Posted on Hozzászólás most!

Óriási sikert aratott Kolozsváron a Csíksomlyói passió

A 2017-es budapesti bemutatóját követően számos szakrális helyszínen volt látható a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Színház közös produkciója, a Csíksomlyói passió. A Nyereg, az Esztergomi Bazilika előtti tér, illetve a debreceni Kossuth tér után a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Kolozsvári Állami Magyar Színház adott otthont az előadásnak, amely ismét számos lélekemelő pillanatot okozott mind a nézőknek, mind pedig az alkotóknak.

Augusztus 20-án, Magyarország születésnapján különleges helyszínen játszhatták a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei és a Nemzeti Színház társulatának tagjai a Csíksomlyói passiót: Jézus szenvedéstörténetének erdélyi alapokon nyugvó színpadi verziójával méltón ünnepelhette a Kolozsvári Állami Magyar Színház közönsége az államalapítást. Tompa Gábor, a teátrum igazgatója köszöntő beszédében úgy fogalmazott: az előadás a Kolozsvári Magyar Napok fénypontja.

Grezsa Csaba, a nemrég kinevezett kolozsvári főkonzul is köszöntötte a két társulatot és a nézőket, beszédében hangsúlyozva azt a ma is aktuális kérdést: „hol vagy, István király, téged minden magyar kíván”. A válasz pedig ma is sokaknak szolgál megnyugvásul: „Szent István szellemisége ott van mindannyiunk szívében, a magyar kultúra és anyanyelv révén bárhol a világban egymásra ismerhetünk” – fogalmazott a főkonzul. Hozzátette: kereszténység nélkül nincs a magyarságnak jövője és azt is fontos szem előtt tartani, hogy Szent István nem az önfeladást, hanem a kitartó munkát választotta.

A Csíksomlyói passió alkotói egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzték ki célul, melyben a bibliai történet 18. századi ferences iskoladrámákból ismert interpretációja, valamint Szőcs Géza Passió című, 1999-ben megjelent kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és Zsuráfszky Zoltán néptánc alapú koreográfiájával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei adnak elő. A kívánt hatás pedig az előadás zarándokútjának ezen állomásán sem maradt el: vastaps fogadta a produkcióban szereplő művészeket. A nézők között helyet foglalt a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója mellett a darab táncdramaturgja, szakmai vezetőnk, Zs. Vincze Zsuzsa is.

Posted on Hozzászólás most!

Itthon, Otthon, Haza 2022 – Zs. Vincze Zsuzsa gondolatai nemzeti ünnepünk kapcsán

Ünnep a bizonytalan jövő árnyékában, vitáktól szabdalva, megfogyatkozott bizakodással. Államunk megalapításának ünnepén érdemes végiggondolni, kinek mit jelent a magyarsága, milyenek a kötődései, mire vágyik, ha a hazájáról van szó. A Nők Lapja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetőjét, a Harangozó Gyula-díjas, érdemes művészt, Zs. Vincze Zsuzsát kérdezte.

„Fiatalságom a táncházmozgalom indulásával esett egybe. Már otthon, Pécsen is néptáncos voltam, és amikor Budapestre jöttem egyetemre, belekerültem egy csodálatos sodrásba. Szó szerint akkor alapozódott meg az életem, hiszen a férjemmel is táncosként találkoztam. Mindig is kötődtem a magyar kultúrához, de amikor először jártam Erdélyben, tágabban láttam rá a gazdagságunkra. Mentünk egyre beljebb, Székelyföldre, Gyimesbe, egyre többen beszéltek magyarul, volt olyan írni, olvasni nem tudó asszony, aki órákon át énekelt nekünk gyönyörű, régi stílusú népdalokat. A falvakban mindenki ismerte az ősi mozdulatokat, nem hivalkodtak vele, ez volt a lételemük. Ilyen kincseket gyűjteni, feldolgozni, bemutatni, tanítani – gyönyörű hivatás. Boldog vagyok, hogy az ország egyik legnagyobb hivatásos együttesének vezetőiként megmutathatjuk ezt az Európa-szerte páratlan értéket! Petőfi…! Ki más, ha nem ő, aki valóban a nép költője volt, folklórizálódott versei, egész életműve ezt bizonyítja. Élmény volt elmélyülni a zsenialitásában, abban, mennyire jelen van ma is a kultúrában. Remélem, a szegedi bemutató után ősszel Budapesten is láthatják majd a nézők ezt a tánc-szín-játékot.”

 

Posted on Hozzászólás most!

A Tenkes kapitánya a Sóstói Falumúzeum színpadán

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes holnap este 20 óra 30 perctől játssza nagy sikerű előadását, A Tenkes kapitányát Nyíregyházán, a 30. Jubileumi Mandala Nyár keretében, a Sóstói Falumúzeumban.

Közel hatvan éve készült A Tenkes kapitánya című 13 részes fekete-fehér televíziós sorozat, amelyről bátran kijelenthetjük, hogy meghatározó szerepet tölt be a mai napig az idén 120 éves magyar mozgókép történetében. Az Örsi Ferenc forgatókönyve nyomán készült sorozat sikerének hatására a szériából a premiert követően egy kétrészes mozifilm is készült, ennek dinamikáját követi a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nagyszabású színpadi produkciója is, amelynek forgatókönyvét szakmai vezetőnk, Zs. Vincze Zsuzsa írta.

A történetet mindenki ismeri: Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros parancsára a furfangos Eke Máté összegyűjti a szegényeket. A tenkeshegyi várban felütött tanyájukról indulnak a labancok elleni portyákra, sok borsot törnek a siklósi labanc ezredes orra alá, majd a várat is elfoglalják. Máté a siklósi vár kuruc kapitányaként folytatja tovább a harcot a labancok ellen. A Zsuráfszky Zoltán rendezésében látható táncjáték – megőrizve a film legjelentősebb, legszórakoztatóbb epizódjait -, megidézi a kuruc kor legendás személyeit, zenei- és mondavilágát, felidézi nemzetünk történelmi hagyományait: nevezetes és névtelen hőseinket.

„Kevés filmes vagy színpadi feldolgozása van a Rákóczi-szabadságharc időszakának, noha az a magyar történelem egy igen jelentős korszaka, melyből máig sokat tanulhatunk. Ezért is gondoltuk fontosnak, hogy egy olyan előadásban beszéljünk róla, amely játékosságával, emblematikus jeleneteivel a fiatalabb és az idősebb generációknak is remek kikapcsolódást biztosít. A történet, a gyönyörű korabeli jelmezek és díszletek, valamint Sebő Ferenc csodás zenéje azokat is rabul ejti, akik soha nem látták a sorozatot” – fogalmazott egy korábbi interjúban Együttesünk művészeti igazgatója.

A holnap esti előadás különlegessége, hogy Veronika szerepében két év után ismét a Magyar Nemzeti Táncegyüttes női tánckarvezetőjét, Rab Edinát láthatják a nézők, aki nyíregyháziként a Hometown Hero című sorozatunkban mesélt arról, hogy milyen érzésekkel várja, hogy színpadra léphessen.

Posted on Hozzászólás most!

Vidékre utazik A hűtlen feleség című bűnügyi táncdrámánk!

A nagyszabású előadásról és annak megszületéséről mesélt Zs. Vincze Zsuzsa szakmai vezetőnk és Zsuráfszky Zoltán művészeti vezetőnk a TV2 Mokkában. A két vidéki előadásunkat április 21-én Miskolcon és május 3-án Győrben tudjátok megtekinteni.

Posted on Hozzászólás most!

Zs. Vincze Zsuzsa: „A férjemmel közös munka még ma is mindig tele van meglepetéssel”

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes A hűtlen feleség című előadása a Müpa szervezte Bartók Tavasz keretében idén vidéki turnéra indul: április 21-én a Miskolci Nemzeti Színházban, május 3-án a Győri Nemzeti Színházban láthatják majd a nézők. A Táncegyüttes szakmai vezetőjével, a Harangozó-díjas, érdemes művésszel, Zs. Vincze Zsuzsával beszélgettünk az előadásról.

Forrás: Nagy Attila / Müpa

A Müpa óriási sikerrel játssza a Magyar Nemzeti Táncegyüttes A hűtlen feleség című bűnügyi táncdrámáját, amelynek Ön a szerzője. Mesélne egy picit a történetről?
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetőjeként örömmel fogadtam – illetve fogadtuk Zsuráfszky Zoltán művészeti vezetővel együtt – a Müpa vezérigazgatójának, Káel Csabának felkérését, hogy egy olyan táncjátékot állítsunk színpadra, amelynek témája a világon mindenütt érdekelheti az embereket, hogy majd azután ezzel az előadással külföldön is bemutathassuk a magyar néptánc és népzene különleges erejét, sokszínűségét (ez természetesen még a világjárvány előtt volt). Akkor fogalmazódott bennem meg a gondolat, hogy egy elfelejtett, titokzatos, régi stílusú balladánk, A hűtlen feleség elképesztő történetét vigyük színre, ugyanis a szerelem, a féltékenység, a hűtlenség, mint örök és időtlen emberi érzelmek a világ szinte bármely pontján ugyanazt jelentik. Ennek a mai szemmel szinte kegyetlen balladának tárgyilagos és homályos mondanivalóját, miszerint a „bűnös” házasságtörő asszonyt a féltékeny férj halállal bünteti, más szempontból kezdtem el vizsgálni. Egy képzeletbeli „nyomozás” során előadásunkban magyarázatot nyer a nő hűtlensége, aki nem tudja feledni első, s igaz szerelmét, s rossz házasságából menekül a bujdosásból hosszú idő után hazatérő szerelmese karjaiba.

A három főszereplőt a Táncegyüttes tehetséges szólistái keltik életre. Őket látta maga előtt, miközben írta a darabot?
Azok a történelmi és dramatikus táncjátékok, amelyek együttesünk repertoárját színesítik, s amelyek megírására lehetőséget kaptam számos alkalommal immár hosszú évek óta, mindig is azokra a tehetséges, fiatal táncművészekre készültek, akikkel nap, mint nap együtt dolgozunk, fejlesztjük magunkat, tanuljuk az eredeti néptáncanyagot és csiszoljuk táncos technikai tudásunkat. Most mégis úgy érzem, hogy különösen kedvező volt a „csillagállás”, mert a darab három főszereplője, Oltárczy Mária, Tókos Attila és Barka Dávid (utóbbiak Harangozó-díjas táncművészek), nagy felkészültségükről, lenyűgöző tánctudásukról és kiváló előadóművészi teljesítményükről győzik meg a nézőket minden egyes előadásunkon.

Forrás: Nagy Attila / Müpa

Hogyan született meg a koreográfia?
A férjemmel közös munka még ma is mindig tele van meglepetéssel. Izgalmas volt együtt gondolkodni az egyes tételekről, a táncos mozdulatokról, a zenei kíséretről és látni, ahogy lassan „összeáll” az előadás, ahogyan egymásra épülnek a jelenetek. Ebben az előadásban nemcsak a táncosainkkal, hanem a negyvenöt tagú Honvéd Férfikarral közösen lépünk színre, és külön meg kell említeni Eredics Benjamin zeneszerzőt, aki világzenei feldolgozásaival hozzájárult ahhoz, hogy egy teljesen újszerű, „összművészeti” produkció születhessen.

Nem csak írója, hanem jelmeztervezője is a produkciónak. Milyen viseletek jelennek meg az előadásban?
Néprajzosként, számomra nagyon fontos, hogy a csodálatos viseletkultúránk a maga pompájában és gazdagságában jelenjen meg minden egyes előadásunkban. Arra törekedtem, hogy az eredeti viseletek mellett, a darab dramaturgiájához illő, sőt azt kiemelő jelmezekben jelenjenek meg a táncosok, s mivel az ország egyik legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese vagyunk, nem kis kihívást jelentett ennyi embert autentikus módon felöltöztetni.

Az idei Bartók Tavasz keretében turnéra indul az előadás. Várják már, hogy találkozhassanak a miskolci és a győri közönséggel?
Férjem, aki az együttes művészeti vezetője is, Miskolc környékén született, ő mindig úgy mondja; haza megy, így természetesen várjuk a miskolci közönséggel a találkozást. Győrben legendás a „táncélet”, sok kedves barátunk van arrafelé, gyakran még Felvidékről is eljönnek, hogy megnézzék műsorainkat, amikor arra járunk. Szeretettel várunk mindenkit most is, mi is lelkesen készülünk a megmutatkozásra.

A Zs. Vincze Zsuzsával készült interjút a Papageno oldalán olvashatják.

Posted on Hozzászólás most!

“Bízom benne, hogy akik látják a darabot, azok ugyanezen értékek mentén gondolkodnak majd a világról” – interjú Barka Dáviddal

Vasárnap délelőtt újra játsszuk a Mátyás, a világ királya című mesejátékunkat a Nemzeti Táncszínházban. A címszerepet játszó Barka Dáviddal beszélgettünk az előadás kapcsán. 

Barka Dávid Mátyás szerepében (Fotó: Csudai Sándor)

A darab próbáit megelőzően elolvastál számos Mátyás-mesét, melyik a kedvenced közülük?

A Mátyás király Gömörben, amiben Mátyás ismét csak az urakat tréfálja meg. A történet szerint a király elutazik a gömöri nemesekhez, akik vendégül látják őt és az udvartartását. Amikor megérkeznek, köszöntik az uralkodót, Beatrixot, és persze egymást is, ám a kétkezi munkások kimaradnak a pohárköszöntőből. Mátyás ezt azonnal észreveszi, és szóvá is teszi, hiszen nincs az rendjén, hogy azok ne legyenek megemlítve, akik életben tartják az ország gazdaságát. Az urak csak hümmögnek, azt gondolják, hogy a földművelés könnyű munka, ezért a király azt javasolja, cseréljenek egy napra a parasztokkal. Sőt, ne csak a munkájukat végezzék el, bánjanak is úgy velük, ahogy az urak szoktak. A nap folyamán persze kiderül, hogy nem is olyan könnyű kenyér a kapálás, és az étel is nagyon kevés, így pórul járva végül megértik, milyen fontos szerepe van a népnek, és Mátyással együtt végül tisztelettel asztalukhoz hívják a parasztokat is.

Mit jelent számodra, hogy egy mindenki által ismert és kedvelt hősünket keltheted életre a színpadon?

Nagy öröm számomra, hogy én jeleníthetem meg Mátyást! A szerepen keresztül lehetőségem van arra, hogy bemutassam jóságát – ugyanúgy a kicsiknek, mint a nagyoknak –, és az előadásunk meséi által közvetíthetem mindazokat az értékeket, amelyeket igazságosságával képviselt. Bízom benne, hogy akik látják a darabot, azok ugyanezen értékek mentén gondolkodnak majd a világról.  

Nehezebb valós személyt játszanod, mint egy fiktív figurát?

Talán azért nehezebb, mert összetettebb feladat. Egyrészt ilyen esetben mindig utána olvasok annak, hogy akit játszom, milyen ember volt, mit képviselt, emellett a próbák során kapom mindig az instrukciókat Zs. Vincze Zsuzsától (a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője – a szerk.) és Zsuráfszky Zoltántól (a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője – a szerk.), ugyanakkor van egy harmadik vonal is – egy picit magamból is belecsempészek. Így próbálom kialakítani a karaktert, hűen az eredeti személyiséghez.

Hogyan készülsz az előadásra? Más gyereknek játszani?

Mindig meg szoktam újra nézni a meséket, illetve forgatom a szövegkönyvet. Amikor már nem a Táncegyüttessel együtt, hanem csak egyedül próbálok, akkor mondom hangosan a szövegemet, keresve a megfelelő hangsúlyokat, hangszínt, hogy játék közben a legpontosabban adjam át azt a lelkiállapotot, amiben Mátyás az adott pillanatban lehet.

És persze más gyerekeknek játszani, hiszen az ő reakcióik azonnaliak és kíméletlenül őszinték. Ha valami vicceset vagy akár rémisztőt látnak a színpadon, akkor annak hangot adnak, és ez persze ránk is hat, formálja a játékunkat.

Te elsősorban az Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistája vagy, ebben a darabban azonban prózai szerepben a színészi képességeidet is meg kell mutatnod. Nehezebb így játszani?

Igen! Eleinte nem volt bevett dolog, hogy szöveges szerepeim is legyenek, idővel azonban egyre több ilyen feladatot kaptam, és egyre gyakorlottabbá is válok. Igyekszem a legjobbat kihozni magamból ilyen téren is.

Miért ajánlod a vasárnapi előadást?

Ezek a Mátyás-mesék mindenkinek tanulságosak lehetnek, nem csak a kicsiknek, a nagyobbaknak, sőt akár a felnőtteknek is. A szereplők furfangos játéka, a precíz, virtuóz táncok, ezek magas színvonalú kiművelése, illetve a zene kiforrottsága az egész családnak remek vasárnap délelőtti program lehet – a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel.  

Barka Dávid a Mátyás, a világ királya című előadásban (Fotó: Csudai Sándor)
Posted on Hozzászólás most!

Sajtószemle: Táncpéldázat a szerelemről

Varga Klára cikke a Magyar Hírlapban a SZRLM című előadásunkról

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása sok évtizedes szakmai munka méltó, szenvedélyes, friss keresztmetszete.

A szerelem mibenlétét tágan értelmezte a Magyar Nemzeti Táncegyüttes több mint harminc éve együtt dolgozó koreográfus házaspárja, a Kossuth-díjas Zsuráfsz­ky Zoltán és a Harangozó Gyula-díjas Zs. Vincze Zsuzsa a Müpában előadott, SZRLM című táncszínházi produkcióban: a párkapcsolatokról szóló régebbi és közelmúltbeli koreográfiáik mellett olyanok is színpadra kerültek, amelyek témája a hit, a hazaszeretet, az élet szeretete, a boldogság.

A fiatal táncosokból álló társulat mostanra érlelődött meg, szokott össze annyira, hogy bemutathatták a régebbi koreográfiákat – árulta el lapunk kérdésére Zsuráfszky Zoltán. A kétfelvonásos szerzői esten láthattunk irodalmi ihletésű kompo­zíciókat, mint például az Arany János balladájára koreografált Ágnes asszonyt, amelyben a patak egy vízszintes szőttes, amelyből kibújnak a ruhát mosó asszonyok.


A teljes cikk a Magyar Hírlap online felületén olvasható. 
Jelenet a SZRLM című előadásból (Fotó: Csudai Sándor)
Posted on Hozzászólás most!

Megjelent Zs. Vincze Zsuzsa Tánc-Szín-Játék című könyve

Megjelent Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetőjének Tánc-Szín-Játék című könyve, a kötet ünnepélyes bemutatójára október 27-én, a SZRLM című alkotói est előtt kerül sor a Müpa Zászlóterén. A különleges kiadvány több évtizedes alkotói munka – közel sem a teljesség igényével összeállított – lenyomata, amely olyan történelmi táncjátékok, táncdrámák, mesejátékok és tánc-szín-játékok forgatókönyvét, szövegkönyvét és librettóit tartalmazza, amelyek nyomán kivételes előadások születtek.

Zs. Vincze Zsuzsa az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom-néprajz szakán szerzett diplomát. Táncos pályafutása – a gyermekkori balettozás, illetve az amatőr néptáncegyüttesekben eltöltött évek után – az akkoriban induló táncházmozgalomban teljesedett ki. Táncházvezető-képzőt végzett, korengedéllyel néptáncoktatói képesítést szerzett, fiatal egyetemistaként néptáncot és népdalokat tanított több fővárosi táncházban, és az elsők között tartott gyerektáncházakat.

A nyolcvanas évek közepén kötelezte el magát végleg a hivatásos néptáncos pálya mellett; férje, Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus közvetlen munkatársaként, alkotótársaként. Először mint táncos szólista, majd tánckarvezető, jelenleg mint koreográfus, dramaturg, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője. Hosszú évtizedeken keresztül tanított férjével együtt magyar néptáncot a hazai néptáncegyüttesek szinte mindegyikében, csakúgy, mint külföldön számos alkalommal, Észak-Amerikától Japánig.

A Magyar Tudományos Akadémia társadalmi gyűjtőjeként gyakran vett részt táncgyűjtéseken, néprajzi gyűjtéseken Magyarországon és Erdélyben – diplomamunkáját is a nyugati székelység táncaiból írta. Az együttesben végzett pedagógusi, koreográfusi és vezetői munkája mellett több mint húsz éve ír rendszeresen forgatókönyveket, szövegkönyveket táncjátékokhoz, színpadi darabokhoz.

Kivételesen gazdag pályafutása során sokféle feladatot vállalt: nemcsak forgatókönyvíróként, dramaturgként, de koreográfusként, jelmeztervezőként, sőt, gyakran társrendezőként is tevékenykedett a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásainak létrehozása során. A most megjelent kötetben helyet kapó művek Zs. Vincze Zsuzsa szerteágazó – ám hagyományos műveltségünkre, népi kultúránkra alapvető forrásként tekintő – művészeti tevékenységének írásos változatát mutatják be forgatókönyvek, szövegkönyvek, librettók formájában. A könyv érdekes olvasmány a folklór és a népművészet rajongóinak, egyúttal útmutatóul szolgálhat a jövő (tánc)színházi szakemberei számára is.

A Tánc-Szín-Játék ünnepi bemutatójára október 27-én 18 óra 30 perctől kerül sor a Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa közös alkotómunkájának válogatott, tematikus koreográfiáit felvonultató SZRLM című előadás premierjét megelőzően. Az eseményen a szerzőt Ertl Péter, Bánffy Miklós-díjas táncművész, a Nemzeti Táncszínház igazgatója és Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója méltatja. A kötet a helyszínen megvásárolható lesz.  

Posted on Hozzászólás most!

Ikonikus koreográfiákat vonultat fel a SZRLM

Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa alkotói estje a Müpában

Női lélek, férfierő, szenvedély és boldogság, hit és hazaszeretet – megannyi ihlető érzelemre komponált koreográfiát az elmúlt évtizedek során a Kossuth-díjas, kiváló művész Zsuráfszky Zoltán és felesége, Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész. Most közös alkotómunkájuk tematikusan válogatott koreográfiáit mutatják be SZRLM címen társulatukkal, a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel október 27-én a Müpában.

„A szerelem olyan szó, amely mindenkinek sokat jelent a világon. Sokat beszélgettünk arról, hogy jóval tágabb fogalom, mint a férfi-női szerelem. Sok mindent takar, magába foglalja a kultúránk, a munkánk, a hazánk iránti szeretetet. Amikor kitaláltuk ezt a címet, az volt a célunk, kicsit gondolkodjanak el az emberek, mit is jelentenek ezek a számunkra fontos mássalhangzók” – fogalmaz Zs. Vincze Zsuzsa a különleges produkció tematikája kapcsán.

A két alkotó kivételesen gazdag pályája során számtalan történelmi tablót, drámai előadást, táncjátékot hívott életre, melyek közül most több ikonikus koreográfiái is újra láthatóak lesznek.

„Az évtizedek folyamán létrehozott koreográfiai munkáinkat szedjük most egy csokorba. Bizonyos műsorokat rég nem játszottunk, így most az együttesben újabb és újabb feladatokat adunk a fiataloknak azzal, hogy a régi számokat is elővesszük, ezzel pedig a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti munkáját is fel tudjuk frissíteni” – mondja Zsuráfszky Zoltán a SZRLM című alkotói est emblematikus koncertszámairól, amelyek mindegyike meghatározó vált a néptáncművészetben.

Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa olyan alkotók, akik teljes művészeti ágakat fogalmaztak át a néptánc nyelvére. Egy új világot álmodni magasztos, ám megosztó feladat, azonban egymásba vetett hitük és szerelmük, valamint a néptánc iránti szenvedélyük szűnni nem akaró inspirációt jelent számukra. SZRLM című estjükkel nemcsak egymásnak mondanak köszönetet, kiváló táncegyüttesük nézőit is elkápráztatják – méghozzá Vörösmarty Mihály, Arany János, József Attila és Móricz Zsigmond irodalmi alkotásai által ihletett koreográfiáikkal -, nem utolsósorban pedig a magyar népi kultúra kiapadhatatlan gazdagsága előtt tisztelegnek.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Táncszínház közös szervezésében megvalósuló estnek a Müpa ad otthont, az egyetlen alkalommal műsorra kerülő produkciót október 27-én, 19 órától láthatják a nézők a Fesztivál Színházban.

Fotó: Gádoros Márk