Posted on Hozzászólás most!

Állami kitüntetéseket vettek át a Magyar Nemzeti Táncegyüttes munkatársai

Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, illetve Áder János köztársasági elnök megbízásából, Dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából művészeti díjakat adott át .
 

Kiemelkedő táncművészeti tevékenysége elismeréseként Harangozó Gyula-díjban részesült BARKA DÁVID, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncos szólistája.

A magyar néptánc népszerűségét növelő szakmai munkája elismeréseként Magyar Ezüst Érdemkeresztben részesült ARADVÁRI LÁSZLÓ, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes menedzsere.

Az együttes produkcióinak méltó technikai megjelenését támogató, magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként Magyar Ezüst Érdemkeresztben részesült SZACSURI ZOLTÁN, a Honvéd Együttes műszaki vezetője.

Az együttes előadásainak látványvilágát szolgáló munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkeresztben részesült GÖMÖR ZSUZSANNA, a Honvéd Együttes öltöztető-szabója.

A Honvéd Együttes gazdasági osztályán végzett odaadó munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkeresztben részesült CAMIN GYÖNGYI, a Honvéd Együttes munkaügyi és TB előadója.

A díjazottaknak a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szívből gratulál a rangos elismerésekhez!
Posted on Hozzászólás most!

“Bízom benne, hogy akik látják a darabot, azok ugyanezen értékek mentén gondolkodnak majd a világról” – interjú Barka Dáviddal

Vasárnap délelőtt újra játsszuk a Mátyás, a világ királya című mesejátékunkat a Nemzeti Táncszínházban. A címszerepet játszó Barka Dáviddal beszélgettünk az előadás kapcsán. 

Barka Dávid Mátyás szerepében (Fotó: Csudai Sándor)

A darab próbáit megelőzően elolvastál számos Mátyás-mesét, melyik a kedvenced közülük?

A Mátyás király Gömörben, amiben Mátyás ismét csak az urakat tréfálja meg. A történet szerint a király elutazik a gömöri nemesekhez, akik vendégül látják őt és az udvartartását. Amikor megérkeznek, köszöntik az uralkodót, Beatrixot, és persze egymást is, ám a kétkezi munkások kimaradnak a pohárköszöntőből. Mátyás ezt azonnal észreveszi, és szóvá is teszi, hiszen nincs az rendjén, hogy azok ne legyenek megemlítve, akik életben tartják az ország gazdaságát. Az urak csak hümmögnek, azt gondolják, hogy a földművelés könnyű munka, ezért a király azt javasolja, cseréljenek egy napra a parasztokkal. Sőt, ne csak a munkájukat végezzék el, bánjanak is úgy velük, ahogy az urak szoktak. A nap folyamán persze kiderül, hogy nem is olyan könnyű kenyér a kapálás, és az étel is nagyon kevés, így pórul járva végül megértik, milyen fontos szerepe van a népnek, és Mátyással együtt végül tisztelettel asztalukhoz hívják a parasztokat is.

Mit jelent számodra, hogy egy mindenki által ismert és kedvelt hősünket keltheted életre a színpadon?

Nagy öröm számomra, hogy én jeleníthetem meg Mátyást! A szerepen keresztül lehetőségem van arra, hogy bemutassam jóságát – ugyanúgy a kicsiknek, mint a nagyoknak –, és az előadásunk meséi által közvetíthetem mindazokat az értékeket, amelyeket igazságosságával képviselt. Bízom benne, hogy akik látják a darabot, azok ugyanezen értékek mentén gondolkodnak majd a világról.  

Nehezebb valós személyt játszanod, mint egy fiktív figurát?

Talán azért nehezebb, mert összetettebb feladat. Egyrészt ilyen esetben mindig utána olvasok annak, hogy akit játszom, milyen ember volt, mit képviselt, emellett a próbák során kapom mindig az instrukciókat Zs. Vincze Zsuzsától (a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője – a szerk.) és Zsuráfszky Zoltántól (a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője – a szerk.), ugyanakkor van egy harmadik vonal is – egy picit magamból is belecsempészek. Így próbálom kialakítani a karaktert, hűen az eredeti személyiséghez.

Hogyan készülsz az előadásra? Más gyereknek játszani?

Mindig meg szoktam újra nézni a meséket, illetve forgatom a szövegkönyvet. Amikor már nem a Táncegyüttessel együtt, hanem csak egyedül próbálok, akkor mondom hangosan a szövegemet, keresve a megfelelő hangsúlyokat, hangszínt, hogy játék közben a legpontosabban adjam át azt a lelkiállapotot, amiben Mátyás az adott pillanatban lehet.

És persze más gyerekeknek játszani, hiszen az ő reakcióik azonnaliak és kíméletlenül őszinték. Ha valami vicceset vagy akár rémisztőt látnak a színpadon, akkor annak hangot adnak, és ez persze ránk is hat, formálja a játékunkat.

Te elsősorban az Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistája vagy, ebben a darabban azonban prózai szerepben a színészi képességeidet is meg kell mutatnod. Nehezebb így játszani?

Igen! Eleinte nem volt bevett dolog, hogy szöveges szerepeim is legyenek, idővel azonban egyre több ilyen feladatot kaptam, és egyre gyakorlottabbá is válok. Igyekszem a legjobbat kihozni magamból ilyen téren is.

Miért ajánlod a vasárnapi előadást?

Ezek a Mátyás-mesék mindenkinek tanulságosak lehetnek, nem csak a kicsiknek, a nagyobbaknak, sőt akár a felnőtteknek is. A szereplők furfangos játéka, a precíz, virtuóz táncok, ezek magas színvonalú kiművelése, illetve a zene kiforrottsága az egész családnak remek vasárnap délelőtti program lehet – a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel.  

Barka Dávid a Mátyás, a világ királya című előadásban (Fotó: Csudai Sándor)
Posted on Hozzászólás most!

Betyárvilág – Barka Dávid Angyal Bandi szerepéről

Betyárvilág

tánc – szín – játék         

A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.

Így születtek meg a „magyar Robin Hoodok”; a mi legendás betyárjaink: Sóbri Jóska, Bogár Imre, Vidróczki Márton, Angyal Bandi, de legfőképpen Rózsa Sándor néha igencsak romantikus történetei.

Ezeket a sokszor meseszerű, tréfás, vagy éppen megdöbbentő kalandokat Zsuráfszky Zoltán ötletéből, Zs. Vincze Zsuzsa írta színpadra és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kiváló táncosai és zenészei mutatják be, Schnell Ádám színművész közreműködésével.

A leghíresebb-leghírhedtebb magyar betyárokról szóló előadás szórakoztató, néha elgondolkodtató, de mindenképpen látványos és színes világa visszarepít a múltba, hogy elvarázsoljon minket a népművészetünk, népzenénk és néptánckultúránk gazdagságával.

Barka Dávid, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncos szólistája mesél a Betyárvilág című előadás, általa megformált Angyal Bandi szerepéről:

“A furfangos történeteken, színes képeken, virtuóz táncokon keresztül bepillantást nyerhetünk, hogy milyen is lehetett a betyárok világa. Megismerkedhetünk nevezetes betyárjainkkal. Belebújni pár perc erejéig egy ártatlan nevű, rettegett betyár szerepébe, izgalmas kihívás és lehetőség.”

Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara

Szereplők:

Ráday gróf, kormánybiztos: SCHNELL ÁDÁM mv.
Terka, cselédlány: RAB EDINA
Csendőrkapitány: SÁNTA GERGŐ
Rózsa Sándor: FEKETE BENCE
Vidróczki Márton: TÓKOS ATTILA
Angyal Bandi: BARKA DÁVID
Bogár Imre: KOVÁCS GÁBOR
Sobri Jóska: JUHÁSZ SÁNDOR

Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Digitális technika: Konta Boáz
Zene: Rossa László, Papp István Gázsa, Szabó Dániel   (A műsorban Berecz András eredeti népzenei gyűjtései is hallhatóak.)

Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó-díjas, érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész