt látható Magyar hősök, csaták és szerelmek című előadásunk, májusban Kassán, júniusban pedig Madéfalván, Gyergyóremetén és Székelyudvarhelyen volt látható a Kárpátok visszhangja. A Nemzeti Színházzal közös produkció, a Csíksomlyói passió a korábbi szakrális helyszíneket követően ebben az évben augusztus 20-án a Kolozsvári Állami Magyar Színházban került bemutatásra a Magyar Napok keretében.

Zsuráfszky Zoltán az évad díjazottjai, illetve a jubiláló társulati tagok köszöntését követően beszédében kiemelte, hogy a 2022/23-as évadban is számos programmal készül a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nézői számára, október 20-án például több ezer ember előtt mutatják be a Nemzeti Színházzal közösen életre hívott Egri csillagok című előadást, amelynek az MVM Dome fog otthont adni.

Posted on Hozzászólás most!

Óriási sikert aratott Kolozsváron a Csíksomlyói passió

A 2017-es budapesti bemutatóját követően számos szakrális helyszínen volt látható a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Színház közös produkciója, a Csíksomlyói passió. A Nyereg, az Esztergomi Bazilika előtti tér, illetve a debreceni Kossuth tér után a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Kolozsvári Állami Magyar Színház adott otthont az előadásnak, amely ismét számos lélekemelő pillanatot okozott mind a nézőknek, mind pedig az alkotóknak.

Augusztus 20-án, Magyarország születésnapján különleges helyszínen játszhatták a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei és a Nemzeti Színház társulatának tagjai a Csíksomlyói passiót: Jézus szenvedéstörténetének erdélyi alapokon nyugvó színpadi verziójával méltón ünnepelhette a Kolozsvári Állami Magyar Színház közönsége az államalapítást. Tompa Gábor, a teátrum igazgatója köszöntő beszédében úgy fogalmazott: az előadás a Kolozsvári Magyar Napok fénypontja.

Grezsa Csaba, a nemrég kinevezett kolozsvári főkonzul is köszöntötte a két társulatot és a nézőket, beszédében hangsúlyozva azt a ma is aktuális kérdést: „hol vagy, István király, téged minden magyar kíván”. A válasz pedig ma is sokaknak szolgál megnyugvásul: „Szent István szellemisége ott van mindannyiunk szívében, a magyar kultúra és anyanyelv révén bárhol a világban egymásra ismerhetünk” – fogalmazott a főkonzul. Hozzátette: kereszténység nélkül nincs a magyarságnak jövője és azt is fontos szem előtt tartani, hogy Szent István nem az önfeladást, hanem a kitartó munkát választotta.

A Csíksomlyói passió alkotói egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzték ki célul, melyben a bibliai történet 18. századi ferences iskoladrámákból ismert interpretációja, valamint Szőcs Géza Passió című, 1999-ben megjelent kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és Zsuráfszky Zoltán néptánc alapú koreográfiájával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei adnak elő. A kívánt hatás pedig az előadás zarándokútjának ezen állomásán sem maradt el: vastaps fogadta a produkcióban szereplő művészeket. A nézők között helyet foglalt a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója mellett a darab táncdramaturgja, szakmai vezetőnk, Zs. Vincze Zsuzsa is.

Posted on Hozzászólás most!

„Ezzel a kétezer éves történettel mindenki szembekerül” – interjú Zsuráfszky Zoltánnal

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Színház közös produkciója, a Csíksomlyói passió számos szakrális helyszín után idén augusztus 20-án Kolozsváron lesz látható. Együttesünk művészeti igazgatójával, az előadás koreográfusával, a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltánnal beszélgettünk erről.

A Csíksomlyói passió a második közös munkátok Vidnyánszky Attilával, az ő munkásságának ez egy nagyon fontos előadása, te hová helyezed a saját pályádon?

Először én kerestem meg Attilát a Körhinta című előadás gondolatával, amelyet a kedves feleségem, Zs. Vincze Zsuzsa írt, és amely azóta is nagy sikerrel szerepel a Nemzeti Színház repertoárján. A Csíksomlyói passióra már Attila kért fel minket, amelyet örömmel vállaltunk el. Ezzel a kétezer éves történettel mindenki szembekerül, kortól függetlenül, mindenki számára erős jelentéssel bír.

A darabban nincs túl sok tánc, inkább a székely hagyományokat követi, így olyan régi szövegekkel és gondolatokkal van tele, amelyek azonnal mindenkinek a lelkébe vésődnek. Nagyon komoly, mély előadás született. A Nemzeti Színház színészgárdájának a színe-java és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai filmszerű teret tudtak teremteni, ettől a néző azt érezheti, hogy egy valóságos élethelyzetbe csöppent bele. Ebből a csodálatos közös fúzióból merítve Attilával gyönyörű képeket tudtunk felrakni a színpadra, méltóakat a történethez.

Viszonylag ritka egy kőszínházi előadás esetében, hogy több tízezer ember tudja megnézni, a Csíksomlyói passiót viszont rengetegen láthatták az elmúlt években, hiszen különleges, szakrális helyszíneken is bemutattátok.

Volt a pályámon rá példa korábban is, hogy monumentális produkciókban vehettem részt, akár táncosként, akár koreográfusként – például 1983-ban is táncoltam a Királydombon az István, a királyba. Vagy ilyen a Szegedi Szabadtéri Színpad is, ahol csodálatos néptáncos képeket lehet felrajzolni: pár hete például Petőfi életét dolgoztuk fel feleségemmel, Zs. Vincze Zsuzsával a Szabadság, szerelem! – Petőfi a vitéz című darabunkban.

Az mindig nagy lehetőség egy koreográfus számára, amikor ilyen nagy létszámú produkcióban lehet jelen, mert lehetőség van új és eredeti módon dolgozni a térrel, játékosan megteremteni a helyszíneket, megmozgatni ezeket. Mielőtt a Nyeregbe vittük volna a Passiót, kimentünk megnézni a helyszínt Attilával. Ott álltunk a hóban, és azon gondolkoztunk, hogy hogyan lesz az átjárás a három színpad között és hogy hány ember fog eljönni megnézni. A debreceni tér is nagyon izgalmas volt tavaly, ahová alig egy hét alatt tettük fel az előadást. Engem ezek a lehetőségek nagyon inspirálnak.

Az is fantasztikus élmény, amikor más együtteseket tudunk bevonni, korábban én tanítottam be őket, most a kedves kollégáim is segítenek már ebben, hogy a hozzánk csatlakozó táncosok megtanulják a darabot és együtt léphessenek fel a Magyar Nemezti Táncegyüttes hivatásos művészeivel. Mindig felemelő érzés, amikor a gyönyörű viseletekkel és koreográfiákkal tudunk reprezentatív bemutatkozást teremteni a munkánknak, ezek nem csak a nézők számára nyújtanak maradandó élményt, hanem az előadóknak is.

Csíksomlyó, Esztergom és Debrecen után újabb szakrális helyszín, holnap Kolozsváron lesz látható a Passió. Ez az előadás mitől lesz különleges?

Kolozsvár számomra nagyon fontos helyszín, ide kötődik az ifjúságom. Fiatal koromban innen indultak a gyűjtőútjaim, itt találkoztunk a kollégákkal, innen utaztunk tovább Erdélybe, Gyimesbe, Moldvába, Székelyföldre, Mezőségbe. Nagyon sok barátom él itt, elég csak a helyi táncházakra gondolnom, 30-40 éves történetek kötnek ide.

De természetesen megvan a jelen történése is, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes rendszeresen jelen van a Kolozsvári Magyar Napokon, amelyet igazán példaértékű rendezvénynek tartok, remek példa arra, hogy hogyan lehet az egymás mellett élő népek kulturális életében jelen lenni, azt tiszteletben tartva. Ezért is különösen nagy öröm, hogy a Passió története itt érkezhet következő állomásához, és bízom benne, hogy felejthetetlen élmény lesz mindenki számára.

A következő munkátok Vidnyánszky Attilával az Egri csillagok lesz, amelyből az MVM Dome-ba készítetek közösen egy több száz szereplős, monumentális változatot. Várod ezt a munkát? Készülsz már rá?

Igen, az egész Együttes izgatottan várja az előadást. Izgalmas lesz újra az általunk jól ismert amatőr együttesek táncosaival együtt dolgozni, beilleszteni őket a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei mellé a darabba. Az ő segítségükkel még inkább meg tudjuk majd sokszorozni a jelenlétünket, az erőnket. A táncos jelenetek így is nagy hatásúak, most ezt tudjuk majd még tovább fokozni. Az sem titok, hogy utazó változatot készítünk, mert Attilával az a tervünk – amelyet sajnos a covid késleltetett –, hogy kimozdítva Budapestről, a Nemzeti Színház színpadáról az előadást, szeretnénk az Egri csillagokat több vidéki nagyváros stadionjaiban, sportcsarnokaiban is játszani.

Posted on Hozzászólás most!

A Tenkes kapitánya a Sóstói Falumúzeum színpadán

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes holnap este 20 óra 30 perctől játssza nagy sikerű előadását, A Tenkes kapitányát Nyíregyházán, a 30. Jubileumi Mandala Nyár keretében, a Sóstói Falumúzeumban.

Közel hatvan éve készült A Tenkes kapitánya című 13 részes fekete-fehér televíziós sorozat, amelyről bátran kijelenthetjük, hogy meghatározó szerepet tölt be a mai napig az idén 120 éves magyar mozgókép történetében. Az Örsi Ferenc forgatókönyve nyomán készült sorozat sikerének hatására a szériából a premiert követően egy kétrészes mozifilm is készült, ennek dinamikáját követi a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nagyszabású színpadi produkciója is, amelynek forgatókönyvét szakmai vezetőnk, Zs. Vincze Zsuzsa írta.

A történetet mindenki ismeri: Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros parancsára a furfangos Eke Máté összegyűjti a szegényeket. A tenkeshegyi várban felütött tanyájukról indulnak a labancok elleni portyákra, sok borsot törnek a siklósi labanc ezredes orra alá, majd a várat is elfoglalják. Máté a siklósi vár kuruc kapitányaként folytatja tovább a harcot a labancok ellen. A Zsuráfszky Zoltán rendezésében látható táncjáték – megőrizve a film legjelentősebb, legszórakoztatóbb epizódjait -, megidézi a kuruc kor legendás személyeit, zenei- és mondavilágát, felidézi nemzetünk történelmi hagyományait: nevezetes és névtelen hőseinket.

„Kevés filmes vagy színpadi feldolgozása van a Rákóczi-szabadságharc időszakának, noha az a magyar történelem egy igen jelentős korszaka, melyből máig sokat tanulhatunk. Ezért is gondoltuk fontosnak, hogy egy olyan előadásban beszéljünk róla, amely játékosságával, emblematikus jeleneteivel a fiatalabb és az idősebb generációknak is remek kikapcsolódást biztosít. A történet, a gyönyörű korabeli jelmezek és díszletek, valamint Sebő Ferenc csodás zenéje azokat is rabul ejti, akik soha nem látták a sorozatot” – fogalmazott egy korábbi interjúban Együttesünk művészeti igazgatója.

A holnap esti előadás különlegessége, hogy Veronika szerepében két év után ismét a Magyar Nemzeti Táncegyüttes női tánckarvezetőjét, Rab Edinát láthatják a nézők, aki nyíregyháziként a Hometown Hero című sorozatunkban mesélt arról, hogy milyen érzésekkel várja, hogy színpadra léphessen.

Posted on Hozzászólás most!

Egri csillagok az MVM Dome-ban október 20-án

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes közreműködésével megtartották pénteken az Egri csillagok őszre tervezett előadásának sajtótájékoztatóját. A Nemzeti Színházzal közös darabunk október 20-án, kibővített díszlettel és megemelt táncos létszámmal debütál az MVM Dome küzdőterén, több mint hatezer néző előtt. A monumentális produkció és annak előkészületeiről Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója nyilatkozott számos médiumnak.

A lenti képre kattintva megnézhetik az Origó helyszíni riportját.

Posted on Hozzászólás most!

Vidékre utazik A hűtlen feleség című bűnügyi táncdrámánk!

A nagyszabású előadásról és annak megszületéséről mesélt Zs. Vincze Zsuzsa szakmai vezetőnk és Zsuráfszky Zoltán művészeti vezetőnk a TV2 Mokkában. A két vidéki előadásunkat április 21-én Miskolcon és május 3-án Győrben tudjátok megtekinteni.

Posted on Hozzászólás most!

“Bízom benne, hogy akik látják a darabot, azok ugyanezen értékek mentén gondolkodnak majd a világról” – interjú Barka Dáviddal

Vasárnap délelőtt újra játsszuk a Mátyás, a világ királya című mesejátékunkat a Nemzeti Táncszínházban. A címszerepet játszó Barka Dáviddal beszélgettünk az előadás kapcsán. 

Barka Dávid Mátyás szerepében (Fotó: Csudai Sándor)

A darab próbáit megelőzően elolvastál számos Mátyás-mesét, melyik a kedvenced közülük?

A Mátyás király Gömörben, amiben Mátyás ismét csak az urakat tréfálja meg. A történet szerint a király elutazik a gömöri nemesekhez, akik vendégül látják őt és az udvartartását. Amikor megérkeznek, köszöntik az uralkodót, Beatrixot, és persze egymást is, ám a kétkezi munkások kimaradnak a pohárköszöntőből. Mátyás ezt azonnal észreveszi, és szóvá is teszi, hiszen nincs az rendjén, hogy azok ne legyenek megemlítve, akik életben tartják az ország gazdaságát. Az urak csak hümmögnek, azt gondolják, hogy a földművelés könnyű munka, ezért a király azt javasolja, cseréljenek egy napra a parasztokkal. Sőt, ne csak a munkájukat végezzék el, bánjanak is úgy velük, ahogy az urak szoktak. A nap folyamán persze kiderül, hogy nem is olyan könnyű kenyér a kapálás, és az étel is nagyon kevés, így pórul járva végül megértik, milyen fontos szerepe van a népnek, és Mátyással együtt végül tisztelettel asztalukhoz hívják a parasztokat is.

Mit jelent számodra, hogy egy mindenki által ismert és kedvelt hősünket keltheted életre a színpadon?

Nagy öröm számomra, hogy én jeleníthetem meg Mátyást! A szerepen keresztül lehetőségem van arra, hogy bemutassam jóságát – ugyanúgy a kicsiknek, mint a nagyoknak –, és az előadásunk meséi által közvetíthetem mindazokat az értékeket, amelyeket igazságosságával képviselt. Bízom benne, hogy akik látják a darabot, azok ugyanezen értékek mentén gondolkodnak majd a világról.  

Nehezebb valós személyt játszanod, mint egy fiktív figurát?

Talán azért nehezebb, mert összetettebb feladat. Egyrészt ilyen esetben mindig utána olvasok annak, hogy akit játszom, milyen ember volt, mit képviselt, emellett a próbák során kapom mindig az instrukciókat Zs. Vincze Zsuzsától (a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője – a szerk.) és Zsuráfszky Zoltántól (a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője – a szerk.), ugyanakkor van egy harmadik vonal is – egy picit magamból is belecsempészek. Így próbálom kialakítani a karaktert, hűen az eredeti személyiséghez.

Hogyan készülsz az előadásra? Más gyereknek játszani?

Mindig meg szoktam újra nézni a meséket, illetve forgatom a szövegkönyvet. Amikor már nem a Táncegyüttessel együtt, hanem csak egyedül próbálok, akkor mondom hangosan a szövegemet, keresve a megfelelő hangsúlyokat, hangszínt, hogy játék közben a legpontosabban adjam át azt a lelkiállapotot, amiben Mátyás az adott pillanatban lehet.

És persze más gyerekeknek játszani, hiszen az ő reakcióik azonnaliak és kíméletlenül őszinték. Ha valami vicceset vagy akár rémisztőt látnak a színpadon, akkor annak hangot adnak, és ez persze ránk is hat, formálja a játékunkat.

Te elsősorban az Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistája vagy, ebben a darabban azonban prózai szerepben a színészi képességeidet is meg kell mutatnod. Nehezebb így játszani?

Igen! Eleinte nem volt bevett dolog, hogy szöveges szerepeim is legyenek, idővel azonban egyre több ilyen feladatot kaptam, és egyre gyakorlottabbá is válok. Igyekszem a legjobbat kihozni magamból ilyen téren is.

Miért ajánlod a vasárnapi előadást?

Ezek a Mátyás-mesék mindenkinek tanulságosak lehetnek, nem csak a kicsiknek, a nagyobbaknak, sőt akár a felnőtteknek is. A szereplők furfangos játéka, a precíz, virtuóz táncok, ezek magas színvonalú kiművelése, illetve a zene kiforrottsága az egész családnak remek vasárnap délelőtti program lehet – a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel.  

Barka Dávid a Mátyás, a világ királya című előadásban (Fotó: Csudai Sándor)
Posted on Hozzászólás most!

Sajtószemle: Táncpéldázat a szerelemről

Varga Klára cikke a Magyar Hírlapban a SZRLM című előadásunkról

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása sok évtizedes szakmai munka méltó, szenvedélyes, friss keresztmetszete.

A szerelem mibenlétét tágan értelmezte a Magyar Nemzeti Táncegyüttes több mint harminc éve együtt dolgozó koreográfus házaspárja, a Kossuth-díjas Zsuráfsz­ky Zoltán és a Harangozó Gyula-díjas Zs. Vincze Zsuzsa a Müpában előadott, SZRLM című táncszínházi produkcióban: a párkapcsolatokról szóló régebbi és közelmúltbeli koreográfiáik mellett olyanok is színpadra kerültek, amelyek témája a hit, a hazaszeretet, az élet szeretete, a boldogság.

A fiatal táncosokból álló társulat mostanra érlelődött meg, szokott össze annyira, hogy bemutathatták a régebbi koreográfiákat – árulta el lapunk kérdésére Zsuráfszky Zoltán. A kétfelvonásos szerzői esten láthattunk irodalmi ihletésű kompo­zíciókat, mint például az Arany János balladájára koreografált Ágnes asszonyt, amelyben a patak egy vízszintes szőttes, amelyből kibújnak a ruhát mosó asszonyok.


A teljes cikk a Magyar Hírlap online felületén olvasható. 
Jelenet a SZRLM című előadásból (Fotó: Csudai Sándor)