Posted on Hozzászólás most!

„A világ számos pontján élnek és dolgoznak tanítványaim”

Zsuráfszky Zoltánt, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetőjét a Nemzet Művészévé választották kiemelkedő alkotói és együttesvezetői, valamint jelentős pedagógusi munkássága és a Kárpát-medencei néptánchagyomány terén végzett gyűjtőmunkája megbecsüléseként. A Kossuth-díjas, kiváló művészt ennek kapcsán kérdeztük.

Mi volt az első gondolata, amikor megtudta, hogy a Nemzet Művé­szé­nek választották? 
Zs. Z.:
 Ez egy nagyon megtisztelő cím, és nagy örömmel tölt el, hogy lehetővé vált számomra a kulturális életünknek ebbe a kiemelt közösségébe tartozni. Az esett igazán jól, hogy a kollégáim, a művész társaim az MMA Színházművészeti Tagozatából szavaztak meg, a kuratórium egyöntetűen, kérdés nélkül döntött úgy, hogy én lehessek a Nemzet Művésze. Magyarországon hetven művész tartozik csak ebbe a jeles grémiumba, idén négyen kerültünk be, akik közül én vagyok a legfiatalabb, ez is felemelő érzés. Úgy érzem, hogy arra a munkára, amit táncművészként, néptáncművészként, koreográfusként egy egész életen át elvégeztem, ez egy csodálatos korona. 

Ha visszatekint a gazdag pályájára, melyek azok a pontok, amelyekre a legbüszkébb? 
Zs. Z.:
 Azt el kell mondani, hogy aki profi táncosnak áll, az nagyon nehéz utat választ. Idővel az ember izmai elfáradnak, az ízületei már nem úgy dolgoznak, így ez a pálya sokkal rövidebb, mint a többi művészeti ágban alkotóké. Ha nem tudtam volna váltani kellő időben, ha nem tudtam volna fejlődni azokhoz az alkotói, vezetői feladatokhoz, amelyeket az elmúlt évtizedekben elvégeztem, akkor nem lenne ilyen íves az én pályám sem. Persze az alkotói, koreográfusi munkám során most is saját magam tanítom be, mu­ta­tom meg azt a hatalmas népművészeti örökséget, amelyet fiatalon volt módom elsajátítani. Nem tudok produkciókat kiemelni, engem inkább az tölt el büszkeséggel – bár nem szeretem ezt a kifejezést hasz­nálni –, hogy a világ számos pontján élnek és dolgoznak tanítványaim. Rengeteg embernek mutathattam meg a magyar néptánc szépségét, Észak-Amerikában, Kanadában, Japánban, Európa számos orszá­gá­ban és Magyarországon is. Sok amatőr együttessel dolgoztam, voltak olyan munkáim, amikor egy-egy előadásba 2-300 táncost vonhattam be. Kezdve a kolozsvári István, a király rendezésemtől a legutóbbi Egri csillagok koreográfiámig az MVM Dome-ban, de szívesen emlékszem Szegedi Szabadtérihez kötődő munkáimra is, ahol eddig már hét alkalommal volt lehetőségem nagy volumenű bemutatókat rendezni. Az elmúlt évtizedekben a magyar néptáncos „társadalomban” rengeteg embert tanítottam, a tanítványaim közül sokan jelentős együtteseket vezetnek, jól ismerem a nemzetközi diaszpóra, a vidéki együttesek táncosait is, és úgy érzem, hogy a táncházi közeggel sem veszítettem el a kapcsolatomat – ami jó érzéssel tölt el.

Gyakorlatilag mindenre készített már koreográfiát. Honnan tud meríteni az újabb feladatokhoz? 
Zs. Z.:
 Magyar Nemzeti Táncegyüttesnek hatalmas repertoárja van, amelyből éves szinten 16-18 műsort folyamatosan játszunk, ám a partnereink mindig újabb és újabb programokat kérnek. Mindig öröm a nagy magyar zeneszerzők alkotásaira vagy a jeles évfordulók kapcsán darabokat készíteni. Jövőre már több felkérésünk van új műsorokra, állandó alkotótársammal, a kedves feleségemmel, Zs. Vincze Zsuzsával már előre gondolkodunk, készülünk, hála istennek még ma is tele vagyunk lelkesedéssel, szeretjük a munkánkat, és az ilyen nagy elismerések, mint a Nemzet Művésze cím, még inkább motiválnak ebben. Amikor megkaptam a Kossuth-díjat, arra gondoltam, hogy ez nagyon szép dolog, de egyben nagy felelősség is, mert egy ilyen elismeréssel valamit cselekedni kell, és jól kell cselekedni; ezzel a háttérrel, a megszerzett tudással, művészi erővel és gondolkodásmóddal igényes műveket kell létrehozni. Ez a legizgalmasabb a művészi munkában, a felkérésekre reagálni, maga az alkotás, új koreográfiák kitalálása, a táncosok irányítása, motiválása, az, ahogyan együtt tudunk belesodródni egy-egy előttünk álló új feladatba.

2023-ban is várják ilyen kihívások a Magyar Nemzeti Táncegyüttest? 
Zs. Z.:
 Fontosnak tartom, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsak azoknak a táncosaimnak, akikben Zs. Vincze Zsuzsával, az együttes szakmai vezetőjével alkotói potenciált látunk, így az első negyedévben szeretnénk egy egész estés programot nekik szentelni Régi tánc, új nemzedék címmel. A Magyar Költészet Napjára készül a Tánc-költészet című darabunk, amelyben magyar irodalmi művek ihlette koreográfiáink kerülnek majd bemutatásra, és amelyben a táncosaink megcsillogtathatják majd tánc­tu­dásuk mellett előadóművészi tehetségüket is. 

Posted on Hozzászólás most!

November – Visszatekintés a 2022-es évre

A Nemzet Művésze díjat a művészeti díjak egymásra épülő rendszerében csúcsdíjként alapította a magyar országgyűlés 2014-ben. Azok a 65 év feletti, Kossuth-díjas alkotóművészek kaphatják meg, akik saját művészeti területükön jelentős értéket hoztak létre. A Nemzet Művésze kitüntető címet egyidejűleg legfeljebb hetven művész viselheti, melyből egy, 2022 november 4-től Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője, a mi Zsuránk. A díjátadó gála nem várt vendégeiként a táncegyüttes és zenekara jelent meg a Vigadó dísztermében. A ’’közönség” meglepetésére a díjazott fordult legényesre a tánckar helyett. A díj apropója átfogta a hónap további részét: több interjú, rádió- és tévéfelvétel is készült.

Kecskemét Hírös Agorájában fantasztikus közönség előtt kelt életre a csodálatos erdélyi népzene és az Erdélyben élő népek táncainak gazdag és egyedülálló világa, Drakula című előadásunkban. 

A Folklór-kalendárium egyik fontos darabja a Téli tánc. A műsorba a téli ünnepkör szokásai, hagyományai kelnek életre néptánccal és népzenével kiszínezve. Dupla, teltházas előadással a Nemzeti Táncszínház közönsége előtt elevenítettük fel a régi fonóbéli esték, a boszorkánytánc és a hagyományos betlehemezés hangulatát a Nemzeti Táncszínházban.

Posted on Hozzászólás most!

Június – Visszatekintés a 2022-es évre

Zsuráfszky Zoltán ötlete nyomán és kezdeményezésére, a Magyar Honvédséggel együttműködve a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara számos európai nagyvároshoz hasonlóan Budapesten mutatta be történelmi tradícióinkból eredő táncos programját a Sándor-palota előtti téren, elsőként júniusban, majd a nyár folyamán további öt alkalommal. 

táncra magyar! Huszártánc a Sándor-palota előtt című produkcióban képviselteti magát a magyar huszár tradíció, hagyományos magyar nemzeti örökségünk, verbunkos táncaink, reformkori csárdásaink, népzenénk, viseletkultúránk, amelyek segítségével és a történelmi, katonai szokásaink felvillantásával érdekes látványosság várta nemcsak a Budai Várba látogató külföldieket, hanem saját honfitársainkat is. A rövid, dramatikus játék gazdag zenei anyaggal, autentikus viseletekkel és hagyományos eszközökkel idézte meg a korabeli toborzás szokását, különleges betekintést nyújtva sokszínű táncos szokásainkba. A déli harangszót és a zenés őrségváltást követő eseményt hétről hétre lankadatlan figyelem és lelkesedés övezte. 

Posted on Hozzászólás most!

Április – Visszatekintés a 2022-es évre

Cseh Tamás Katonadalok című lemeze magyar katonadalokkal és énekekkel állított emléket hajdani dédapáinknak, nagyapáinknak, akik háborúkban szolgálták a hazát, áldozták érte életüket. E zenei anyag ihlette a 2021 júniusában debütált Toborzó című előadást, amelynek első vidéki helyszíne a Kecskemét Katona József Nemzeti Színház volt. A Nemzeti Táncszínházzal közösen megvalósult produkció csaknem száz művésszel mutatkozott be a 126 éves színházban, hiszen a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai és zenészei mellett a Honvéd Férfikar is részese az előadásnak. Különleges pillanat volt, amikor felhangzott a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdal a Zenekar és a Férfikar előadásában, megidézve az 1848-as verbuválást. A magyar huszárok, katonák, bakák kiállásukkal, önfeláldozásukkal követendő példát mutatnak minden nemzedék számára. Az alkotók, Zs.Vincze Zsuzsa társrendező és Zsuráfszky Zoltán rendező ezzel az alkotással járulnak hozzá ahhoz, hogy e hősök megmaradjanak a közös emlékezetben.

Posted on Hozzászólás most!

Március – Visszatekintés a 2022-es évre

Az első tavaszi hónap a Magyar Nemzeti Táncegyüttes számára ebben az éven újabb megtisztelő felkérést hozott: részt vehettünk a Kossuth téren megrendezett állami díszünnepségen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján, március 15-én. A műsort Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója rendezte, amelyben a Táncegyüttes mellett közreműködött Rátóti Zoltán, a Színház- és Filmművészeit Egyetem rektora és Molnár Levente, nemzetközileg elismert operaénekes, aki Toborzó című műsorunkban is látható, hallható. Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa erre az alkalomra készített koreográfiáit a helyszínen több ezren, a televíziók képernyői előtt több százezren követték élőben nyomon. 

A nézők azonban nem csak a díszünnepségen találkozhattak a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosaival: A Duna TV Éljen a magyar szabadság! című műsorában is felléptünk a Honvéd sirató című koreográfiával. 

Ugyanezen a napon kerültek átadásra az állami kitüntetések, Dr. Latorcai Csaba, közigazgatási államtitkár Magyar Ezüst Érdemkeresztet adott át Aradvári László táncegyüttesi menedzsernek és Szacsuri Zoltán műszaki vezetőnek, illetve Magyar Bronz Érdemkeresztet vehetett át Gömör Zsuzsanna öltöztető-szabó és Camin Gyöngyi munkaügyi és TB előadó. 

Posted on Hozzászólás most!

Február – Visszatekintés a 2022-es évre

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Magyar hősök, csaták és szerelmek című történelmi táncjátéka 2019. március 2-án debütált a Nemzeti Táncszínház színpadán, majd 2021-ben a Margitszigeti Színház nívós programsorozatát megnyitva több ezer néző előtt volt látható a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódóan, június 3-án. 2022 februárjában ez a különleges, a tánc nyelvén megfogalmazott történelmi tabló az erdélyi közönség előtt is bemutatkozhatott. Mindig különleges jelentősége van annak, amikor egy előadáson keresztül a magyar történelem évezredeiről beszélhetünk, ám még felemelőbb, amikor határon túli közönség, ez esetben a Harag György Társulat színházában Szatmárnémetiben, illetve a Maros Művészegyüttes játszóhelyén, Marosvásárhelyen léphetünk színpadra. 

A lélekemelő műsor nemzetünk dicsőséges évszázadait mutatja be verseken, zenei példázatokon és nagyon ihletett, dinamikus koreográfiákon keresztül” – fogalmazta meg gondolatait Zsuráfszky Zoltán, aki azt is hangsúlyozta, hogy egy együttes vezetőjének mindig ünnep, sőt küldetés kilépni a Kárpát-medencébe, találkozni az ott élő magyarokkal.

Posted on Hozzászólás most!

Január – Visszatekintés a 2022-es évre

A karácsonyi pihenőt követően ismét elkezdődött a munka a próbatermekben: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes elkezdte a felkészülést a Zsuráfszky Zoltán koreografálta, Dr. Martin György ihletésére és munkássága előtt tisztelegve életre hívott Élő Tánc-Archívum sorozatra, melyet a nézők január 18-tól követhettek nyomon öt estén át a Nemzeti Táncszínházban. A Mezőség, a Bonchida háromszor, a Gyimes, a Szatmár és a Kalotaszeg című műsorok példát mutatnak arra, hogy hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megtartva, magas művészi értékű előadásokat létrehozni.

A programok amellett, hogy bemutatják egy-egy vidék legmélyebben, legaprólékosabban megismert és elsajátított autentikus táncfolyamatait, kiemelkedő táncos egyéniségeit, lehetőséget adnak arra is, hogy a nézők rácsodálkozzanak saját tánc és zenei kultúrájuk gazdagságára és szépségére. Sőt, az előadások után szervezett közönségtalákozókon arra is lehetősége nyílt az érdeklődőknek, hogy betekintést nyerjenek Zs. Vincze Zsuzsa, Ertl Péter és Zsuráfszky Zoltán segítségével a műsorok készítésének kulisszatitkaiba. 

Posted on Hozzászólás most!

Török Jolán kapta a Magyar Teátrumi Társaság Életmű díját

A Magyar Teátrumi Társaság 2010-ben alapított díjakat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a kulisszák takarásában működő színházi háttér- és kiszolgáló szakmákra, egyúttal pedig erkölcsi és anyagi elismerést is nyújtson az azokat kiemelkedően magas szinten művelő szakembereknek. Ebben az évben az Életműdíjat a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti főtanácsadója, a Harangozó Gyula- és Bánffy Miklós-díjas Török Jolán kapta. 

„Jolival több évtizedes szakmai és baráti kapcsolat fűz össze, kevesen ismerik nála jobban a táncszakmát, és még kevesebben ennyire elkötelezett hívei a művészi hivatás támogatásának” – fogalmaz Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója jelölésében, aki mellett Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója és ifj. Harangozó Gyula táncművész, koreográfus támogatta a felterjesztést, utóbbi a következő gondolatokkal: 

„Török Jolán hosszú évtizedek óta töretlen energiával és elkötelezettséggel szolgálja az egyetemes magyar táncművészet érdekeit. Segítő keze az amatőrmozgalomtól kezdve a Magyar Táncművészeti Egyetemig a szakma minden szintjén jelen van és szürke eminenciásként önös érdek nélkül tevékenykedik miniszteriális szinten is a táncművészet minden ágát gyakorló művészek egzisztenciájának javításán és életpályamodelljének kialakításában.”

Török Jolán Harangozó Gyula- és Bánffy Miklós-díjas táncművész, táncpedagógus. A Nemzeti Táncszínház alapítója és tizenegy éven át igazgatója, harminc éve a Táncpedagógusok Országos Szövetségének elnöke, a Honvéd Együttes művészeti szaktanácsadója. 

Török Jolán élete a tánc, a táncpedagógia, szívügye a magyar táncművészet és táncművészek helyzete. A táncszakma átfogó ismerője, kiválóan átlátja és a legmesszebbmenőkig támogatja a professzionális és az amatőr világot egyaránt. Munkáját mindig a szakmai alázat jellemzi. Fáradhatatlan munkabírású, páratlan szakember. 

A Táncpedagógusok Országos Szövetségének alapítójaként a magyar amatőr táncos szakmához tartozó pedagógusokat képzi, érdekeiket védi. Kiemelten fontosnak tartja, hogy a művészeti nevelés már kisgyermekkorban induljon el. A Szövetségben végzett áldozatos munkáján keresztül gyermek, ifjúsági és felnőtt korosztály számára táncos fesztiválokat szervez, így az ifjúság neveléséből még nyugdíjasként is aktívan kiveszi a részét. Társadalmi munkában több mint 30 éve szervezi, irányítja a Szövetség munkáját. Az ő nevéhez fűződik az országos méretű Nagy Táncválasztó Program megszervezése és lebonyolítása. 

Munkája során több tízezer emberrel foglalkozik: pedagógusokkal, táncművészekkel, szakemberekkel. 

A Magyar Táncművészek Szövetségének 1990-es megalapításától 27 éven át ügyvezetője volt, jelenleg elnökségi tagja. Emellett a Magyar Tánctudományi Társaság elnökségének tagja, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja. 

Páratlan életpályája a táncművészet, a kultúra szolgálatában zajlott és zajlik, mind a mai napig. 

Posted on Hozzászólás most!

Jónak lenni jó!

A közmédia immár tizenegyedik alkalommal szervezi meg a Jónak lenni jó! című adománygyűjtő akcióját, melyen a Magyar Nemzeti Táncegyüttes is részt vesz. A kezdeményezésben ismert emberek ajánlanak fel relikviákat, melyeket a Jónak lenni jó! honlapján lehet megvásárolni, de bárki hozzájárulhat licitálás nélkül is adományával a kampányhoz. Az akció idén a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét támogatja, az adományokkal a látássérült emberek életminőségének javításához járul hozzá.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes 2016 júliusában mutatta be a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Drakula utolsó tánca című nagyszabású produkcióját, amelyben az Öreg Drakula szerepét az Együttes művészeti igazgatója, a Kossuth-díjas, kiváló művész, a frissen megválasztott Nemzet Művésze, Zsuráfszky Zoltán alakította. Az idén felajánlott ereklye ehhez kapcsolódik: a rózsafából nagy műgonddal faragott, szarvasagancs markolatú bot az Öreg Drakula legjellegzetesebb kelléke volt.

Posted on Hozzászólás most!

Ismét a Müpában A hűtlen feleség

December 8-án, valamint 2023. január 6-án és 7-én ismét a Müpa színpadán láthatja a közönség a hűtlenségéért halállal büntetett asszony különös történetét. Amellett, hogy az előadás hitelesen mutatja be az autentikus néptánc legszebb darabjait, az ember legmélyebb érzelmeit ábrázolja különleges tánctechnikák felvonultatásával.

A hűtlen feleség mérföldkőnek számít a Magyar Nemzeti Táncegyüttes életében, hiszen egy nagyszabású produkcióról beszélünk, mely mostanra a közönség egyik kedvencévé nőtte ki magát. Nem csoda, mivel a történet kultúrától függetlenül mindenhol és mindenki számára átélhető. Azonban a forgatókönyvíró, Zs.Vincze Zsuzsa nem elégedett meg csak a régi ballada alaptörténetével, az okokra fókuszál: „Úgy írtam meg a darabot, hogy átgondoltam, miért válhatott hűtlenné a feleség, mi lehetett annak az előzménye, hogy ilyen állapotba jutott. A mi történetünk szerint nem tudja elfelejteni a régi szerelmét, hiába a házasság, a férj megteremtette jó anyagi, egzisztenciális háttér, a gyerek.” A kérdés adott. Miért esik mégis bűnbe a férjezett nő?

Az előadásban a férfi és a nő kapcsolata jelenik meg a tánc nyelvén, valamint olyan örök témákat boncolgat, mint hűség, szerelem, féltékenység, bosszú, így a mai kor embere is könnyen tud azonosulni velük. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Honvéd Férfikar egy egészestés bűnügyi táncdrámára várja közönségét Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa rendezésében és koreografálásában.