Posted on Hozzászólás most!

Cruz Heather Laura

Cruz Heather Laura

Nyíregyházán nőttem fel, óvodás korom óta életem meghatározó része a néptánc. Középiskolás koromban kerültem a Nyírség Táncegyüttesbe, melynek öt évig voltam a tagja, ott kezdtem el igazán komolyan foglalkozni a tánccal. Remek lehetőség volt az életemben a Fölszállott a páva című televíziós műsor, ekkor találkoztam először Zsuráfszky Zoltánnal.

Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója vagyok, de terveim között szerepel a Magyar Táncművészeti Egyetem elvégzése is.

Évek óta figyeltem a Magyar Nemzeti Táncegyüttes munkásságát, csodálattal néztem a koreográfiákat, a táncosokat. Amikor elhatároztam, hogy komolyabban szeretnék a néptánccal foglalkozni, kizárólag ez az együttes lebegett a szemem előtt. Hihetetlenül nagy öröm volt számomra, amikor 2020. júniusában felvételt nyertem az együttesbe, hiszen azt csinálhatom, amit szeretek, emellett folyamatosan fejlődhetek és tanulhatok mestereimtől, táncos kollégáimtól.

Nehéz egyetlen darabot kiemelni, hiszen az együttes repertoárja igazán színes. Szívemhez legközelebb a folklór műsorok állnak (pl. Kárpátok visszhangja, Napszédítő), de szinte minden együttesi műsor lenyűgöz. A Tenkes kapitánya táncjátékban táncoltam először, ez azért kedves számomra. Nagyon élvezem a Nemzeti Színházzal közös produkciókat, mint például a Csíksomlyói Passiót vagy a Körhintát; ez utóbbi a családom egyik kedvenc műsora.

A magyar néptánc gyakorlása – vagy csupán annak szeretete – egy páratlan közösség tagjává emeli az embert. A néptánc segít megismerni saját kultúránkat és hozzájárul nemzeti identitásunk kialakításához, mely a mai világban igazi kincs.

Posted on Hozzászólás most!

Szabó Kincső

Szabó Kincső

Tatán nőttem fel, óvodás koromban ott kezdtem a gyermekjátékokon keresztül ismerkedni a néptánccal. Az általános iskolai évek után, 2015-ben kerültem a Magyar Táncművészeti Egyetem Táncművész szakára, ahol tavaly (2020-ban) szereztem diplomát. Az egyetem utolsó évében lehetőségünk nyílt gyakorlatra menni a magyarországi hivatásos néptáncegyüttesekhez, így kerültem a Képesítő vizsgánk után a Magyar Nemzeti Táncegyüttesbe, ahova pár hónappal később fel is vettek.

Gyermekkoromban nagyon gyakran néztük otthon, az Élő Martin Archívumot, amely minden alkalommal mély csodálattal töltött el és maradandó élményt nyújtott. Ábrándoztam arról, hogy valaha e közösség tagjaként ezt az érzést én is elültethetem az elkövetkező generációban.

Az együttes repertoárja rendkívül színes, így lehetőségünk nyílik több mindenben kipróbálni magunkat. Hatalmas próbatételt jelent számomra, hogy számos darab színészi jelenlétet is megkiván, ez pedig új kihívásokat állít elém. Szívemhez legközelebb az autentikus műsorok állnak, de nagyon élvezem a mesedarabokat is, mint például A Tenkes kapitánya című előadást.

A népzene, néptánc, hagyományaink ápolása végigkísérte eddigi életemet. Édesanyám prímás, édesapám táncosként erősítette elhivatottságunkat kultúránk megőrzésében. Ez az értékrend család és közösségformáló, amit kötelességünk továbbörökíteni. Ezen az úton együtt haladunk a bátyámmal, aki egyetemi éveim alatt tagozattársként, most pedig kollégaként áll mellettem.

Posted on Hozzászólás most!

Tókos Zsófia

Tókos Zsófia

Tókos Anna Zsófia vagyok, Édesanyám kalotaszegi, Édesapám érmelléki születésű székely, kiskorom óta Dunakeszin élünk. Örökmozgó gyermeki természetemnek hála, már óvodásként beírattak néptáncra. Tanulmányaimat a Magyar Táncművészeti Egyetemen végeztem. Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán nagy örömömre megnézte az utolsó éves képesítő vizsgánkat, melynek köszönhetően, ma a Magyar Nemzeti Táncegyüttes lelkes tagja lehetek.

Az egyetemen töltött évek alatt szilárdult meg bennem a gondolat, hogy mindenképpen szeretném ezt a szakmát egy magas színvonalú hivatásos néptáncegyüttesben végezni. Nagyon szerettünk csoportosan eljárni az együttes műsoraira és vágyakozó tekintettel nézni a színpadon állókat, hogy valaha ott táncolhassunk majd közöttük. Tudtam, hogy a Magyar Nemzeti Táncegyüttesben rengeteget fejlődnék és kitáncolhatnám magamat a színpadon.

Új táncosként minden műsort örömmel veszek, mindegyiknek megvan a saját különlegessége és a maga kihívása. Eddigi legjobb élményem az első előadásaim egyike, a Körhinta volt. Sosem feledem azt a sok összenézést, mosolyt, segítséget, amit aznap kaptam a társaimtól. Akkor kezdtem el először azt érezni, hogy közéjük tartozom. Nagyon várom, hogy szerepelhessek az Élő Martin Archívum Kalotaszeg című műsorában és anyukám ott üljön a nézőtér soraiban.

Az életem egyik fő motívuma. Az egyre csak növekvő közegnek köszönhetően, amely mára kiépült a néptánc mozgalom köré, rengeteg élménnyel, kacagással és legfőképpen barátsággal gazdagodhattam.

Posted on Hozzászólás most!

Csiha Linda

Csiha Linda

Csiha Linda vagyok, Balmazújvárosról származom, ott ismerkedtem meg a néptánccal a Himes Néptánc Együttesben.  
A Nyíregyházi Művészeti Szakgimnáziumban tanultam, ott érettségiztem és szereztem OKJ-s bizonyítványt. Jelenleg a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatója vagyok. Végzősként esélyt kaptam arra, hogy felvételizzek  a Magyar Nemzeti Táncegyüttesbe. Mivel több éve nagy álmom volt, hogy ebben az együttesben táncolhassak, úgy gondoltam nem hagyhatom ki az alkalmat. Nagy örömömre felvettek!

Azért szerettem volna a Magyar Nemzeti Táncegyüttesben táncolni mert szerintem ez a legkiemelkedőbb együttes Magyarországon és a legautentikusabb is. Elsőnek az együttest a Körhinta című darabban láttam és nagyon tetszett a közreműködésük, amilyen hangulatot sugároztak a Nemzeti Színház színpadáról. Nagy álmom volt, hogy benne legyek és hogy én is az egyik hintán ülve integethessek.

A kedvenc együttesi műsorom a Tenkes kapitánya. A régi klasszikus sorozatból olyan tökéletes darabot csináltak amely szerintem lenyűgöző és nincs párja. Aki egy részt is látott belőle annak ez a műsor mosolyt csal az arcára. Nagyon szórakoztató, látványos, remek színészi adottsága van jó pár táncosnak, akik ebben a darabban ezt meg is tudják mutatni.

A néptánc nagyon sokat jelent számomra. Először is a boldogságot, ha táncolok nem csak a lelkem de a testem is boldog. Másodszor a kihívást, mindig van mit tanulnom, gyakorolnom, megismernem. Mindig van egy olyan feladat amit meg kell oldanom, meg kell tanulnom, el kell sajátítanom. Ha valaki néptánccal foglalkozik sohasem unatkozik.

A néptánc számomra olyan mint egy burok, védi a hagyományt, védi a benne lévő embereket, de ha ez a burok megszűnne, olyan űrt hagyna az életemben és sok más ember életében, amit nem tud pótolni semmi. 

Posted on Hozzászólás most!

Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna

Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna

Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna

szakmai vezető

Magyar Érdemrend Lovagkeresztje
Harangozó Gyula-díj
Magyarország Érdemes Művésze díj

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának néprajz- magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát, diplomamunkájában a nyugati székelység tánckultúráját vizsgálta.

Szakmai pályáját 1984-1991 között a Kodály Kamara- táncegyüttesben kezdte, majd 1991-2007 között a Budapest Táncegyüttesben tánckarvezető. 2007 óta a Honvéd Együttes keretében működő Magyar Nemzeti Táncegyüttes  tánckarvezetője, művészeti főmunkatársa, jelenleg szakmai vezetője. Forgatókönyvíró- dramaturg, koreográfus, de jelmeztervezőként is tevékenykedik.

Férje és egyben közvetlen munkatársa Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész. Négy gyermekük van. 

Az alábbi jelentősebb  produkciók színpadra állításában közreműködött, mint forgatókönyvíró- dramaturg, illetve koreográfus:

Csipkerózsika – zenés-táncos mesejáték (forgatókönyvíró)
Boldog Emberek –tematikus táncműsor Móricz művek alapján (dramaturg, koreográfus)
Tündérmese – zenés-táncos mesejáték (forgatókönyvíró, dramaturg)
Boldogasszony vendégség – Szegedi Szabadtéri Játékok (forgatókönyvíró- dramaturg)
Monarchia – Népek tánczai  – táncszínházi produkció (szerkesztő,koreográfus)
Csárdás a kelet tangója (táncdramaturg, koreográfus)
Benyovszky – táncjáték Benyovszky Móric életéről Szegedi Szabadtéri Játékok (forgatókönyvíró-dramaturg)
Ballada – A halálra táncoltatott leány – táncjáték (forgatókönyvíró)
Drakula utolsó tánca – tánc-szín- játék felnőtteknek (forgatókönyvíró, dramaturg, jelmeztervező)
A Tenkes kapitánya – zenés, kalandos táncjáték, Müpa (Színpadi átirat: forgatókönyvíró- dramaturg)
Dózsa – Tánckrónika Dózsa György tetteiről – Szegedi Szabadtéri Játékok (forgatókönyvíró, dramaturg, jelmeztervező)
Folklór-kalendárium I. – Táncoló tavasz (forgatókönyvíró, koreográfus, jelmeztervező)
Folklór-kalendárium II. – Téli tánc (forgatókönyvíró, koreográfus, jelmeztervező)
Sárkánymese – táncmese gyerekeknek (forgatókönyvíró, rendező- koreográfus)
Körhinta – Nemzeti Színház (színpadi változat: forgatókönyvíró-dramaturg)
Csíksomlyói Passió – Nemzeti Színház (táncdramaturg, néprajzi szakértő)
Egri Csillagok – Nemzeti Színház (táncdramaturg, jelmeztervező)
Kiegyezés/150 – táncszínházi előadás (forgatókönyvíró, jelmeztervező, koreográfus)
Ballare – Inspirációk Arany-balladákra (jelmeztervező, koreográfus)
Magyar hősök, csaták és szerelmek (jelmeztervező, koreográfus, a rendező munkatársa)
Hullámzó világ: A szögedi nemzet (forgatókönyvíró, dramaturg, jelmeztervező, koreográfus)
Mátyás, a világ királya (forgatókönyvíró, társrendező)
Betyárvilág 
– tánc-szín-játék (forgatókönyvíró, jelmeztervező, társrendező)

SZAKMAI ÉLETRAJZ – Zs.Vincze Zsuzsa
(hivatalos neve: Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna)

A népművészet és a tánc iránti érdeklődés határozta meg egész gyermekkorát és középiskolás éveit. Pécsett, a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskolában érettségizett és szerzett óvónői diplomát. Kisgyermek korától táncolt különböző amatőr néptánc együttesekben. Korengedéllyel, még gimnazistaként szerzett hivatásos néptáncoktatói engedélyt. Mindezek mellett, az első országos táncház-vezető tanfolyam elvégzése után (már az 1970-es évek végétől), az elsők között tanított rendszeresen táncot és éneket az első budapesti táncházakban a Muzsikás együttessel. A táncházmozgalom – e nagy horderejű népművészeti és közművelődési mozgalom – kezdeteitől, aktív résztvevője, lelkes közvetítője és népszerűsítője volt.

A középiskola elvégzése után Budapesten, az ELTE BTK-n magyar nyelv és irodalom, valamint néprajz szakon szerzett diplomát. Szakdolgozatát a nyugati székelység táncaiból írta. Sokat gyűjtött Erdélyben, néprajzi gyűjtései anyagát az MTA Táncosztálya őrzi. (Pl. A néptánc kutatás szempontjából addig fehér foltként említett Vajdaszentivány gazdag és bonyolult táncait elsőként volt alkalma felgyűjteni, lefilmezni, megtanulni, majd később tanítani szerte az országban és külföldön egyaránt.)

Egyetemista évei alatt először a Bartók Táncegyüttesben táncolt, Tímár Sándor tanítványaként, majd hamarosan a Párhuzam csoport, későbbi nevén a Kodály Kamara Táncegyüttes táncosaként, professzionális keretek között folytatta táncos pályafutását. Ez idő alatt hivatásos előadóművészi engedélyt szerzett, valamint a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet nyerte el.

Rövid ideig táncolt az Állami Népi Együttesben, dolgozott a Népművelési Intézet Táncosztályán, de csak első gyermeke megszületése után találta meg valódi szakmai és magánéleti útját, hivatásos táncosként a legendás Kodály Kamara Táncegyüttesben, férje, Zsuráfszky Zoltán mellett, aki akkor már a kivételes szakmai nívójáról elhíresült táncegyüttes művészeti vezetője volt.

1990-ben, követve férjét – aki időközben elnyerte a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetői posztját-, csaknem egy évtizedig tánckarvezetőként tevékenykedett az ország egyik legpatinásabb hivatásos néptáncegyüttesében.

Már itt, a Budapest Táncegyüttesben elkezdte dramaturgiai, forgatókönyvírói tevékenységét (pl. Csárdás! – A Kelet tangója, mesedarabok stb.), a táncpedagógusi és előadóművészi munkája mellett.

Évtizedeken keresztül, több alkalommal tanított az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Európa számos országában csakúgy, mint Ausztráliában, mindenütt a magyar népi kultúra nagyszerűségét, gazdagságát hirdetve.

Később, a Honvéd Együttes, majd a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetőjeként teljesedett ki az a sokrétű tevékenység, amellyel saját alkotó munkája mellett, Kossuth-díjas férje művészi munkájában is méltó partnerként tudott közreműködni.

A táncházmozgalom kezdeteitől folyamatosan részt vesz a legmagasabb szakmai színvonalon működő hivatásos néptáncegyüttesek munkájában, egész életében hagyományos kultúránk ápolásáért, néptáncművészetünk méltó, művészi elismertségéért fáradozott, s ma is e célok e célok motiválják.

Az általa színpadra írt táncjátékok, tematikus táncelőadások, nagyszabású, új, történelmi táncprodukciók (pl. Boldogasszony vendégség, Benyovszky, Dracula utolsó tánca, Dózsa, A Tenkes kapitánya, Kiegyezés/ 150), olyan monumentális és jelentős helyszíneken kerültek bemutatásra, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Művészetek Palotája, vagy a Nemzeti Táncszínház, s éveken keresztül játszották, nézők tízezrei előtt itthon és a határainkon túl egyaránt.

Ifjúsági és gyerekdarabok, népszokás műsorok forgatókönyvei jellemzik munkásságát. Többek között a Táncoló tavasz, Téli tánc, Tündérmese, Sárkánymese, Mátyás, a világ királya, amely nagy sikerű műsorok szintén több száz előadást értek meg, s rengeteg fiatallal ismertették és szerettették meg hagyományos kultúránkat. Ezen darabok minden esetben a néphagyományt tekintik alapnak, alkalmazva azt a sok ismeretet és tapasztalatot, amelyre a magyar néptánc, a népzene, valamint a népköltészet és a népi kultúra területén tett szert.

Dramaturgiai feldolgozásai közül egyik legfontosabb a 2016-ban, a Nemzeti Színházzal közös produkció, a Körhinta c. darab (rendező: Vidnyánszky Attila) forgatókönyvírói és dramaturgiai megfogalmazása, amelyet 2017-ben a Csíksomlyói passió című nagysikerű előadás követett, amelyben néprajzi szakértőként és táncdramaturgként működött közre. 2018-ban az Egri csillagok előadással folytatódott a sikeres sorozat, melyben táncdramaturg-koreográfusi munkát látott el Zs. Vincze Zsuzsa. A három előadás a Nemzeti Színházon túl, Magyarország területén belül és kívül is telt házzal megy azóta is. Legújabb munkái a Szögedi nemzet című, illetve a Betyárvilág c. táncjáték szintén kedvelt darabja a néptáncot kedvelő közönségnek.

Az eredeti táncok rendszeres tanításával (férjével közösen) hivatásos táncosok nemzedékei kerültek ki keze alól. Így pl. az Élő Martin Archívum sorozat táncos szakmai felkészítésében is nagy szerepet játszott, amely sorozat példaértékű a néptáncművészet „újkori” történetében.

Mindezek mellett és a napi rendszerességgel végzett táncpedagógusi munkája mellett, koreográfusként is számos alkotásával gazdagítja a táncegyüttes műsorait, több folklór- koreográfiája színesíti az együttesi repertoárt, de tematikus, táncszínházi koreográfiáival is gyakran van jelen a Magyar Nemzeti Táncegyüttes életében. (pl. Sírnak a harangok című műsor koreográfiái, vagy Ballare/ Arany balladák címmel készült műsor alkotásai.) Egyik tematikus koreográfiájával Méregkeverők címmel elnyerte az Országos Zalai Kamaratánc Fesztivál koreográfusi fődíját.

Hasznosítva néprajzi ismereteit, a különféle műsorok jelmezeit– mint a népviseletek szakértője – hozzáértéssel tervezi meg, így jelmeztervezőként is hozzájárul az ország legnagyobb hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes néprajzilag kifogástalan megjelenéséhez.

Férje szakmai tudására, művészi tehetségére mindig is nagy elismeréssel és alázattal tekintett, nem tolakodott a nyilvánosság elé, inkább a háttérből segítette azt és végezte mellette saját munkáját, immár több, mint harmincöt éve.
Négy gyermekük van, boldog, kiegyensúlyozott házasságban élnek.

Népművészet Ifjú Mestere
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, 2014
Harangozó Gyula-díj, 2016
Magyarország Érdemes Művésze díj, 2020

Posted on Hozzászólás most!

Zsuráfszky Zoltán

Zsuráfszky Zoltán

Zsuráfszky Zoltán

művészeti igazgató

Kossuth-díjas, kiváló művész

A Honvéd Együttes, Magyar Nemzeti Táncegyüttes ügyvezető igazgatója 

Zsuráfszky Zoltán 1956. szeptember 30-an született Szikszón. 1975-ben Nívódíjjal végzett az Állami Balettintézet első néptánc tagozatán. Később diplomát szerzett az Egri Tanárképző Főiskola pedagógia-népművelés szakán, majd a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán.

1975-től a Magyar Állami Népi Együttes táncosa, szólistája, tánckarvezetője.

Ezzel egy időben mar önálló koreográfusként sorra alkotja friss szemleletű, a Kárpát-medence folklórjának alapos ismeretet tanúsító műveit. Emellett folyamatosan jelentkezik nagy formátumú, egész estés színpadi táncműveivel.

1980 es 1991 között a szegedi JATE Balint Sándor Táncegyüttes es a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője.

1984-től 1991-ig a kiemelkedő hivatásos táncművészekkel közösen alapított Kodály Kamara Táncegyüttes művészeti vezetője.

1991-től a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője, 1993-tól igazgatója is.

A Budapest Táncegyüttes művészi munkája egyrészt az eredeti néptáncokat autentikusan reprezentáló színpadi megfogalmazásokra, másrészt a hagyományon alapuló, gondolati tartalmú, tematikus jellegű, táncművészeti feladatokat jobban kiszélesítő táncszínházi produkciókra épült.

2007-től a Budapest Táncegyüttessel egyesített Honvéd Táncszínház, 2012-től pedig az egész Honvéd Együttes művészeti vezetője. 

2014-ben kezdeményezésére a Honvéd Táncszínház neve Magyar Nemzeti Táncegyüttesre változott.

2018. január 1-jétől a Honvéd Együttes ügyvezető igazgatója.

A hazai hivatásos es amatőr együttesek szinte mindegyikében dolgozott.

1980 óta rendszeresen tanít az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban es Japánban.

A táncgyűjtés vezetőjeként reszt vett az utóbbi évek legnagyobb népzenei gyűjtésében, az Utolsó Óra programban.

A magyar etnikum mellett foglalkozott román, szlovák, délszláv, gorál es cigányfolklórral, gyűjtéseinek anyagát a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének néptánc archívuma őrzi.

Koreográfusként e hatalmas – és ilyen magas szinten kevesek által elsajátított – eredeti néptáncanyagból építkezik.

A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, az Emmi-miniszter tanácsadó testületének tagja, a Nemzeti Kulturális Alap kurátora, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnökségi tagja, a Magyar Táncművészeti Főiskola címzetes főiskolai tanara.

SZAKMAI ÉLETRAJZ – Zsuráfszky Zoltán

Az utóbbi évek legjelentősebb, egész estét betöltő táncszínházi produkciói, néptánc előadásai, amelyeknek koreográfusa és rendezője is egyben:

Élő Martin Archívum sorozat: Kalotaszeg, Szatmár, Mezőség, Bonchida, Gyimes (1999-től)
Egy mondat… – önálló előadói est (1999)
Csárdás! – A Kelet tangója… (2000)
Monarchia – Népek tánczai (2007)
Benyovszky – táncjáték a Ghymes Együttessel (2008)
Ballada – A halálra táncoltatott lány (filmváltozat is) (2008)
A Tenkes kapitánya – zenés, kalandos táncjáték (2009)
Dózsa – Tánckrónika Dózsa György tetteiről (2010)
Táncoló tavasz – Folklórkalendárium (2012)
Téli Tánc – Folklórkalendárium (2012)
Napszédítő/Páva-variációk (2014)
Székely Dózsa György – tánckrónika (2014)
Sírnak a harangok… – Emlékezés az I. világháborúra (2014)
Drakula utolsó tánca (2016)
Kiegyezés/150 (2017)
Ballare – inspirációk Arany-balladákra (2017)
Magyar hősök, csaták és szerelmek (2018) 

Mesejátékok és ifjúsági előadások
Csipkerózsika (2001)
Tündérmese (2005)
Sárkánymese (2015)
Mátyás, a világ királya (2019) 

A Nemzeti Színházzal közös produkciók, melyeknek társrendező-koreográfusa:
Körhinta (2015)
Csíksomlyói passió (2017)
Egri csillagok (2018) 

Komolyzenei művek, rendező-koreográfus:
„Makrokozmosz” (táncköltemény Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művére) (2006)
„Metamorfózisok” (táncköltemény Kodály: Felszállott a páva – variációk magyar népdalra című művére) (2007)
Orff: „Carmina Burana” (2008)
Tolcsvay-Bella: „Testamentom” (2008) 

 

Vezető koreográfusként vett részt a Keleti Táncvihar, Millenniumi Sokadalom, Duna Rapszódia, a Hősök terén bemutatott Itt élned, halnod kell, Szörényi Levente: az Árpád népe” c. misztikus operában, valamint a Jubileumi „István a király” rockoperában. 2012-ben Kolozsvárott bemutatott István a király előadást rendezőként is jegyzi.

 

Népművészet Ifjú Mestere (1977)
Év táncosa díj (1985)
Magyar Művészetért Díj (1989)
Harangozó Gyula-díj (1993)
Érdemes Művész (2002)
Év koreográfusa díj (2005)
Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje (2006)
Kiváló Művész (2010)
Kossuth-díj (2013), több évtizedes kimagasló munkássága, a Kárpát-medencei magyar néptánckincs gyűjtése, megőrzése es közkinccsé tétele érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként.