Posted on Hozzászólás most!

Cruz Heather Laura

Cruz Heather Laura

Nyíregyházán nőttem fel, óvodás korom óta életem meghatározó része a néptánc. Középiskolás koromban kerültem a Nyírség Táncegyüttesbe, melynek öt évig voltam a tagja, ott kezdtem el igazán komolyan foglalkozni a tánccal. Remek lehetőség volt az életemben a Fölszállott a páva című televíziós műsor, ekkor találkoztam először Zsuráfszky Zoltánnal.

Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója vagyok, de terveim között szerepel a Magyar Táncművészeti Egyetem elvégzése is.

Évek óta figyeltem a Magyar Nemzeti Táncegyüttes munkásságát, csodálattal néztem a koreográfiákat, a táncosokat. Amikor elhatároztam, hogy komolyabban szeretnék a néptánccal foglalkozni, kizárólag ez az együttes lebegett a szemem előtt. Hihetetlenül nagy öröm volt számomra, amikor 2020. júniusában felvételt nyertem az együttesbe, hiszen azt csinálhatom, amit szeretek, emellett folyamatosan fejlődhetek és tanulhatok mestereimtől, táncos kollégáimtól.

Nehéz egyetlen darabot kiemelni, hiszen az együttes repertoárja igazán színes. Szívemhez legközelebb a folklór műsorok állnak (pl. Kárpátok visszhangja, Napszédítő), de szinte minden együttesi műsor lenyűgöz. A Tenkes kapitánya táncjátékban táncoltam először, ez azért kedves számomra. Nagyon élvezem a Nemzeti Színházzal közös produkciókat, mint például a Csíksomlyói Passiót vagy a Körhintát; ez utóbbi a családom egyik kedvenc műsora.

A magyar néptánc gyakorlása – vagy csupán annak szeretete – egy páratlan közösség tagjává emeli az embert. A néptánc segít megismerni saját kultúránkat és hozzájárul nemzeti identitásunk kialakításához, mely a mai világban igazi kincs.

Posted on Hozzászólás most!

Szabó Kincső

Szabó Kincső

Tatán nőttem fel, óvodás koromban ott kezdtem a gyermekjátékokon keresztül ismerkedni a néptánccal. Az általános iskolai évek után, 2015-ben kerültem a Magyar Táncművészeti Egyetem Táncművész szakára, ahol tavaly (2020-ban) szereztem diplomát. Az egyetem utolsó évében lehetőségünk nyílt gyakorlatra menni a magyarországi hivatásos néptáncegyüttesekhez, így kerültem a Képesítő vizsgánk után a Magyar Nemzeti Táncegyüttesbe, ahova pár hónappal később fel is vettek.

Gyermekkoromban nagyon gyakran néztük otthon, az Élő Martin Archívumot, amely minden alkalommal mély csodálattal töltött el és maradandó élményt nyújtott. Ábrándoztam arról, hogy valaha e közösség tagjaként ezt az érzést én is elültethetem az elkövetkező generációban.

Az együttes repertoárja rendkívül színes, így lehetőségünk nyílik több mindenben kipróbálni magunkat. Hatalmas próbatételt jelent számomra, hogy számos darab színészi jelenlétet is megkiván, ez pedig új kihívásokat állít elém. Szívemhez legközelebb az autentikus műsorok állnak, de nagyon élvezem a mesedarabokat is, mint például A Tenkes kapitánya című előadást.

A népzene, néptánc, hagyományaink ápolása végigkísérte eddigi életemet. Édesanyám prímás, édesapám táncosként erősítette elhivatottságunkat kultúránk megőrzésében. Ez az értékrend család és közösségformáló, amit kötelességünk továbbörökíteni. Ezen az úton együtt haladunk a bátyámmal, aki egyetemi éveim alatt tagozattársként, most pedig kollégaként áll mellettem.

Posted on Hozzászólás most!

Tókos Zsófia

Tókos Zsófia

Tókos Anna Zsófia vagyok, Édesanyám kalotaszegi, Édesapám érmelléki születésű székely, kiskorom óta Dunakeszin élünk. Örökmozgó gyermeki természetemnek hála, már óvodásként beírattak néptáncra. Tanulmányaimat a Magyar Táncművészeti Egyetemen végeztem. Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán nagy örömömre megnézte az utolsó éves képesítő vizsgánkat, melynek köszönhetően, ma a Magyar Nemzeti Táncegyüttes lelkes tagja lehetek.

Az egyetemen töltött évek alatt szilárdult meg bennem a gondolat, hogy mindenképpen szeretném ezt a szakmát egy magas színvonalú hivatásos néptáncegyüttesben végezni. Nagyon szerettünk csoportosan eljárni az együttes műsoraira és vágyakozó tekintettel nézni a színpadon állókat, hogy valaha ott táncolhassunk majd közöttük. Tudtam, hogy a Magyar Nemzeti Táncegyüttesben rengeteget fejlődnék és kitáncolhatnám magamat a színpadon.

Új táncosként minden műsort örömmel veszek, mindegyiknek megvan a saját különlegessége és a maga kihívása. Eddigi legjobb élményem az első előadásaim egyike, a Körhinta volt. Sosem feledem azt a sok összenézést, mosolyt, segítséget, amit aznap kaptam a társaimtól. Akkor kezdtem el először azt érezni, hogy közéjük tartozom. Nagyon várom, hogy szerepelhessek az Élő Martin Archívum Kalotaszeg című műsorában és anyukám ott üljön a nézőtér soraiban.

Az életem egyik fő motívuma. Az egyre csak növekvő közegnek köszönhetően, amely mára kiépült a néptánc mozgalom köré, rengeteg élménnyel, kacagással és legfőképpen barátsággal gazdagodhattam.

Posted on Hozzászólás most!

Csiha Linda

Csiha Linda

Csiha Linda vagyok, Balmazújvárosról származom, ott ismerkedtem meg a néptánccal a Himes Néptánc Együttesben.  
A Nyíregyházi Művészeti Szakgimnáziumban tanultam, ott érettségiztem és szereztem OKJ-s bizonyítványt. Jelenleg a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatója vagyok. Végzősként esélyt kaptam arra, hogy felvételizzek  a Magyar Nemzeti Táncegyüttesbe. Mivel több éve nagy álmom volt, hogy ebben az együttesben táncolhassak, úgy gondoltam nem hagyhatom ki az alkalmat. Nagy örömömre felvettek!

Azért szerettem volna a Magyar Nemzeti Táncegyüttesben táncolni mert szerintem ez a legkiemelkedőbb együttes Magyarországon és a legautentikusabb is. Elsőnek az együttest a Körhinta című darabban láttam és nagyon tetszett a közreműködésük, amilyen hangulatot sugároztak a Nemzeti Színház színpadáról. Nagy álmom volt, hogy benne legyek és hogy én is az egyik hintán ülve integethessek.

A kedvenc együttesi műsorom a Tenkes kapitánya. A régi klasszikus sorozatból olyan tökéletes darabot csináltak amely szerintem lenyűgöző és nincs párja. Aki egy részt is látott belőle annak ez a műsor mosolyt csal az arcára. Nagyon szórakoztató, látványos, remek színészi adottsága van jó pár táncosnak, akik ebben a darabban ezt meg is tudják mutatni.

A néptánc nagyon sokat jelent számomra. Először is a boldogságot, ha táncolok nem csak a lelkem de a testem is boldog. Másodszor a kihívást, mindig van mit tanulnom, gyakorolnom, megismernem. Mindig van egy olyan feladat amit meg kell oldanom, meg kell tanulnom, el kell sajátítanom. Ha valaki néptánccal foglalkozik sohasem unatkozik.

A néptánc számomra olyan mint egy burok, védi a hagyományt, védi a benne lévő embereket, de ha ez a burok megszűnne, olyan űrt hagyna az életemben és sok más ember életében, amit nem tud pótolni semmi. 

Posted on Hozzászólás most!

Hetrovicz Brigitta

Hetrovicz Brigitta

Hetrovicz Brigitta

Hetrovicz Brigitta vagyok, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckari tagja. Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy kisvárosban nőttem fel, Kenderesen. Ott is kezdtem el táncolni már elég fiatalként. Az általános iskolai évek után, a továbbtanulási választásom a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnáziumra esett, ahol leérettségiztem és megszereztem az OKJ-s táncos szakképesítést is.

Az iskola kezdetétől arra törekedtem, hogy erősebb legyen a táncos tudásom. Már első évesként amikor kérdezték Mestereim, Mesternőim, hogy mi szeretnék majd lenni az iskola végeztével, a válaszom egyértelműen az volt ,,profi táncos”. De az évek múltával kicsit elbátortalanodtam a gondolattól is, hogy profi táncos legyek, így meg sem fordult az a fejembe hogy lesz egy lehetőségem megmutatkozni Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna és Zsuráfszky Zoltán előtt. Attól a pillanattól elkezdve nem tudok más munkahelyet elképzelni magamnak, mondhatni egy álmom vált valóra, ami csodálatos érzés.

A Tenkes Kapitánya című műsor az egyik kedvencem. Maga a történet, a táncok, a koreográfiák, a színpadi jelenlét, amit megkövetel a darab, egyszerűen fantasztikus és minden előadást nagyon élvezek. 

Gyerekkorom óta kíséri az életemet a néptánc, ebben nőttem fel, ezt tanultam és ami még szebb, ez is lett a hivatásom is. A néptánc egyszerre jelenti nekem a családot (mert a Nővéremtől lestem el a néptánc szeretetét), a barátokat (mert a barátaim néptáncosok, vagy korábban együtt táncoltunk, így sok emlék köt bennünket össze), valamint a munkahelyemet (mert az lehet a szakmám amit a legjobban szeretek), de jelen van a magánéletemben is, mivel a párom népzenész. Egyszóval a néptánc az életem.

Posted on Hozzászólás most!

Tapolczai-Zsuráfszky Lilla

Tapolczai-Zsuráfszky Lilla

Tapolczai-Zsuráfszky Lilla

Budapesten születettem, itt végeztem iskolai tanulmányaimat és ide jártam különböző amatőr együttesek
néptánccsoportjaiba is (Bihari, Bartók, Corvinus Közgáz). Az Elte Szociológia (BA) és kulturális antropológia mesterszak elvégzése után ifjú házasként 2016. szeptemberében csatlakoztam a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarához.

Gyerekkorom óta lehetőségem volt végig kísérni szüleim szakmai munkásságát, s több nyári produkció alkalmával én is belekóstolhattam a hivatásos táncművészek életébe, akkor még amatőr táncosként. Az egyik ilyen alkalom után szerettem volna, hogy az életemnek lehessen egy olyan szakasza, amelyben én is egy ilyen erős munkahelyi közösség tagja lehessek.  Nagy kihívás, mind a színpadon, mind az előadásokat megelőzően a próbateremben, az előadás sikerességéért egy emberként megdolgozni a társaiddal, vezetőiddel, de a tánc szeretete és a közösségi élmény, minden nehézségért kárpótolnak. 

Szerencsére a változatos repertoárnak köszönhetően a folklór műsorok mellett, kipróbálhatjuk magunkat különböző tematikus műsorokban is. Számos olyan előadásunk van, amelyben nemcsak táncolni, hanem énekelni és beszélni is kell tudni. Nem tudnék egyet választani a sok kiváló folklór előadás (Napszédítő, Kiegyezés), a számos versesműsor (Szárnyak zenéje, Boldog emberek, Születésnapomra), balladák (Halálra táncoltatott lány, Arany-balladák), mese- és ifjúsági darabok (Csipkerózsika, Tündérmese, Mátyás mesék, Tenkes kapitánya) és az óriásprodukciók (Drakula, Dózsa, Benyovszky, Betyárok) közül. Mégis, számomra a legközelebb az Élő Martin archívum sorozat részei állnak, amelyek még a bemutatásuk után lassan 20 évvel is ugyanolyan időtálló kuriózumok, az ő lehengerlő egyszerűségükben és tisztaságukban.

Születésem óta szerves részét képezi az életemnek a magyar néptánc és népdalkultúra megőrzése, ápolása,
gyakorlása. Művészházaspár szüleimnek köszönhetően, úgy nőttünk fel testvéreimmel, hogy a tánc szeretete, az a rengeteg népdal és népzene észrevétlenül ivódtak belénk.