Címke: Hírek

Posted on by — Hozzászólás most!

Társulati nyitóülés

A mai napon tartotta társulati nyitóülését a Honvéd Együttes, amelynek keretében a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója, Zsuráfszky Zoltán és a Honvéd Férfikar karvezetője, Riederauer Richárd az elmúlt évad értékelése mellett az idei év programjairól is beszélt.

Annak ellenére, hogy a 2021/22-es évadot még nagyban befolyásolta a covid, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes így is 102 előadást tudhat a háta mögött, melyek között számos kiemelt esemény szerepelt:

Szeptemberben az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitóműsorát koreografálta Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán, melyen a Magyar Nemzeti Táncegyüttes mellett számos budapesti és vidéki amatőr és profi táncegyüttes, illetve hagyományőrző tánccsoport is színpadra lépett. Ezt követte októberben a SZRLM című alkotói est bemutatója, amely kettőjük művészeti hitvallását, több évtizedes közös alkotómunkájuk legszebb koreográfiáit vonultatta fel a Müpa közönsége előtt. A premier napján jelent meg Zs. Vincze Zsuzsa Tánc-szín-játék című könyve, amely olyan történelmi táncjátékok, táncdrámák, mesejátékok és tánc-szín-játékok forgatókönyvét, szövegkönyvét és librettóit tartalmazza, amelyek nyomán kivételes előadások születtek.

A 2022-es év immár hagyományosan az Élő Tánc-Archívum sorozattal indulta Nemzeti Táncszínházban, amely forradalmasította a magyar színpadi néptáncművészetet, és példát mutatott arra, hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megtartva, magas művészi értékű előadásokat létrehozni. Zsuráfszky Zoltán a Kalotaszeg, a Mezőség, a Bonchida háromszor, a Gyimes és a Szatmár című előadásokat követően közönségtalálkozók keretében osztotta meg gondolatait elkötelezett szeretetéről a népi kultúra iránt.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes március 15-én ismét részt vehetett a Kossuth téren tartott állami ünnepségen, amelynek rendezője Vidnyánszky Attila, koreográfusa pedig Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán volt. Nem sokkal később Káel Csaba kérte fel az Együttest és vezetőit, hogy Magyarország újonnan kinevezett köztársasági elnöke, Novák Katalin beiktatási ünnepségén működjenek közre. Ezt követte a Szentendrei Skanzen új épületegyüttesének átadóünnepsége, az erdélyi tájegység sajátosságait megjelenítő részt Novák Katalin adta át, a műsort pedig mások mellett a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szolgáltatta.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Zenekarának feladatai sokrétűek, az előadások zenei kíséretének ellátása mellett részt vesznek dramatikus táncszínházi előadások zenéjének elkészítésében, de önálló koncertekkel is színesítik az Együttes művészeti munkáját. Tevékenységük összefoglalójaként jelent meg tavasszal, az országos Táncháztalálkozón bemutatott első önálló CD-jük Táncalávaló címmel, melynek zenei szerkesztője Papp István Gázsa, zenekarvezető prímás.

Júniusban vette kezdetét a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Honvédség közös szervezésében a Táncra magyar! – Huszártánc a Sándor-palota előtt című sorozat. A hat alkalommal látható produkcióban hagyományos nemzeti örökségünkre építve képviselteti magát a magyar huszár tradíció, a verbunkos és a reformkori csárdás, kiegészülve a magyar népzene és népviselet, illetve a katonai szokások hagyományaival.

Júliusban egy rövid időre Szegedre költözött a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, ugyanis a Zs. Vincze Zsuzsa által írt Szabadság, szerelem! – Petőfi a vitéz című tánc-szín-játék nyitotta a Szabadtéri Játékok idei évadát. A magyar néptánc és a magyar népzene, hagyományos örökségünk tisztasága és természetessége méltó környezetet teremtett arra, hogy a szerző és Zsuráfszky Zoltán koreográfiái méltón emlékezzenek meg nemzeti irodalmunk egyik legmeghatározóbb alakjáról.

A 2022/23-as évadban a Magyar Nemzeti Táncegyüttes több alkalommal is külföldre látogatott: februárban Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen volt látható Magyar hősök, csaták és szerelmek című előadásunk, májusban Kassán, júniusban pedig Madéfalván, Gyergyóremetén és Székelyudvarhelyen volt látható a Kárpátok visszhangja. A Nemzeti Színházzal közös produkció, a Csíksomlyói passió a korábbi szakrális helyszíneket követően ebben az évben augusztus 20-án a Kolozsvári Állami Magyar Színházban került bemutatásra a Magyar Napok keretében.

Zsuráfszky Zoltán az évad díjazottjai, illetve a jubiláló társulati tagok köszöntését követően beszédében kiemelte, hogy a 2022/23-as évadban is számos programmal készül a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nézői számára, október 20-án például több ezer ember előtt mutatják be a Nemzeti Színházzal közösen életre hívott Egri csillagok című előadást, amelynek az MVM Dome fog otthont adni.

Posted on by — Hozzászólás most!

„Ezzel a kétezer éves történettel mindenki szembekerül” – interjú Zsuráfszky Zoltánnal

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Színház közös produkciója, a Csíksomlyói passió számos szakrális helyszín után idén augusztus 20-án Kolozsváron lesz látható. Együttesünk művészeti igazgatójával, az előadás koreográfusával, a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltánnal beszélgettünk erről.

A Csíksomlyói passió a második közös munkátok Vidnyánszky Attilával, az ő munkásságának ez egy nagyon fontos előadása, te hová helyezed a saját pályádon?

Először én kerestem meg Attilát a Körhinta című előadás gondolatával, amelyet a kedves feleségem, Zs. Vincze Zsuzsa írt, és amely azóta is nagy sikerrel szerepel a Nemzeti Színház repertoárján. A Csíksomlyói passióra már Attila kért fel minket, amelyet örömmel vállaltunk el. Ezzel a kétezer éves történettel mindenki szembekerül, kortól függetlenül, mindenki számára erős jelentéssel bír.

A darabban nincs túl sok tánc, inkább a székely hagyományokat követi, így olyan régi szövegekkel és gondolatokkal van tele, amelyek azonnal mindenkinek a lelkébe vésődnek. Nagyon komoly, mély előadás született. A Nemzeti Színház színészgárdájának a színe-java és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai filmszerű teret tudtak teremteni, ettől a néző azt érezheti, hogy egy valóságos élethelyzetbe csöppent bele. Ebből a csodálatos közös fúzióból merítve Attilával gyönyörű képeket tudtunk felrakni a színpadra, méltóakat a történethez.

Viszonylag ritka egy kőszínházi előadás esetében, hogy több tízezer ember tudja megnézni, a Csíksomlyói passiót viszont rengetegen láthatták az elmúlt években, hiszen különleges, szakrális helyszíneken is bemutattátok.

Volt a pályámon rá példa korábban is, hogy monumentális produkciókban vehettem részt, akár táncosként, akár koreográfusként – például 1983-ban is táncoltam a Királydombon az István, a királyba. Vagy ilyen a Szegedi Szabadtéri Színpad is, ahol csodálatos néptáncos képeket lehet felrajzolni: pár hete például Petőfi életét dolgoztuk fel feleségemmel, Zs. Vincze Zsuzsával a Szabadság, szerelem! – Petőfi a vitéz című darabunkban.

Az mindig nagy lehetőség egy koreográfus számára, amikor ilyen nagy létszámú produkcióban lehet jelen, mert lehetőség van új és eredeti módon dolgozni a térrel, játékosan megteremteni a helyszíneket, megmozgatni ezeket. Mielőtt a Nyeregbe vittük volna a Passiót, kimentünk megnézni a helyszínt Attilával. Ott álltunk a hóban, és azon gondolkoztunk, hogy hogyan lesz az átjárás a három színpad között és hogy hány ember fog eljönni megnézni. A debreceni tér is nagyon izgalmas volt tavaly, ahová alig egy hét alatt tettük fel az előadást. Engem ezek a lehetőségek nagyon inspirálnak.

Az is fantasztikus élmény, amikor más együtteseket tudunk bevonni, korábban én tanítottam be őket, most a kedves kollégáim is segítenek már ebben, hogy a hozzánk csatlakozó táncosok megtanulják a darabot és együtt léphessenek fel a Magyar Nemezti Táncegyüttes hivatásos művészeivel. Mindig felemelő érzés, amikor a gyönyörű viseletekkel és koreográfiákkal tudunk reprezentatív bemutatkozást teremteni a munkánknak, ezek nem csak a nézők számára nyújtanak maradandó élményt, hanem az előadóknak is.

Csíksomlyó, Esztergom és Debrecen után újabb szakrális helyszín, holnap Kolozsváron lesz látható a Passió. Ez az előadás mitől lesz különleges?

Kolozsvár számomra nagyon fontos helyszín, ide kötődik az ifjúságom. Fiatal koromban innen indultak a gyűjtőútjaim, itt találkoztunk a kollégákkal, innen utaztunk tovább Erdélybe, Gyimesbe, Moldvába, Székelyföldre, Mezőségbe. Nagyon sok barátom él itt, elég csak a helyi táncházakra gondolnom, 30-40 éves történetek kötnek ide.

De természetesen megvan a jelen történése is, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes rendszeresen jelen van a Kolozsvári Magyar Napokon, amelyet igazán példaértékű rendezvénynek tartok, remek példa arra, hogy hogyan lehet az egymás mellett élő népek kulturális életében jelen lenni, azt tiszteletben tartva. Ezért is különösen nagy öröm, hogy a Passió története itt érkezhet következő állomásához, és bízom benne, hogy felejthetetlen élmény lesz mindenki számára.

A következő munkátok Vidnyánszky Attilával az Egri csillagok lesz, amelyből az MVM Dome-ba készítetek közösen egy több száz szereplős, monumentális változatot. Várod ezt a munkát? Készülsz már rá?

Igen, az egész Együttes izgatottan várja az előadást. Izgalmas lesz újra az általunk jól ismert amatőr együttesek táncosaival együtt dolgozni, beilleszteni őket a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei mellé a darabba. Az ő segítségükkel még inkább meg tudjuk majd sokszorozni a jelenlétünket, az erőnket. A táncos jelenetek így is nagy hatásúak, most ezt tudjuk majd még tovább fokozni. Az sem titok, hogy utazó változatot készítünk, mert Attilával az a tervünk – amelyet sajnos a covid késleltetett –, hogy kimozdítva Budapestről, a Nemzeti Színház színpadáról az előadást, szeretnénk az Egri csillagokat több vidéki nagyváros stadionjaiban, sportcsarnokaiban is játszani.

Posted on by — Hozzászólás most!

“Bízom benne, hogy akik látják a darabot, azok ugyanezen értékek mentén gondolkodnak majd a világról” – interjú Barka Dáviddal

Vasárnap délelőtt újra játsszuk a Mátyás, a világ királya című mesejátékunkat a Nemzeti Táncszínházban. A címszerepet játszó Barka Dáviddal beszélgettünk az előadás kapcsán. 

Barka Dávid Mátyás szerepében (Fotó: Csudai Sándor)

A darab próbáit megelőzően elolvastál számos Mátyás-mesét, melyik a kedvenced közülük?

A Mátyás király Gömörben, amiben Mátyás ismét csak az urakat tréfálja meg. A történet szerint a király elutazik a gömöri nemesekhez, akik vendégül látják őt és az udvartartását. Amikor megérkeznek, köszöntik az uralkodót, Beatrixot, és persze egymást is, ám a kétkezi munkások kimaradnak a pohárköszöntőből. Mátyás ezt azonnal észreveszi, és szóvá is teszi, hiszen nincs az rendjén, hogy azok ne legyenek megemlítve, akik életben tartják az ország gazdaságát. Az urak csak hümmögnek, azt gondolják, hogy a földművelés könnyű munka, ezért a király azt javasolja, cseréljenek egy napra a parasztokkal. Sőt, ne csak a munkájukat végezzék el, bánjanak is úgy velük, ahogy az urak szoktak. A nap folyamán persze kiderül, hogy nem is olyan könnyű kenyér a kapálás, és az étel is nagyon kevés, így pórul járva végül megértik, milyen fontos szerepe van a népnek, és Mátyással együtt végül tisztelettel asztalukhoz hívják a parasztokat is.

Mit jelent számodra, hogy egy mindenki által ismert és kedvelt hősünket keltheted életre a színpadon?

Nagy öröm számomra, hogy én jeleníthetem meg Mátyást! A szerepen keresztül lehetőségem van arra, hogy bemutassam jóságát – ugyanúgy a kicsiknek, mint a nagyoknak –, és az előadásunk meséi által közvetíthetem mindazokat az értékeket, amelyeket igazságosságával képviselt. Bízom benne, hogy akik látják a darabot, azok ugyanezen értékek mentén gondolkodnak majd a világról.  

Nehezebb valós személyt játszanod, mint egy fiktív figurát?

Talán azért nehezebb, mert összetettebb feladat. Egyrészt ilyen esetben mindig utána olvasok annak, hogy akit játszom, milyen ember volt, mit képviselt, emellett a próbák során kapom mindig az instrukciókat Zs. Vincze Zsuzsától (a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője – a szerk.) és Zsuráfszky Zoltántól (a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője – a szerk.), ugyanakkor van egy harmadik vonal is – egy picit magamból is belecsempészek. Így próbálom kialakítani a karaktert, hűen az eredeti személyiséghez.

Hogyan készülsz az előadásra? Más gyereknek játszani?

Mindig meg szoktam újra nézni a meséket, illetve forgatom a szövegkönyvet. Amikor már nem a Táncegyüttessel együtt, hanem csak egyedül próbálok, akkor mondom hangosan a szövegemet, keresve a megfelelő hangsúlyokat, hangszínt, hogy játék közben a legpontosabban adjam át azt a lelkiállapotot, amiben Mátyás az adott pillanatban lehet.

És persze más gyerekeknek játszani, hiszen az ő reakcióik azonnaliak és kíméletlenül őszinték. Ha valami vicceset vagy akár rémisztőt látnak a színpadon, akkor annak hangot adnak, és ez persze ránk is hat, formálja a játékunkat.

Te elsősorban az Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistája vagy, ebben a darabban azonban prózai szerepben a színészi képességeidet is meg kell mutatnod. Nehezebb így játszani?

Igen! Eleinte nem volt bevett dolog, hogy szöveges szerepeim is legyenek, idővel azonban egyre több ilyen feladatot kaptam, és egyre gyakorlottabbá is válok. Igyekszem a legjobbat kihozni magamból ilyen téren is.

Miért ajánlod a vasárnapi előadást?

Ezek a Mátyás-mesék mindenkinek tanulságosak lehetnek, nem csak a kicsiknek, a nagyobbaknak, sőt akár a felnőtteknek is. A szereplők furfangos játéka, a precíz, virtuóz táncok, ezek magas színvonalú kiművelése, illetve a zene kiforrottsága az egész családnak remek vasárnap délelőtti program lehet – a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel.  

Barka Dávid a Mátyás, a világ királya című előadásban (Fotó: Csudai Sándor)
Posted on by — Hozzászólás most!

Sajtószemle: Táncpéldázat a szerelemről

Varga Klára cikke a Magyar Hírlapban a SZRLM című előadásunkról

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása sok évtizedes szakmai munka méltó, szenvedélyes, friss keresztmetszete.

A szerelem mibenlétét tágan értelmezte a Magyar Nemzeti Táncegyüttes több mint harminc éve együtt dolgozó koreográfus házaspárja, a Kossuth-díjas Zsuráfsz­ky Zoltán és a Harangozó Gyula-díjas Zs. Vincze Zsuzsa a Müpában előadott, SZRLM című táncszínházi produkcióban: a párkapcsolatokról szóló régebbi és közelmúltbeli koreográfiáik mellett olyanok is színpadra kerültek, amelyek témája a hit, a hazaszeretet, az élet szeretete, a boldogság.

A fiatal táncosokból álló társulat mostanra érlelődött meg, szokott össze annyira, hogy bemutathatták a régebbi koreográfiákat – árulta el lapunk kérdésére Zsuráfszky Zoltán. A kétfelvonásos szerzői esten láthattunk irodalmi ihletésű kompo­zíciókat, mint például az Arany János balladájára koreografált Ágnes asszonyt, amelyben a patak egy vízszintes szőttes, amelyből kibújnak a ruhát mosó asszonyok.


A teljes cikk a Magyar Hírlap online felületén olvasható. 
Jelenet a SZRLM című előadásból (Fotó: Csudai Sándor)
Posted on by — Hozzászólás most!

Megjelent Zs. Vincze Zsuzsa Tánc-Szín-Játék című könyve

Megjelent Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetőjének Tánc-Szín-Játék című könyve, a kötet ünnepélyes bemutatójára október 27-én, a SZRLM című alkotói est előtt kerül sor a Müpa Zászlóterén. A különleges kiadvány több évtizedes alkotói munka – közel sem a teljesség igényével összeállított – lenyomata, amely olyan történelmi táncjátékok, táncdrámák, mesejátékok és tánc-szín-játékok forgatókönyvét, szövegkönyvét és librettóit tartalmazza, amelyek nyomán kivételes előadások születtek.

Zs. Vincze Zsuzsa az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom-néprajz szakán szerzett diplomát. Táncos pályafutása – a gyermekkori balettozás, illetve az amatőr néptáncegyüttesekben eltöltött évek után – az akkoriban induló táncházmozgalomban teljesedett ki. Táncházvezető-képzőt végzett, korengedéllyel néptáncoktatói képesítést szerzett, fiatal egyetemistaként néptáncot és népdalokat tanított több fővárosi táncházban, és az elsők között tartott gyerektáncházakat.

A nyolcvanas évek közepén kötelezte el magát végleg a hivatásos néptáncos pálya mellett; férje, Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus közvetlen munkatársaként, alkotótársaként. Először mint táncos szólista, majd tánckarvezető, jelenleg mint koreográfus, dramaturg, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője. Hosszú évtizedeken keresztül tanított férjével együtt magyar néptáncot a hazai néptáncegyüttesek szinte mindegyikében, csakúgy, mint külföldön számos alkalommal, Észak-Amerikától Japánig.

A Magyar Tudományos Akadémia társadalmi gyűjtőjeként gyakran vett részt táncgyűjtéseken, néprajzi gyűjtéseken Magyarországon és Erdélyben – diplomamunkáját is a nyugati székelység táncaiból írta. Az együttesben végzett pedagógusi, koreográfusi és vezetői munkája mellett több mint húsz éve ír rendszeresen forgatókönyveket, szövegkönyveket táncjátékokhoz, színpadi darabokhoz.

Kivételesen gazdag pályafutása során sokféle feladatot vállalt: nemcsak forgatókönyvíróként, dramaturgként, de koreográfusként, jelmeztervezőként, sőt, gyakran társrendezőként is tevékenykedett a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásainak létrehozása során. A most megjelent kötetben helyet kapó művek Zs. Vincze Zsuzsa szerteágazó – ám hagyományos műveltségünkre, népi kultúránkra alapvető forrásként tekintő – művészeti tevékenységének írásos változatát mutatják be forgatókönyvek, szövegkönyvek, librettók formájában. A könyv érdekes olvasmány a folklór és a népművészet rajongóinak, egyúttal útmutatóul szolgálhat a jövő (tánc)színházi szakemberei számára is.

A Tánc-Szín-Játék ünnepi bemutatójára október 27-én 18 óra 30 perctől kerül sor a Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa közös alkotómunkájának válogatott, tematikus koreográfiáit felvonultató SZRLM című előadás premierjét megelőzően. Az eseményen a szerzőt Ertl Péter, Bánffy Miklós-díjas táncművész, a Nemzeti Táncszínház igazgatója és Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója méltatja. A kötet a helyszínen megvásárolható lesz.