A Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Nemzeti Színházban
A rendkívül gazdag nyári-őszi előadássorozatunkat követően novemberben a Nemzeti Színházba térhettünk vissza. Mivel a világjárvány még a mindennapokhoz tartozott, külön örömet jelentett számunkra, hogy játszhattunk és a nézők sem maradtak el a Színházból.
A hat éve repertoáron lévő Körhinta az előadásban rejlő hatalmas táncenergiáknak is köszönheti töretlen sikerét. A Debrecen környéki tanyavilágban játszódó előadás formanyelvéről így vallott Zsuráfszky Zoltán, a darab társrendező-koreográfusa:
„A film alföldi dallamanyaggal dolgozott, mi azonban több dialektusból merítünk. Kinyitom a kapukat a mezőségi, gyimesi motívumoktól egészen a lendületes Rábaközi csárdásig. A dráma tetőfoka a feszültséget hordozó sergő mozgás, amikor csak a két csizma surrogását hallani a csendben: mindenki áll, csak a szerelmesek táncolnak. A táncosokkal hatalmas energia költözik a színpadra: egy jó ritmusú csárdás, egy összerázás, egy erdélyi szökős megbabonázzák a környezetet.”
A hónap során többször is játszott Egri csillagok több mint másfél év kihagyás után térhetett vissza a színpadra, ismét óriási sikert aratva az iskolás korosztály körében. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Színház harmadik közös produkciója egy csapat várbéli gyerek nézőpontjából láttatja a történetet, amint egy biztonságos helyről szemlélik az eseményeket, amelyeken keresztül olyan örök érvényű dolgokról tanulhatnak, mint a hősiesség, a hűség, a hazaszeretet – mert példaképekre mindenkinek szüksége van!
