Posted on Hozzászólás most!

Ismét a Müpában A hűtlen feleség

December 8-án, valamint 2023. január 6-án és 7-én ismét a Müpa színpadán láthatja a közönség a hűtlenségéért halállal büntetett asszony különös történetét. Amellett, hogy az előadás hitelesen mutatja be az autentikus néptánc legszebb darabjait, az ember legmélyebb érzelmeit ábrázolja különleges tánctechnikák felvonultatásával.

A hűtlen feleség mérföldkőnek számít a Magyar Nemzeti Táncegyüttes életében, hiszen egy nagyszabású produkcióról beszélünk, mely mostanra a közönség egyik kedvencévé nőtte ki magát. Nem csoda, mivel a történet kultúrától függetlenül mindenhol és mindenki számára átélhető. Azonban a forgatókönyvíró, Zs.Vincze Zsuzsa nem elégedett meg csak a régi ballada alaptörténetével, az okokra fókuszál: „Úgy írtam meg a darabot, hogy átgondoltam, miért válhatott hűtlenné a feleség, mi lehetett annak az előzménye, hogy ilyen állapotba jutott. A mi történetünk szerint nem tudja elfelejteni a régi szerelmét, hiába a házasság, a férj megteremtette jó anyagi, egzisztenciális háttér, a gyerek.” A kérdés adott. Miért esik mégis bűnbe a férjezett nő?

Az előadásban a férfi és a nő kapcsolata jelenik meg a tánc nyelvén, valamint olyan örök témákat boncolgat, mint hűség, szerelem, féltékenység, bosszú, így a mai kor embere is könnyen tud azonosulni velük. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Honvéd Férfikar egy egészestés bűnügyi táncdrámára várja közönségét Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa rendezésében és koreografálásában.

Posted on Hozzászólás most!

“Hősöknek éreztük magunkat” – interjú Zsuráfszky Zoltánnal

A Nemzet Művésze-díjjal tüntették ki Zsuráfszky Zoltánt, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetőjét. Ez a díj egy korona – mondta. A táncművész, koreográfus beszélt a hetvenes évekről, amikor Erdélybe járt néptánc motívumokat gyűjteni és a határon többször kitépték a filmeket a kamerából. “Hősöknek éreztük magunkat, az volt a mi rocktörténetünk” – mondta. Arról is beszélt, hogy a nyolcvanas években, amikor Amerikában és Kanadában is tanított magyar táncot, miért nem disszidált, és azt is elmondta, hogyan dolgoztak együtt Vidnyánszky Attilával a Körhinta, az Egri Csillagok és a Csíksomlyói passió című előadásokban – amelyek a Nemzeti Színház legnépszerűbb produkciói között vannak.

https://www.origo.hu/kultura/20221118-hosoknek-ereztuk-magunkat-interju-zsurafszky-zoltan-magyar-nemzeti-tancegyuttes.html?fbclid=IwAR1fED9y8RobiW_SAXkAuUTm9z7RDWFTZ0-RkOKuayb74B2UiT38fybK2yI
Posted on Hozzászólás most!

Zsuráfszky Zoltán a NEMZET MŰVÉSZE elismerésben részesült!

Zsuráfszky Zoltán a Nemzet Művésze elismerésben részesült! Szeretettel gratulálunk a Honvéd Együttes igazgatójának, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetőjének, Kossuth-díjas, kiváló művésznek!

A Nemzet Művésze díjat a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére – 2013-ban – az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése céljából alapította.

A díj odaítéléséről a 11 fő Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotta Nemzet Művésze díj Bizottság dönt, amelynek elnöke a köztestület elnöke. A bizottság két tagját a kultúráért felelős miniszter, nyolc tagját a bizottság elnöke kéri fel, legfeljebb három évre.

A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti. A díjazott az adományozásról okiratot kap, jogosult a Nemzet Művésze cím viselésére.

Posted on Hozzászólás most!

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes marketing és kommunikációs munkatársat keres!

Amit csinálni kell:

• Az együttes marketing-, reklám-, és kommunikációs feladataiban való közreműködés;
• Kommunikációs anyagok gondozása, szerkesztése;
• Kreatív elemek kialakításában való részvétel és használatuk ellenőrzése;
• Honlapunk folyamatos tartalmi frissítése;
• Közösségi média felületek tartalmi frissítése, kezelése;
• Fotó és videóanyagok gyártásának előkészítése;

Amilyen munkatársat keresünk:

• Felsőfokú szakirányú (kommunikációs, vagy marketing) végzettség
• Minimum 3 éves szakmai tapasztalat marketing, kommunikáció területen
• MS Office felhasználó szintű ismerete
• Kezdeményezőkészség, rugalmasság, kreativitás
• Kiváló kommunikációs és problémamegoldó képesség
• Közösségi média ismerete

Amit kínálunk cserébe:

• Munkavégzés Magyarország legnagyobb létszámú, hivatásos néptáncegyüttesénél
• Versenyképes fizetés
• Fiatal, dinamikus csapat
• Változatos feladatok, sokszínű projektek

Ami előnyt jelenthet:

• Hasonló munkaterületen szerzett tapasztalat
• Népművészet és kultúra iránti érdeklődés, elhivatottság
• Médiában való jártasság

Szükséges nyelvtudás:

• Angol nyelv társalgási szintű ismerete

Munkavégzés helye:

Budapest, Kerepesi út 29/b. 1087

Jelentkezés:
Fényképes önéletrajz beküldésével az igazgatosag@honvedart.hu címre.

Jelentkezési határidő:
2022. november 1.

Posted on Hozzászólás most!

Egri szuperhősök az MVM Dome-ban

Újabb gigaprodukcióra készül a Nemzeti Színház társulata és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. 2022. október 20-án mutatják be az MVM Dome-ban az Egri csillagok című előadást, amely a két kulturális intézmény együttműködésével valósult meg 2018-ban. A minden eddiginél hatalmasabb térben gyakorlatilag egy új produkció születik majd. A rendkívüli bemutató egészen közel esik Gárdonyi Géza halálának centenáriumához, az író ugyanis 1922. október 30-án hunyt el. Az előadás így az ő emléke előtt is tiszteleg.

Az MVM Dome-ban a mintegy 1800 négyzetméteres játéktéren, több száz fős szereplőgárdával, hatalmas apparátussal, és – Székely László tervezésében – teljesen új díszletek között mutatják be az alkotók a produkciót. Az impozáns, összesen 13500 fémlemezkével borított díszletelemekkel, valamint a kellékekkel és a jelmezekkel 10 kamion érkezik majd az előadás helyszínére a héten, ahol megkezdik az építést, vasárnapra pedig már a helyükön lesznek a látványelemek. Összességében mintegy 10 kőszínházi előadás közönsége, azaz 6359 néző fogja megtölteni a csarnokot, az ülőhelyek mellett 12 kerekesszékes hely is kialakításra kerül.

A nagyszabású produkciót Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója álmodja újra a minden eddiginél hatalmasabb térben. Az Egri csillagok a teátrum egyik legsikeresebb előadása, több mint 50-szer játszották már a színház nagyszínpadán. 2019-ben fogalmazódott meg a gondolat, hogy a mostanában épült, korszerű stadionokat érdemes lenne kultúrával is feltölteni, de a koronavírus jócskán hátráltatta ezeket a terveket. A díszletek már korábban elkészültek, ám most újra kellett gondolni az egész darabot, hiszen jóval nagyobb lett a tér, amelyben a színházi változathoz képest sokkal több szereplő mozog majd. Vidnyánszky Attila ezzel kapcsolatban elmondta, erről a léptékről vannak már korábbi tapasztalatok, hiszen a Csíksomlyói passiót mintegy 30 ezer ember jelenlétében játszották el Csíksomlyón, a hegynyeregben. „Izgalommal, lelkesedéssel telve várja a társulat a bemutatkozást a több ezer néző előtt” – fűzte hozzá az igazgató. Vidnyánszky Attila felidézte, milyen katartikus pillanatot éltek át a színészek és az alkotók, amikor Csíksomlyón megtelt a hegyoldal, és most is ez várható. „Az Egri csillagok adaptációját a Nemzeti Színházban eddig mintegy 30 ezren látták, ennyi gyerekből lett kicsit egri vitéz, és azt remélem, még sok tízezret szólítunk meg ezután is.” – mondta a direktor.

2013-ban, a Zs. Vincze Zsuzsa – a jelenlegi produkció táncdramaturgja – által színpadra írt Körhintával kezdődött az együttműködés a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes között, amely számára szintén nem ismeretlenek az ilyen volumenű produkciók. Egy ekkora térhez további táncosok bevonására is szükség van: 13 együttes és egyesület közel 200 táncosa fog színpadra lépni Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos táncegyüttese mellett az MVM Dome-ban. Zsuráfszky Zoltán, az együttes vezetője és az előadás társrendezője szerint az Egri csillagokbanminden benne van, amit a magyarságról, a hitről fontosnak tart, ezért úgy gondolja, minden fiatalnak találkoznia kell ezzel a kivételes történettel. „Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényével örök emléket állít annak, hogy ha egy eszme érdekében összefog a magyarság, akkor képes legyőzni a legnagyobb ellenséget is. Ez az eszme pedig a kereszténység védelme és a hazaszeretet. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes korabeli magyar és török táncokkal, illetve prózai szereplőket is megjelenítve vesz részt a Nemzeti Színházzal közös előadásban, amely visszarepít a régmúltba, hogy a jelennek is példát mutasson hősiességből és bátorságból.” – fogalmazott a táncművész, koreográfus. 

A Bornemissza Gergely szerepében látható Berettyán Nándor egészen különleges érzésnek tartja, hogy ennyi ember előtt játszhat, de nagy felelősségnek is. „A COVID után különösen példaértékű lesz, hogy egy ilyen szép történettel tömegeket lehet a színházba csábítani. Szeretem az ilyen csúcstámadásokat” – tette hozzá a színész. A regényről szólva azt mondta, benne soha nem kérdőjeleződött meg, hogy Gárdonyi művét a fiatalok kezébe kell adni kötelező olvasmányként, mert „ez a magyarság közös története, nélküle ma nem lennénk ugyanazok, akik vagyunk”. Bornemissza Gergely szerepéről azt mondta, nem könnyű megteremteni, hiszen erről a figuráról szinte mindenkinek van valamilyen képe, ideája. Ugyanakkor ilyenfajta példaképekre, hősökre mindig szükségünk van. „Ma is néz a közönség szuperhősöket a mozikban, de ezek a mi szuperhőseink” – mondta a színész. „Ők is emberek voltak, áruló is volt köztük, veszekedtek, bort is ittak, de mégis kiálltak valami mellett, amikor kellett. Rájuk kellene hasonlítanunk, őket kell megmutatnunk a fiataloknak.” – fogalmazott Berettyán Nándor.

További információk a különleges előadásról: https://nemzetiszinhaz.hu/egricsillagok-mvmdome

Posted on Hozzászólás most!

Bordás Barnabás Junior Prima díjat kapott

Tíz tehetséges fiatal, köztük néptáncművész, vászonszövő, táncpedagógus, népzenész, népi énekes, bőrműves, viseletkészítő és számadó csikós vette át a Junior Prima díjat népművészet és közművelődés kategóriában pénteken, Budapesten. Köztük volt Bordás Barnabás, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagja is.

Az elismeréseket Árendás Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, valamint Gattyán György alapító-tulajdonosa képviseletében, a Docler cégcsoport kommunikációs vezetője, Nemes Tamás adta át.

A díjjal tizenkettedik alkalommal ismerték el a sikeres, fiatal koruk ellenére is példamutató szakmai munkássággal és tapasztalattal rendelkező ifjú népművelőket. A szakmai szervezetek jelöléseiből az öt tagból álló zsűri tíz, harminc év alatti fiatalt választott ki, akik saját területükön a legeredményesebbnek bizonyultak. Fontos szempont volt a döntés során, hogy az alkotótevékenységen kívül melyik jelölt fordít nagy hangsúlyt arra, hogy saját területén a fiatalokat is képezze, tudását átadva hozzájáruljon az adott hagyomány, mesterség fennmaradásához.

Barnabásnak szívből gratulálunk az elismeréshez!

Posted on Hozzászólás most!

Társulati nyitóülés

A mai napon tartotta társulati nyitóülését a Honvéd Együttes, amelynek keretében a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója, Zsuráfszky Zoltán és a Honvéd Férfikar karvezetője, Riederauer Richárd az elmúlt évad értékelése mellett az idei év programjairól is beszélt.

Annak ellenére, hogy a 2021/22-es évadot még nagyban befolyásolta a covid, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes így is 102 előadást tudhat a háta mögött, melyek között számos kiemelt esemény szerepelt:

Szeptemberben az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitóműsorát koreografálta Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán, melyen a Magyar Nemzeti Táncegyüttes mellett számos budapesti és vidéki amatőr és profi táncegyüttes, illetve hagyományőrző tánccsoport is színpadra lépett. Ezt követte októberben a SZRLM című alkotói est bemutatója, amely kettőjük művészeti hitvallását, több évtizedes közös alkotómunkájuk legszebb koreográfiáit vonultatta fel a Müpa közönsége előtt. A premier napján jelent meg Zs. Vincze Zsuzsa Tánc-szín-játék című könyve, amely olyan történelmi táncjátékok, táncdrámák, mesejátékok és tánc-szín-játékok forgatókönyvét, szövegkönyvét és librettóit tartalmazza, amelyek nyomán kivételes előadások születtek.

A 2022-es év immár hagyományosan az Élő Tánc-Archívum sorozattal indulta Nemzeti Táncszínházban, amely forradalmasította a magyar színpadi néptáncművészetet, és példát mutatott arra, hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megtartva, magas művészi értékű előadásokat létrehozni. Zsuráfszky Zoltán a Kalotaszeg, a Mezőség, a Bonchida háromszor, a Gyimes és a Szatmár című előadásokat követően közönségtalálkozók keretében osztotta meg gondolatait elkötelezett szeretetéről a népi kultúra iránt.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes március 15-én ismét részt vehetett a Kossuth téren tartott állami ünnepségen, amelynek rendezője Vidnyánszky Attila, koreográfusa pedig Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán volt. Nem sokkal később Káel Csaba kérte fel az Együttest és vezetőit, hogy Magyarország újonnan kinevezett köztársasági elnöke, Novák Katalin beiktatási ünnepségén működjenek közre. Ezt követte a Szentendrei Skanzen új épületegyüttesének átadóünnepsége, az erdélyi tájegység sajátosságait megjelenítő részt Novák Katalin adta át, a műsort pedig mások mellett a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szolgáltatta.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Zenekarának feladatai sokrétűek, az előadások zenei kíséretének ellátása mellett részt vesznek dramatikus táncszínházi előadások zenéjének elkészítésében, de önálló koncertekkel is színesítik az Együttes művészeti munkáját. Tevékenységük összefoglalójaként jelent meg tavasszal, az országos Táncháztalálkozón bemutatott első önálló CD-jük Táncalávaló címmel, melynek zenei szerkesztője Papp István Gázsa, zenekarvezető prímás.

Júniusban vette kezdetét a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Honvédség közös szervezésében a Táncra magyar! – Huszártánc a Sándor-palota előtt című sorozat. A hat alkalommal látható produkcióban hagyományos nemzeti örökségünkre építve képviselteti magát a magyar huszár tradíció, a verbunkos és a reformkori csárdás, kiegészülve a magyar népzene és népviselet, illetve a katonai szokások hagyományaival.

Júliusban egy rövid időre Szegedre költözött a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, ugyanis a Zs. Vincze Zsuzsa által írt Szabadság, szerelem! – Petőfi a vitéz című tánc-szín-játék nyitotta a Szabadtéri Játékok idei évadát. A magyar néptánc és a magyar népzene, hagyományos örökségünk tisztasága és természetessége méltó környezetet teremtett arra, hogy a szerző és Zsuráfszky Zoltán koreográfiái méltón emlékezzenek meg nemzeti irodalmunk egyik legmeghatározóbb alakjáról.

A 2022/23-as évadban a Magyar Nemzeti Táncegyüttes több alkalommal is külföldre látogatott: februárban Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen volt látható Magyar hősök, csaták és szerelmek című előadásunk, májusban Kassán, júniusban pedig Madéfalván, Gyergyóremetén és Székelyudvarhelyen volt látható a Kárpátok visszhangja. A Nemzeti Színházzal közös produkció, a Csíksomlyói passió a korábbi szakrális helyszíneket követően ebben az évben augusztus 20-án a Kolozsvári Állami Magyar Színházban került bemutatásra a Magyar Napok keretében.

Zsuráfszky Zoltán az évad díjazottjai, illetve a jubiláló társulati tagok köszöntését követően beszédében kiemelte, hogy a 2022/23-as évadban is számos programmal készül a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nézői számára, október 20-án például több ezer ember előtt mutatják be a Nemzeti Színházzal közösen életre hívott Egri csillagok című előadást, amelynek az MVM Dome fog otthont adni.

Posted on Hozzászólás most!

Óriási sikert aratott Kolozsváron a Csíksomlyói passió

A 2017-es budapesti bemutatóját követően számos szakrális helyszínen volt látható a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Színház közös produkciója, a Csíksomlyói passió. A Nyereg, az Esztergomi Bazilika előtti tér, illetve a debreceni Kossuth tér után a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Kolozsvári Állami Magyar Színház adott otthont az előadásnak, amely ismét számos lélekemelő pillanatot okozott mind a nézőknek, mind pedig az alkotóknak.

Augusztus 20-án, Magyarország születésnapján különleges helyszínen játszhatták a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei és a Nemzeti Színház társulatának tagjai a Csíksomlyói passiót: Jézus szenvedéstörténetének erdélyi alapokon nyugvó színpadi verziójával méltón ünnepelhette a Kolozsvári Állami Magyar Színház közönsége az államalapítást. Tompa Gábor, a teátrum igazgatója köszöntő beszédében úgy fogalmazott: az előadás a Kolozsvári Magyar Napok fénypontja.

Grezsa Csaba, a nemrég kinevezett kolozsvári főkonzul is köszöntötte a két társulatot és a nézőket, beszédében hangsúlyozva azt a ma is aktuális kérdést: „hol vagy, István király, téged minden magyar kíván”. A válasz pedig ma is sokaknak szolgál megnyugvásul: „Szent István szellemisége ott van mindannyiunk szívében, a magyar kultúra és anyanyelv révén bárhol a világban egymásra ismerhetünk” – fogalmazott a főkonzul. Hozzátette: kereszténység nélkül nincs a magyarságnak jövője és azt is fontos szem előtt tartani, hogy Szent István nem az önfeladást, hanem a kitartó munkát választotta.

A Csíksomlyói passió alkotói egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzték ki célul, melyben a bibliai történet 18. századi ferences iskoladrámákból ismert interpretációja, valamint Szőcs Géza Passió című, 1999-ben megjelent kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és Zsuráfszky Zoltán néptánc alapú koreográfiájával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei adnak elő. A kívánt hatás pedig az előadás zarándokútjának ezen állomásán sem maradt el: vastaps fogadta a produkcióban szereplő művészeket. A nézők között helyet foglalt a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója mellett a darab táncdramaturgja, szakmai vezetőnk, Zs. Vincze Zsuzsa is.

Posted on Hozzászólás most!

Itthon, Otthon, Haza 2022 – Zs. Vincze Zsuzsa gondolatai nemzeti ünnepünk kapcsán

Ünnep a bizonytalan jövő árnyékában, vitáktól szabdalva, megfogyatkozott bizakodással. Államunk megalapításának ünnepén érdemes végiggondolni, kinek mit jelent a magyarsága, milyenek a kötődései, mire vágyik, ha a hazájáról van szó. A Nők Lapja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetőjét, a Harangozó Gyula-díjas, érdemes művészt, Zs. Vincze Zsuzsát kérdezte.

„Fiatalságom a táncházmozgalom indulásával esett egybe. Már otthon, Pécsen is néptáncos voltam, és amikor Budapestre jöttem egyetemre, belekerültem egy csodálatos sodrásba. Szó szerint akkor alapozódott meg az életem, hiszen a férjemmel is táncosként találkoztam. Mindig is kötődtem a magyar kultúrához, de amikor először jártam Erdélyben, tágabban láttam rá a gazdagságunkra. Mentünk egyre beljebb, Székelyföldre, Gyimesbe, egyre többen beszéltek magyarul, volt olyan írni, olvasni nem tudó asszony, aki órákon át énekelt nekünk gyönyörű, régi stílusú népdalokat. A falvakban mindenki ismerte az ősi mozdulatokat, nem hivalkodtak vele, ez volt a lételemük. Ilyen kincseket gyűjteni, feldolgozni, bemutatni, tanítani – gyönyörű hivatás. Boldog vagyok, hogy az ország egyik legnagyobb hivatásos együttesének vezetőiként megmutathatjuk ezt az Európa-szerte páratlan értéket! Petőfi…! Ki más, ha nem ő, aki valóban a nép költője volt, folklórizálódott versei, egész életműve ezt bizonyítja. Élmény volt elmélyülni a zsenialitásában, abban, mennyire jelen van ma is a kultúrában. Remélem, a szegedi bemutató után ősszel Budapesten is láthatják majd a nézők ezt a tánc-szín-játékot.”

 

Posted on Hozzászólás most!

„Ezzel a kétezer éves történettel mindenki szembekerül” – interjú Zsuráfszky Zoltánnal

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Színház közös produkciója, a Csíksomlyói passió számos szakrális helyszín után idén augusztus 20-án Kolozsváron lesz látható. Együttesünk művészeti igazgatójával, az előadás koreográfusával, a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltánnal beszélgettünk erről.

A Csíksomlyói passió a második közös munkátok Vidnyánszky Attilával, az ő munkásságának ez egy nagyon fontos előadása, te hová helyezed a saját pályádon?

Először én kerestem meg Attilát a Körhinta című előadás gondolatával, amelyet a kedves feleségem, Zs. Vincze Zsuzsa írt, és amely azóta is nagy sikerrel szerepel a Nemzeti Színház repertoárján. A Csíksomlyói passióra már Attila kért fel minket, amelyet örömmel vállaltunk el. Ezzel a kétezer éves történettel mindenki szembekerül, kortól függetlenül, mindenki számára erős jelentéssel bír.

A darabban nincs túl sok tánc, inkább a székely hagyományokat követi, így olyan régi szövegekkel és gondolatokkal van tele, amelyek azonnal mindenkinek a lelkébe vésődnek. Nagyon komoly, mély előadás született. A Nemzeti Színház színészgárdájának a színe-java és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai filmszerű teret tudtak teremteni, ettől a néző azt érezheti, hogy egy valóságos élethelyzetbe csöppent bele. Ebből a csodálatos közös fúzióból merítve Attilával gyönyörű képeket tudtunk felrakni a színpadra, méltóakat a történethez.

Viszonylag ritka egy kőszínházi előadás esetében, hogy több tízezer ember tudja megnézni, a Csíksomlyói passiót viszont rengetegen láthatták az elmúlt években, hiszen különleges, szakrális helyszíneken is bemutattátok.

Volt a pályámon rá példa korábban is, hogy monumentális produkciókban vehettem részt, akár táncosként, akár koreográfusként – például 1983-ban is táncoltam a Királydombon az István, a királyba. Vagy ilyen a Szegedi Szabadtéri Színpad is, ahol csodálatos néptáncos képeket lehet felrajzolni: pár hete például Petőfi életét dolgoztuk fel feleségemmel, Zs. Vincze Zsuzsával a Szabadság, szerelem! – Petőfi a vitéz című darabunkban.

Az mindig nagy lehetőség egy koreográfus számára, amikor ilyen nagy létszámú produkcióban lehet jelen, mert lehetőség van új és eredeti módon dolgozni a térrel, játékosan megteremteni a helyszíneket, megmozgatni ezeket. Mielőtt a Nyeregbe vittük volna a Passiót, kimentünk megnézni a helyszínt Attilával. Ott álltunk a hóban, és azon gondolkoztunk, hogy hogyan lesz az átjárás a három színpad között és hogy hány ember fog eljönni megnézni. A debreceni tér is nagyon izgalmas volt tavaly, ahová alig egy hét alatt tettük fel az előadást. Engem ezek a lehetőségek nagyon inspirálnak.

Az is fantasztikus élmény, amikor más együtteseket tudunk bevonni, korábban én tanítottam be őket, most a kedves kollégáim is segítenek már ebben, hogy a hozzánk csatlakozó táncosok megtanulják a darabot és együtt léphessenek fel a Magyar Nemezti Táncegyüttes hivatásos művészeivel. Mindig felemelő érzés, amikor a gyönyörű viseletekkel és koreográfiákkal tudunk reprezentatív bemutatkozást teremteni a munkánknak, ezek nem csak a nézők számára nyújtanak maradandó élményt, hanem az előadóknak is.

Csíksomlyó, Esztergom és Debrecen után újabb szakrális helyszín, holnap Kolozsváron lesz látható a Passió. Ez az előadás mitől lesz különleges?

Kolozsvár számomra nagyon fontos helyszín, ide kötődik az ifjúságom. Fiatal koromban innen indultak a gyűjtőútjaim, itt találkoztunk a kollégákkal, innen utaztunk tovább Erdélybe, Gyimesbe, Moldvába, Székelyföldre, Mezőségbe. Nagyon sok barátom él itt, elég csak a helyi táncházakra gondolnom, 30-40 éves történetek kötnek ide.

De természetesen megvan a jelen történése is, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes rendszeresen jelen van a Kolozsvári Magyar Napokon, amelyet igazán példaértékű rendezvénynek tartok, remek példa arra, hogy hogyan lehet az egymás mellett élő népek kulturális életében jelen lenni, azt tiszteletben tartva. Ezért is különösen nagy öröm, hogy a Passió története itt érkezhet következő állomásához, és bízom benne, hogy felejthetetlen élmény lesz mindenki számára.

A következő munkátok Vidnyánszky Attilával az Egri csillagok lesz, amelyből az MVM Dome-ba készítetek közösen egy több száz szereplős, monumentális változatot. Várod ezt a munkát? Készülsz már rá?

Igen, az egész Együttes izgatottan várja az előadást. Izgalmas lesz újra az általunk jól ismert amatőr együttesek táncosaival együtt dolgozni, beilleszteni őket a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei mellé a darabba. Az ő segítségükkel még inkább meg tudjuk majd sokszorozni a jelenlétünket, az erőnket. A táncos jelenetek így is nagy hatásúak, most ezt tudjuk majd még tovább fokozni. Az sem titok, hogy utazó változatot készítünk, mert Attilával az a tervünk – amelyet sajnos a covid késleltetett –, hogy kimozdítva Budapestről, a Nemzeti Színház színpadáról az előadást, szeretnénk az Egri csillagokat több vidéki nagyváros stadionjaiban, sportcsarnokaiban is játszani.