Repertoár – Magyar Nemzeti Táncegyüttes

Posted on 2021.05.25.2023.03.22. by admin — Hozzászólás most!

Toborzó

TOBORZÓ
In memoriam Cseh Tamás

Több, mint húsz évvel ezelőtt Cseh Tamás, Katonadalok című lemezével állított felejthetetlen emléket valamikori dédapáinknak, azoknak a magyar katonáknak, akik a hazáért, a közös eszméért adták fiatal életüket, vérüket. A zene és a dal fennmarad a közös emlékezetben, ám a tánc, csak, mint egy letűnt emlék kavarog a múlt messzeségében, az eltűnt idők hús-vér embereinek mozdulataiban. Toborzó című műsorunkban mi most újra felidézzük ezeket a mozdulatokat; a régmúlt üzeneteit és fejet hajtunk azok előtt a magyar huszárok, katonák, bakák előtt, akik életüket adták a nemzetért, akik védték a magyar hazát és ezzel követendő példát mutattak minden nemzedéknek.

Előző

Következő

Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara, valamint a Honvéd Férfikar

Meghívott vendég: Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekes

Díszlettervező: Tóth Kázmér (Somogyi Győző huszár illusztrációi alapján)
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
A kórus zenei anyagát összeállította: Molnár Levente és Riederauer Richárd
Zenei szerkesztők: Papp István Gázsa, Takács Ádám, D. Tóth Sándor
Koreográfus asszisztensek: Juhász Sándor, Hajdú Flórián, Valach Gábor
Koreográfusok: Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa, Sánta Gergő, Tókos Attila

Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó-díjas, érdemes művész
Rendező: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, érdemes művész

A műsorban elhangoznak Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Karai József kórusművei, valamint Vivaldi zeneművének egy részlete.
Hangfelvételről Cseh Tamás: Katonadalok című lemezének zenei részletei hallhatók.

Az előadás a vidéki nemzeti színházak és a Nemzeti Táncszínház közös programjaként valósul meg.

Bemutató: Nemzeti Táncszínház, 2021. június 9. 19:00

Posted on 2021.04.30.2022.04.06. by admin — Hozzászólás most!

SZRLM – Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa koreográfusi alkotói estje

Az esten a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán és felesége, Zs. Vincze Zsuzsa érdemes művész több évtizedes, közös alkotómunkájuk tematikusan válogatott koreográfiáit mutatják be társulatukkal, a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel.

Női lélek, férfierő, szenvedély és boldogság, hit és hazaszeretet – megannyi ihlető érzelemre komponált koreográfiát az elmúlt évtizedek során a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán és felesége, Zs. Vincze Zsuzsa érdemes művész. Több évtizedes alkotómunkájuk tematikusan válogatott koreográfiáit mutatják be társulatukkal, a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel.

Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa olyan alkotók, akik teljes művészeti ágakat fogalmaztak át a néptánc nyelvére. Egy új világot álmodni magasztos, ám megosztó feladat, azonban egymásba vetett hitük és szerelmük, valamint a néptánc iránti szenvedélyük szűnni nem akaró inspirációt jelent számukra. SZRLM című estjükkel nemcsak egymásnak mondanak köszönetet, kiváló táncegyüttesük nézőinek is hálájukat fejezik ki – méghozzá Ady Endre, Arany János, József Attila és Móricz Zsigmond irodalmi alkotásai által ihletett koreográfiáikkal –, nem utolsósorban pedig a magyar népi kultúra kiapadhatatlan gazdagsága előtt tisztelegnek.

Rendező-koreográfusok:
Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó-díjas, érdemes művész
Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész

Bemutató: 2021. október 27., Müpa

A produkció a Nemzeti Táncszínház szervezésében a Müpában került bemutatásra.

Posted on 2021.02.07.2022.04.07. by admin — Hozzászólás most!

A hűtlen feleség

A hűtlenségéért halállal büntetett asszony különös történetét, e kegyetlen szépségű, régi stílusú balladát, balladaköltészetünk talán legrejtélyesebb és legmélyebb emberi érzelmeket ábrázoló, halálos tragédiával végződő históriáját eleveníti meg a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Honvéd Férfikar előadása. Az eredeti népballada szűkszavúan szól a házasságtörő asszonyról és a hűtlenség indokairól. A férj véres bosszúját, a hűtlen feleség megégetését részletesen tárgyalja. A táncdráma, mintegy kiegészítve a történetet, kideríti a nő hűtlenségének okát, a bűnösök lehetséges indokait, és megpróbál magyarázatot adni a szereplők tetteire.

E szerint a hosszú katonaságból hazatérő főhősünk (Barcsai) egy lakodalom közepébe csöppen: a lány, akit szeretett, nem várta meg, éppen férjhez készül menni egy gazdag emberhez. A lakodalomban kitörő konfliktusok ellenére a házasság megköttetik, így Barcsai, elveszítvén szerelmesét, elbujdosik. Az évek telnek, az érdekből kötött házasság szürkesége és a szenvedés egyre elviselhetetlenebbé válik a Feleség számára, amikor egyszer csak felbukkan régi szerelme: Barcsai. A fiatalkori beteljesületlen szerelem és annak minden elfojtott sóvárgása ellenállhatatlanul sodorja őket a bűnbe, és a megtorlás sem maradhat el.

Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara
Közreműködik a Honvéd Férfikar

Szereplők:
Címszerepben: Oltárczy Mária
A férj: Tókos Attila Harangozó-díjas
Barcsai, a szerető: Barka Dávid Harangozó-díjas
Falusi nép: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckara
Katonák, pásztorok, bírák: a Honvéd Férfikar énekesei

A táncdrámát, az azonos című ballada ihletésére írta: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Fény: Kósa Dániel, Niederkirchner István
Digitális technika: Fabók Szilvia, Konta Boáz
Népzenei szerkesztő: Papp István Gázsa, D. Tóth Sándor

A hangfelvételen közreműködik: Eredics-Fekete Zsuzsanna (ének), Tókos Soma (gyerekhang), valamint a Bihari Együttes gyerektáncosai (ének)

Zeneszerző: Eredics Benjamin
Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó-díjas, érdemes Művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész

Bemutató: 2021. május 21. Müpa
Az előadás a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében, a Müpa szervezésében valósul meg.

Posted on 2019.10.16.2021.01.18. by admin — Hozzászólás most!

Betyárvilág

Tánc – szín – játék 55 percben.

A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn. Így születtek meg a „magyar Robin Hoodok”; a mi legendás betyárjaink: Sobri Jóska, Bogár Imre, Vidróczky Márton, Angyal Bandi, de legfőképpen Rózsa Sándor néha igencsak romantikus történetei.

Ezeket a sokszor meseszerű, tréfás, vagy éppen megdöbbentő kalandokat Zsuráfszky Zoltán ötletéből, Zs. Vincze Zsuzsa írta színpadra és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kiváló táncosai és zenészei mutatják be, Schnell Ádám színművész közreműködésével.

A leghíresebb-leghírhedtebb magyar betyárokról szóló előadás szórakoztató, néha elgondolkodtató, de mindenképpen látványos és színes világa visszarepít a múltba, hogy elvarázsoljon minket a népművészetünk, népzenénk és néptánc kultúránk gazdagságával.

Alkotók

Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs.Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs.Vincze Zsuzsa
Digitális technika: Konta Boáz
Zenei szerkesztők: Papp István Gázsa, Rossa László, Szabó Dániel

A műsorban Berecz András eredeti népzenei gyűjtései is hallhatóak.

Az előadáson és a hangfelvételeken közreműködik: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara, valamint Makó Péter.

Társrendező: Zs.Vincze Zsuzsa
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész

Bemutató: 2019. június 21. Szegedi Szabadtéri Játékok
Budapesti bemutató: 2019. szeptember 24. MÜPA

További kalandos táncjátékunkról ITT található információ.

Posted on 2019.10.08.2021.01.13. by admin — Hozzászólás most!

Mátyás, a világ királya

Mesedarab 50 percben.
Az előadás 10 éves kortól ajánlott.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Mátyás királyról szóló mesék és történetek birodalmába hívja a nagyobbacska gyerekeket. A tanulságos történetek elmesélése során segítségünkre lesz Mátyás király udvari történetírója (vagy inkább okos udvari bolondja?) a híres Galeotto Marzio. Az ő segítségével megismerjük az igazmondó juhászt, Mátyás szép és okos feleségét; Beatrix királynét éppúgy, mint a gonosz kolozsvári bírót, sőt azt is megtudhatjuk, hogyan is lett király a magyarok vezérlő csillaga: a mi igazságos Mátyás királyunk.

Alkotók

Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Koreográfusok: Appelshoffer János, Sánta Gergő, Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Zene: Rossa László, Szabó Dániel, Papp István Gázsa

Rendezte: Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán

A Mesék Mátyás királyról főcím zene részlete elhangzik a Kaláka Együttes előadásában, a Kecskemétfilm Kft. engedélyével.

Bemutató: 2019. április 2. Nemzeti Táncszínház

Az előadás a Nemzeti Táncszínház szervezésében jött létre.

További mesedarabunkról ITT található információ.

Posted on 2019.08.25.2021.01.13. by admin — Hozzászólás most!

Magyar hősök, csaták és szerelmek

Táncjáték 2×50 percben.

Az előadás látványos táncképekkel, lírai pillanatokkal, s az eredeti népzene mellett színes zenei kísérettel idézi meg a magyarság híres történelmi eseményeit, kiemelkedő személyiségeit, dicső küzdelmeit.

Akár egy „képeskönyvet” végiglapozzuk közös történelmi emlékeinket, hogy a néptánc műfajának segítségével büszkén emlékezzünk meg a magyar nemzet kivételes hőseiről, halhatatlan példaképeiről.

Alkotók

Díszlettervező: Iványi Árpád
Díszlet kivitelező: Tóth Kázmér
Háttér animáció: Fabók Szilvia
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Szcenika: Pető József
Koreográfusok: Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán
Zene: Rossa László, Kerényi Róbert, Makó Péter, Sebő Ferenc, Szarka Tamás, Koltay Gergely, Kiss Ferenc, Szabó Dániel
Zenei szerkesztő: Papp István Gázsa
A rendező munkatársa: Zs. Vincze Zsuzsa

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész

A műsorban elhangzik Kodály Zoltán Marosszéki táncok című zeneművének rövid részlete, valamint megjelenik Feszty Árpád A magyarok bejövetele című festményének részlete.

Bemutató: 2019 március 2. Nemzeti Táncszínház

További tematikus műsorunkról ITT található információ.

Posted on 2019.08.15.2021.01.13. by admin — Hozzászólás most!

A Tenkes kapitánya

Táncjáték Örsi Ferenc forgatókönyve nyomán 2×40 percben.
Az előadás 10 éves kortól ajánlott.

A Tenkes kapitánya című történelmi kalandfilm meghatározó szerepet töltött be a magyar televíziózás történetében. Az 1964-ben készült fekete-fehér film – mint a Magyar Televízió első sorozata – annak idején óriási népszerűségre tett szert.

A téma a Rákóczi-szabadságharc idején, Siklós környékén folyó kuruc–labanc küzdelmeket idézi.

A főszereplő Eke Máté, Béri Balog Ádám kuruc brigadéros katonája ugyan költött személy, de számos jobbágykatonából lett kuruc tiszt történelmi alakját ötvözi egybe.

Táncjátékunkban – megőrizve a film legjelentősebb, legszórakoztatóbb epizódjait -, megidézzük a kuruc kor legendás személyeit, zenei- és mondavilágát, felidézzük nemzetünk történelmi hagyományait; nevezetes és névtelen hőseinket.

Alkotók

Előadják: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai és zenészei, valamint a Honvéd Férfikar énekesei.

A táncjáték forgatókönyvét írta: Zs. Vincze Zsuzsa
Zene: Sebő Ferenc
Dalszövegek: Turczi István
Tánczenei szerkesztő: Árendás Péter
Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Bemutató: 2009. november 12. MÜPA

További kalandos táncjátékunkról ITT található információ.

Posted on 2019.08.12.2021.01.13. by admin — Hozzászólás most!

Zs. Vincze Zsuzsa-Zsuráfszky Zoltán: Kiegyezés

Táncjáték 2×50 percben.

1867-ben kompromisszumok árán – de bízva Magyarország jövőjében – a forradalmat véresen megtorló hatalom és a Deák Ferenc vezette szilárd többségű magyar politikai elit között létrejött a kiegyezés. Az ellentmondásos és sokat vitatott történelmi tények ellenére a kiegyezés soha nem látott gazdasági és kulturális fellendülést hozott Magyarországon, s megkezdődhetett a „boldog békeidők” rövid, ámde feledhetetlen korszaka.

Népi táncaink és viseleteink gazdagsága, szépsége, hagyományaink sokszínűsége egyre inkább a műveltebb réteg látókörébe került, s maga a parasztság is egyre büszkébben és igényesebben tekintett saját kultúrájára. Valósággal burjánzott a díszítőművészet, színesedtek a viseletek, miközben a különböző nemzetiségek – megtartva saját kultúrájukat – békében megfértek egymás mellett.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Kiegyezés című műsorral népművészetünk e soha nem látott virágzásának kíván emléket állítani, bemutatva a magyar nép és a mellettünk élő nemzetiségek virtuóz táncait, gazdag viseletkultúráját, csodálatos zenei világát és szokásait.

Alkotók

Forgatókönyvíró, dramaturg: Vincze Zsuzsa
Zeneszerzők: Rossa László, Kiss Ferenc, Szabó Dániel, Szarka Tamás
Zenei szerkesztők: Papp István Gázsa, Szabó Dániel
Látvány: M. Nagy Richárd
Jelmeztervező: Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Götz Béla
Táncos asszisztensek: Rab Edina, Tompa Attila, Tókos Attila, Valach Gábor
Koreográfusok: a meghívott együttesek koreográfusai, valamint Sánta Gergő,
Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán

Közreműködik:
Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara
Hosszúhetényi Népi Együttes és a Zengővárkonyi Népi Együttes és zenekara
Bagi Muharay Elemér Népi Együttes
Söndörgő Együttes (hangfelvételről)

Színművészek:
Farkas Dénes
Rátóti Zoltán
Oberfrank Pál (hangfelvételről)

Rendező munkatársa: Zs. Vincze Zsuzsa

Rendező: Zsuráfszky Zoltán

Bemutató: 2017. április 1. Müpa, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül

További tematikus műsorunkról ITT található információ.

Partnereink:

Posted on 2019.08.10.2021.01.18. by admin — Hozzászólás most!

Táncrapszódia

Folklór-válogatás 60 percben.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes az est során olyan válogatást állít színpadra, melynek során lendületes és sokszínű folklór-műsorukban a magyar nyelvterület legszebb táncait mutatják be, különös hangsúlyt fektetve az eredeti és stílusos előadásmódra.

A Kárpát-medence táncait felvonultató előadásukban látható lesz a jól ismert csárdás, a lányok mutatványos üveges tánca és az erdélyi cigány táncok, csakúgy, mint a férfiak virtuóz legényes tánca.

Alkotók

Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara

Koreográfusok: Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán
Rendező: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész

Bemutató: 2018.05.01. MÜPA

Posted on 2019.08.09.2022.05.05. by admin — Hozzászólás most!

Egri Csillagok

Az előadás hossza 3 óra 25 perc (1 szünettel).

„Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni. Gárdonyi regénye igazi nagy történet: szerelemről, hűségről (és árulásokról), bátorságról, hazaszeretetről, hősiességről, a felnőtté válásról…

Nem a regény színpadi adaptációjára készülünk. Egy különleges nézőpontot keresünk, amelyből érvényesen mesélhetjük el a Gárdonyi Géza által megírtakat a fiataloknak úgy, hogy azok az érzelmek, tettek és kalandok, amelyek a regényt olyan élvezetessé teszik, mind megjelenjenek.” – Vidnyánszy Attila.

Alkotók

Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias
Dramaturg: Szász Zsolt,
Táncos szereplők jelmeztervezője: Zs. Vincze Zsuzsa
Tánczenei szerkesztő: Papp István Gázsa, Szabó Dániel, D. Tóth Sándor,
Rendezőasszisztens: Kernács Péter
Táncdramaturg-koreográfus: Zs. Vincze Zsuzsa

Gárdonyi Géza regényét, valamint Zalán Tibor művét felhasználva rendezte:
Vidnyánszky Attila
Társrendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Szereplők

Dobó István: Horváth Lajos Ottó
Bornemissza Gergely: Berettyán Nándor
Mekcsey István: Berettyán Sándor
Török Bálint: Szalma Tamás m.v.
Szulejmán szultán: Bodrogi Gyula
Cecey Péter: Varga József
Cecey Éva (Vicuska): Barta Ágnes
Jumurdzsák: Schnell Ádám
Tulipán, György barát, Német tüzértiszt: Bakos-Kiss Gábor
Izabella királyné, Baloghné: Söptei Andrea
Pinke bácsi: Rubold Ödön
Sárközi: Rácz József
Hegedűs hadnagy, Hajván, Fogoly, Müezzin: Bordás Roland
Varsányi Imre, Szolga a Cecey háznál: Herczegh Péter
Bálint pap, Márton pap, Janicsár: Szép Domán
Tinódi Lantos Sebestyén: Szabó Sebestyén László
Ali bég: Rátóti Zoltán
Bolyky Tamás: Tóth Károly m.v.
Török Jancsi, Papagáj: Mészáros Martin
Magda, Gyászoló anya: Katona Kinga / Szilágyi Ágota m.v.
Gábor pap: Valach Gábor (MNTE táncosa)
Miklós deák: Csicsmann Dániel (MNTE táncosa)
Szűrös Vendel: Takács Gábor János (MNTE táncosa)
Egri városbíró: Benedek Attila (MNTE táncosa)
Hajdú András: Juhász Sándor (MNTE táncosa)
Aga: Hajdú Flórián (MNTE táncosa)
Komlósi Antal: Tókos Attila (MNTE táncosa)
Cigányasszonyok: Rab Edina, Oltárczy Mária (MNTE táncosai)
Fürjes Ádám: Barka Dávid (MNTE táncosa)
Katona: Bordás Barnabás (MNTE táncosa)

Várvédők, Törökök, Asszonyok, Szolgálók, Udvarhölgyek, Udvaroncok, Háremhölgyek: a MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES tagjai:
Bari Ildikó, Cruz Heather Laura, Csabai József, Csiha Linda, Ertl Balázs, Fekete Bence, Gömöri Éva, Gyurka Gergely, Hetrovicz Brigitta, Husvét Dorina, Haraszti Barbara, Juhász Zsombor, Kerepesi Zoltán, Kovács Gábor, Molnár Sarolta, Béli-Orbán Amanda, Jászkuti-Palágyi Fruzsina, Paput Júlia, Payer Dóra, Rencz Norbert, Sánta Gergő, Simon Lilla, Szabó Kincső, Szabó Marcell, Szeverényi Barnabás, Tapolczai-Zsuráfszky Lilla, Tomory Kinga, Tompa Attila, Tókos Zsófia, Wallinger Ágnes

Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara:
zenekarvezető, prímás: Papp István Gázsa
hegedű: Takács Ádám
fúvós hangszerek: Csávás Attila
koboz, doromb: D. Tóth Sándor
brácsa, doromb: Papp Endre
cselló, gardon: Liber Róbert
ütőhangszerek: Szabó Dániel