Címke: Hűtlen

Posted on by — Hozzászólás most!

Zs. Vincze Zsuzsa: „A férjemmel közös munka még ma is mindig tele van meglepetéssel”

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes A hűtlen feleség című előadása a Müpa szervezte Bartók Tavasz keretében idén vidéki turnéra indul: április 21-én a Miskolci Nemzeti Színházban, május 3-án a Győri Nemzeti Színházban láthatják majd a nézők. A Táncegyüttes szakmai vezetőjével, a Harangozó-díjas, érdemes művésszel, Zs. Vincze Zsuzsával beszélgettünk az előadásról.

Forrás: Nagy Attila / Müpa

A Müpa óriási sikerrel játssza a Magyar Nemzeti Táncegyüttes A hűtlen feleség című bűnügyi táncdrámáját, amelynek Ön a szerzője. Mesélne egy picit a történetről?
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetőjeként örömmel fogadtam – illetve fogadtuk Zsuráfszky Zoltán művészeti vezetővel együtt – a Müpa vezérigazgatójának, Káel Csabának felkérését, hogy egy olyan táncjátékot állítsunk színpadra, amelynek témája a világon mindenütt érdekelheti az embereket, hogy majd azután ezzel az előadással külföldön is bemutathassuk a magyar néptánc és népzene különleges erejét, sokszínűségét (ez természetesen még a világjárvány előtt volt). Akkor fogalmazódott bennem meg a gondolat, hogy egy elfelejtett, titokzatos, régi stílusú balladánk, A hűtlen feleség elképesztő történetét vigyük színre, ugyanis a szerelem, a féltékenység, a hűtlenség, mint örök és időtlen emberi érzelmek a világ szinte bármely pontján ugyanazt jelentik. Ennek a mai szemmel szinte kegyetlen balladának tárgyilagos és homályos mondanivalóját, miszerint a „bűnös” házasságtörő asszonyt a féltékeny férj halállal bünteti, más szempontból kezdtem el vizsgálni. Egy képzeletbeli „nyomozás” során előadásunkban magyarázatot nyer a nő hűtlensége, aki nem tudja feledni első, s igaz szerelmét, s rossz házasságából menekül a bujdosásból hosszú idő után hazatérő szerelmese karjaiba.

A három főszereplőt a Táncegyüttes tehetséges szólistái keltik életre. Őket látta maga előtt, miközben írta a darabot?
Azok a történelmi és dramatikus táncjátékok, amelyek együttesünk repertoárját színesítik, s amelyek megírására lehetőséget kaptam számos alkalommal immár hosszú évek óta, mindig is azokra a tehetséges, fiatal táncművészekre készültek, akikkel nap, mint nap együtt dolgozunk, fejlesztjük magunkat, tanuljuk az eredeti néptáncanyagot és csiszoljuk táncos technikai tudásunkat. Most mégis úgy érzem, hogy különösen kedvező volt a „csillagállás”, mert a darab három főszereplője, Oltárczy Mária, Tókos Attila és Barka Dávid (utóbbiak Harangozó-díjas táncművészek), nagy felkészültségükről, lenyűgöző tánctudásukról és kiváló előadóművészi teljesítményükről győzik meg a nézőket minden egyes előadásunkon.

Forrás: Nagy Attila / Müpa

Hogyan született meg a koreográfia?
A férjemmel közös munka még ma is mindig tele van meglepetéssel. Izgalmas volt együtt gondolkodni az egyes tételekről, a táncos mozdulatokról, a zenei kíséretről és látni, ahogy lassan „összeáll” az előadás, ahogyan egymásra épülnek a jelenetek. Ebben az előadásban nemcsak a táncosainkkal, hanem a negyvenöt tagú Honvéd Férfikarral közösen lépünk színre, és külön meg kell említeni Eredics Benjamin zeneszerzőt, aki világzenei feldolgozásaival hozzájárult ahhoz, hogy egy teljesen újszerű, „összművészeti” produkció születhessen.

Nem csak írója, hanem jelmeztervezője is a produkciónak. Milyen viseletek jelennek meg az előadásban?
Néprajzosként, számomra nagyon fontos, hogy a csodálatos viseletkultúránk a maga pompájában és gazdagságában jelenjen meg minden egyes előadásunkban. Arra törekedtem, hogy az eredeti viseletek mellett, a darab dramaturgiájához illő, sőt azt kiemelő jelmezekben jelenjenek meg a táncosok, s mivel az ország egyik legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese vagyunk, nem kis kihívást jelentett ennyi embert autentikus módon felöltöztetni.

Az idei Bartók Tavasz keretében turnéra indul az előadás. Várják már, hogy találkozhassanak a miskolci és a győri közönséggel?
Férjem, aki az együttes művészeti vezetője is, Miskolc környékén született, ő mindig úgy mondja; haza megy, így természetesen várjuk a miskolci közönséggel a találkozást. Győrben legendás a „táncélet”, sok kedves barátunk van arrafelé, gyakran még Felvidékről is eljönnek, hogy megnézzék műsorainkat, amikor arra járunk. Szeretettel várunk mindenkit most is, mi is lelkesen készülünk a megmutatkozásra.

A Zs. Vincze Zsuzsával készült interjút a Papageno oldalán olvashatják.

Posted on by — Hozzászólás most!

Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán meséltek A hűtlen feleségről a Librettó műsorban

A hűtlen feleség bemutatójára készült 2021. szeptember 24-én 19 órakor a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. Egy a 19. század közepén lejegyzett székely népballadát  feldolgozó előadás alkotási folyamatairól és magáról a bűnügyi táncdrámáról mesélt Zs. Vincze Zsuzsa szakmai vezetőnk és Zsuráfszky Zoltán művészeti igazgatónk a Librettó műsorban.

Az előadás bemutatója a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében, a Müpa szervezésében valósult meg.

Posted on by — Hozzászólás most!

„A hűtlen feleség mérföldkő a Magyar Nemzeti Táncegyüttes életében”

A Bartók Tavasz keretében a Magyar Nemzeti Táncegyüttes május 21-én mutatja be A hűtlen feleség című balladából készült előadását, amelyben egy elsöprő erejű szerelem fellobbanása, az égő szenvedély, végül pedig a hűtlenség és féltékenység, férfi és nő kapcsolatának örök konfliktusa bontódik ki a tánc nyelvén. Zs. Vincze Zsuzsával beszélgettünk, aki a darab forgatókönyvírója, dramaturgja, az előadás jelmeztervezője és társrendezője.

Hogyan kezdődött A hűtlen feleség története?

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója kért föl bennünket a férjemmel, Zsuráfszky Zoltánnal, hogy készítsünk egy olyan táncjátékot, ami nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. Hosszú keresgélés után ezt a régi stílusú balladát választottuk alapanyagnak, mert ez egy olyan történet, amely kultúrától függetlenül mindenhol, mindenki számára érthető és átélhető.

A ballada sűrítő műfaj, ami inkább elhallgat és sejtet, mint kimond. Hogyan lehet ezt átültetni a tánc nyelvére?

Úgy írtam meg a darabot, hogy átgondoltam, miért válhatott hűtlenné a feleség, mi lehetett annak az előzménye, hogy ilyen állapotba jutott. A mi történetünk szerint nem tudja elfelejteni a régi szerelmét, hiába a házasság, a férj megteremtette jó anyagi, egzisztenciális háttér, a gyerek. Amikor évek múltán a régi férfi visszatér, néhány pillanatra föllángol a szerelem, de nincs, nem is lehet semmilyen beteljesedés, mert megérkezik a féltékeny férj. Megcsalva érzi magát, és kegyetlen módon bosszút áll feleségén, gyolcsba csavarja, elégeti.

Ennek a balladának minden lejegyzett változata Erdélyből származik. Erdély azonban hatalmas és nem egységes a folklór szempontjából sem. A viseletekben ez hogyan jelenik meg?

Művészileg, dramaturgiailag átgondolt, stilizált viseletet hordanak a táncosok, a kalotaszegi lakodalmi jelenetben azonban minden teljesen autentikus.
Még a hazai néptáncéletben is ritkaságszámba megy az az eredetiség és hitelesség, amire itt törekedtünk: múzeumi ritkaságnak számító, gazdagon díszített darabokat láthat a közönség.
Ezt követően, ahogy említettem, stilizáltabbá válik a viselet, hogy aláhúzzuk a történet tragikumát.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes mellett sokszínű a közreműködők és az alkotók névsora a színlapon.

A történet végének katartikus pillanatában lép színpadra a Honvéd Férfikar. Egy hatalmas és igazán felemelő, nagyzenekarral kísért kórusművet írt a számukra Eredics Benjámin zeneszerző, aki a darab teljes zenei anyagát is jegyzi, amelyre a népzene mellett a világzenei hatások is megjelennek, sőt még két Kodály-kórusmű is elhangzik az előadáson. Kiváló technikai képzettségű, nagyon magas színvonalú előadók a társulat táncosai, köztük az előadás szólistái, a Harangozó-díjas Tókos Attila, a Junior Prima díjas Barka Dávid és a Magyar Táncművészeti Egyetemen végzett Oltárczy Mária. Velük a hazai és nemzetközi néptáncszínpadokon sem megszokott, nagyszabású előadás készül, ami a mi együttesünk életében is mérföldkőnek, sőt új lépcsőnek számít. A Magyar Nemzeti Táncegyüttesnek hosszú évek óta nem volt ilyen nagyszabású táncjátéka Zsuráfszky Zoltán rendezésében, mint mostani ősbemutatója. Túl a jelmezes főpróbán már merem azt mondani, hogy egy különleges, összművészeti alkotás bemutatója előtt állunk, ugyanis a járványhelyzet ennek az előadásnak a bemutatójára is komoly hatással volt.

Eredetileg tavaly, majd idén áprilisra terveztük a bemutatót, de a pandémia keresztülhúzta a terveket. Tulajdonképpen egy éve készülünk erre az előadásra, kisebb-nagyobb fizikai szünetekkel. Nem vagyunk könnyű helyzetben most sem, mert hiányozni fog a közönséggel való együttlélegzés, az azonnali visszajelzésük, de a táncosok lelkileg is tréningezik magukat. Ugyanakkor rengeteg erőt ad, hogy reményeink szerint egy csodálatos filmet tudunk készíteni az előadásból. A táncosainkat szétveti az energia, tele vannak lendülettel, akarással, és alig várják, hogy megmutathassák nem csupán ezt a darabot, de azokat az éveket, amelyek egy táncos számára visszahozhatatlanok, hiszen a tánc a fiatalok „műfaja”.

Szöveg: Papp Tímea
Fotó: Váradi Levente

Az interjút az alábbi linken, a Papageno oldalán olvashatják:
https://papageno.hu/blogok/bartok-tavasz/2021/05/zs-vincze-zsuzsa-a-hutlen-feleseg-merfoldko-a-magyar-nemzeti-tancegyuttes-eleteben/

Posted on by — Hozzászólás most!

Népzenei hangzás, szimfonikus megoldásokkal

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes 2021. május 21-én a Bartók Tavasz keretén belül mutatja be A hűtlen feleség című bűnügyi táncdrámáját. Az ősbemutató kapcsán Eredics Benjamint, A hűtlen feleség zeneszerzőjét kérdeztük a közös munkáról.

2021. március 25. – Vincze Dániel
 

Hogyan jött a felkérés?
2019 októberében kaptam a felkérést Zs. Vincze Zsuzsától és Zsuráfszky Zoltántól. Feleségem a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistája, ráadásul a lányuk. Tehát mostmár 10 éve kísérem figyelemmel az együttes munkáját és ők is az én szakmai tevékenységemet.

Mi volt az első gondolatod?
A ballada és a darab legmegrázóbb, legkatartikusabb pillanata a hűtlen feleség megégetése. A darab társrendezője és dramaturgja, Zs. Vincze Zsuzsa erről a jelenetről beszélt nekem előszőr. Tehát első gondolataim, a kórusmű zenei ötletéhez fűződtek, amelyet aztán megmutattam Zsuráéknak.

Mennyire áll távol a világzene a népzenétől?
Az attól függ. Szerintem a hangsúly nem a kategóriákon van. Azt gondolom, hogy két látszólag eltérő zenei stílus között is lehet egészen közeli pontokat találni, és persze erre számtalan példa is akad. A világzene és a népzene eredendően két, egymáshoz közel álló zenei stílusirányzat, mégis nagyon sok esetben bejárhatatlan távolságra kerülnek egymástól.
Engem elsősorban az érdekelt a darab zenéjének létrehozásakor, hogy a zene azt a hatást erősítse, ami a táncban eleve benne van. Ezért egyértelmű volt a népzenei hangzás használata, ugyanakkor már az első pillanattól tudtam, hogy szimfónikus zenekari megoldásokat is szeretnék belecsempészni a zenékbe, amit klasszikus zenei hangszereléssel és szimfónikus zenekari zenészekkel lehetett megvalósítani. Kiváló muzsikusokkal dolgozhattam együtt, ide értve nem csak a felkért klasszikus zenészeket, de a népzenészeket és a kórust is. Hálás vagyok egytől-egyig mindenkinek, aki közreműködött a darab zenéjének létrejöttében. Remélem sokakhoz eljut, és azt is, hogy nemsokára újra
maszk és távolságtartás nélkül együtt lehetünk.

Egy egész estés műsor zenéjének komponálása igen összetett feladat. Foglalkoztatott ez a gondolat korábban is?
Mindig is rendkívüli módon foglalkoztatott a zeneszerzés. Annak rejtélyessége, hogy hogyan tud szimbiózisba kerülni, akár a legegyszerűbb zenei motívum is egy vizuális alkotással, ez izgalmas feladat. Szeretek érintett lenni minden zenei munkafázisban. Saját otthoni stúdiómban dolgoztam, hangszereltem és kottáztam. Ezt követte a stúdiófelvétel, amelynek producere is voltam.

Hogyan zajlott a felkészülés, az alkotás?
Mondok egy példát. A darabban a férj karaktere egyértelműen negatív: féltékeny, erőszakos, indulatos figura. Zsuzsika pontosan elmondta nekem a jeleneteket, majd volt alkalmam belesni az egyik tánckari próbára, ahol Zsura az Élő Martin Archívum egyik meghatározó darabjára, a Mezőségre készítette fel az együttest. Korábban is ismertem ezt a zenét, de akkor teljesen lenyűgözött az erős, dinamikus eredeti tánccal együtt. Ilyenkor szinte fölrobban a próbaterem azoktól az energiáktól… emlékszem, Zsurának voltak határozott instrukciói a Korcsost táncoló fiúkhoz: Mint a Gőzmozdony! Úgy táncoljátok! Ez adta az ihletet a férj karakterének a zenéjéhez.
Igyekszem mindenre fokozottan odafigyelni, ezért a felkészülést nem is tudom elkülöníteni az alkotás folyamatától. Persze a mai technika is megkönnyíti ezt a folytonosságot. Ha jön egy zenei ötlet, azt azonnal felénekelem, vagy felfütyülöm a telefonom, vagy az órám hang rögzítőjével, így nem veszik el semmi. De ez csak egy fantasztikus mai találmány a sok közül, ami egyszerűsíti és megkönnyíti a zeneszerzők életét.

Korábban azt nyilatkoztad, fontos, hogy az előadott muzsika minden apró alkotóelemével az előadó teljes egészében átlényegüljön, azonosuljon, eggyé váljon a művel. Most nem te leszel az előadó. Hogyan tudod ezt érvényesíteni a színpadon?
Ugyanezt gondolom a zeneszerzésről. Csak úgy tudom csinálni, ha van egy erős benyomásom, amire muszáj reagálnom. Ez lehet egy történet, egy gondolat vagy éppen egy mozdulat, ami a kulcsot adja az átlényegüléshez.

Fotó: Hunyadi Nóra, Eredics Áron The Orbital Strangers Project és Vincze Dániel
Posted on by — Hozzászólás most!

“Kortalan emberi érzelmeket mutat be, mint a hűtlenség és a szerelem”

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Magyarország egyik legnagyobb létszámú, hivatásos néptáncegyüttese. Sokszínű repertoárjuk a nagyformátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklórműsorokig, a dramatikus táncszínházi előadásoktól a népi hagyományainkon alapuló mesedarabokig terjed. Produkcióikat a rendkívüli dinamika, a néptáncok virtuozitása és a színpadképek látványossága jellemzi. Legújabb előadásukban, A hűtlen feleségben népköltészetünk talán legrejtélyesebb és legmélyebb emberi érzelmeket ábrázoló, halálos tragédiával végződő históriáját elevenítik meg. Zsuráfszkyné (Zs.) Vincze Zsuzsa Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művésszel, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetőjével a készülő előadásról beszélgettünk, aki nemcsak társrendezőként, hanem dramaturgként és jelmeztervezőként is közreműködik a létrehozásban.

Miért A hűtlen feleség balladát szerették volna feldolgozni?

Zs. V. Zs.: A Müpa igazgatója, Káel Csaba szeretett volna egy táncjátékot az együttestől a már műsoron lévő darabok, a Betyárvilág és A Tenkes kapitánya mellé. A férjemmel, Zsuráfszky Zoltánnal, aki az együttes művészeti vezetője, azon gondolkodtunk, milyen balladát dolgozzunk fel, ami érdekes, aktuális lehet, amely „kortalan” emberi érzelmeket mutat be. S mivel a szerelem, a hűtlenség és megcsalás a párkapcsolatok örök témája, a választás egy régi stílusú, székely népballadára, A hűtlen feleség történetére esett. Ez a ballada műfajához híven annyira tömör, szűkszavú, hogy csak annyit lehet tudni, hogy a férj rajtakapja a feleségét egy Barcsai nevű szeretővel, és utána kegyetlen bosszút áll, levágja a szerető fejét, a feleségét pedig elégeti.

Miért lett a műfaji meghatározása bűnügyi táncdráma?

Zs. V. Zs.: Arra gondoltam, képzeletben nyomozzuk ki, miért történt meg ez a szörnyűség, mi lehetett az oka. Eszerint a mi történetünkben a fiatal lány éppen férjhez készül menni egy férfihoz, akit nem szeret. A darab folyamán kiderül, a szerelme katona volt hosszú évekig, de a nő már lemondott róla, hogy valaha visszatér. Ezért férjhez adják máshoz. A lakodalom kellős közepén viszont megjelenik a régi szerető, Barcsai. (A darab valójában nem a hűtlenségről szól, ahogyan a cím ígéri, inkább az igaz szerelemről, nemcsak a hűtlenségről, hiszen a nő egész életében ezt a férfit, Barcsait szerette, hanem a múlhatatlan szerelemről.) De a frigy megköttetett, már nincs visszaút, a fiú bánatában elbujdosik, a nő pedig ottmarad a férjével egy rossz házasságban. A színpadképből is látszik, egy kalitkába zárva úgy érzi, mennek az évszakok, futnak az évek, közben a fiatalság táncol, mulat. Körforgásszerűen telnek az évszakok, és ez a nő egyre jobban szenved a férjével való közös életétől. Számomra a férj nem egyértelműen negatív szereplő, csak egyszerűen nem találnak viszonzásra az érzései. Mikor végképp kilátástalanná válik a kapcsolatuk, összevesznek, a férj „elmegy”. Ekkor betoppan Barcsai, a két szerelmes néhány percre egymásra talál, de a férj visszatér és rajtakapja őket. A csúcspont maga a kivégzés lesz, ezt a végső, nagy katartikus koreográfiát Zsuráfszky Zoltán, a darab rendező-koreográfusa a Honvéd Férfikarral, nagy zenekarral és az összes táncos szereplővel állítja színpadra. Nem szokványos néptáncműsor lesz, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai, zenészei mellett a Honvéd Férfikar, mint színházi szereplő fog részt venni benne, tehát nagyon sokszínű és újszerű előadást tervezünk.

Mitől különleges a zenei világa?

Zs. V. Zs.: Nemcsak eredeti népzene hallható majd – bár a Magyar Nemzeti Táncegyüttes küldetése a folklór, a magyar népművészet megismertetése, megszerettetése –, hanem a Férfikar Kodály népdalfeldolgozásai mellett világzenei művek is felcsendülnek. A zeneszerző Eredics Benjamin, a Söndörgő együttes fiatal, tehetséges tagja, aki nemrég a Müpa Zeneműpályázatán zeneszerzői díjat nyert, ezért is gondoltuk, hogy bevonjuk a munkába.

Mindig virtuóz táncelőadásokat szoktak létrehozni. Ezúttal a táncosok számára mi lesz a nagy kihívás?

Zs. V. Zs.: Ahogy a zenei felvetés, úgy a tánc is műfajában sokszínű lesz. Az autentikus táncanyag mellett megjelenik a kortárs néptánc, erős Molnár-technikai alappal, ami különlegesen nagy technikai felkészültséget igényel a táncosoktól, igazi táncművészi feladat. Ebben az előadásunkban is kiváló táncművészek mutatkoznak be, a férj szerepében Tókos Attila Harangozó Gyula-díjas táncművész, Barcsai szerepében Barka Dávid ifjú Junior Prima-díjas táncművész, Oltárczy Mária, aki elnyerte a Magyar Táncművészek Szövetségének Év táncosa díját. (A másik szereposztás is nagyszerű táncosokból áll: Paput Júlia, Sánta Gergő, Szeverényi Barnabás.) Tehát olyan szólistákkal fogjuk végigvinni a darabot, akiknek nagyon mély tánctechnikai tudással kell rendelkezniük, mindamellett, hogy az eredeti táncanyagot is a legkiválóbban ismerik. A kortárs néptánc betétek, illetve a Molnár-technikából építkező lírai pas de deux nagy felkészültséget igényelnek. Reményeink szerint ez a nagyszabású produkció – 42 táncos, zenészek és a Honvéd Férfikar 42 kórustagja – nagy érdeklődésre számít majd a közönség körében.

Amennyiben a vírushelyzet megengedi, online térben mutatják be a produkciót. Már több mint fél éve zárva vannak a színházak, várják már a visszatérést?

Zs. V. Zs.: Május 18-án tartjuk a stream premiert, reméljük, hogy sikerül egy olyan felvételt készíteni, amivel felkeltjük az érdeklődést, és majd ha már lehet, „élőben” is bemutathatjuk. Büszkén vállaljuk az identitásunkat, vállaljuk azt, hogy a néphagyományból, közös örökségünkből hozunk létre olyan értékes alkotásokat, amelyeket az embereknek ma, a 21. században is van kedvük megnézni, bele tudják élni magukat. Nagy nehézség számunkra, hogy nem tudunk eleget próbálni, hiszen a mostani helyzet a táncművészeknek ugyanolyan parkolópálya, mint az élsportolóknak. Most nekünk is türelmesnek és nyugodtnak kell lenni, de én nagyon bízom benne, hogy lassan elindul az élet. Hiányzik a közönség, nagyon szeretnénk már színpadon lenni.

Szöveg: Nagy Klaudia
Fotó: Hrotkó Bálint, Váradi Levente

Az interjút a Pesti műsor 2021 májusi számában találják meg.