A Magyar Nemzeti Táncegyüttes azokat a munkatársait, alkotótársait terjesztette fel március 15. alkalmából átadásra kerülő állami kitüntetésekre, akikkel hosszú évek óta eredményesen együtt dolgozik. Nagy örömünkre szolgál, hogy felterjesztésünk sikerrel járt és a mai napon a Pesti Vigadóban kollégáink átvehették rangos elismeréseiket.
Csávás Attila, zenekarunk nagyszerű fúvós szólistája Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott.
Kiváló szólótáncosunk, Bordás Barnabás Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Gyönyörű díszleteinkért felelős Tóth Kázmér Magyar Ezüst Érdemkereszt díjat kapott.
Egri Ernő, aki mindenhová elvisz bennünket, koordinálja együttesünk összes gépjárművét, Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
És nem utoljára egyetlen női felterjesztettünk, Herczeg Katalin, aki a számok felelőse, mint számviteli referens, szintén Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést vehetett át.
Nagy szeretettel gratulálunk munkatársainknak a díjakhoz!
Már csak néhány hét, és kezdődik a 10. Színházi Olimpia, amelynek keretében mintegy hetven helyszínen ötszáznál is több előadás és kísérőprogram várja az érdeklődőket. A héten elindul az eseménysorozat hírlevele: ha szeretne naprakész maradni az idei év legfontosabb színházi találkozójának híreivel, érdemes feliratkozni rá. A húsvéttól Szent Iván éjjeléig tartó Színházi Olimpia honlapja napról-napra frissül, újabb előadásokat és egyéb programokat hoznak nyilvánosságra a szervezők, és a weboldalukra látogatva a programsorozattal kapcsolatos híreket, interjúkat, érdekességeket és háttéranyagokat is olvashatnak az oldalra látogatók. A hírlevél feliratkozói hetente egyszer a postaládájukba kapják a nemzetközi és hazai színházi világ legfontosabb híreit, a folyamatosan bővülő programkínálat részleteit, az Olimpia előadásaival kapcsolatos aktuális információkat, valamint tematikus ajánlókat is!
Zsuráfszky Zoltánt, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetőjét a Nemzet Művészévé választották kiemelkedő alkotói és együttesvezetői, valamint jelentős pedagógusi munkássága és a Kárpát-medencei néptánchagyomány terén végzett gyűjtőmunkája megbecsüléseként. A Kossuth-díjas, kiváló művészt ennek kapcsán kérdeztük.
Mi volt az első gondolata, amikor megtudta, hogy a Nemzet Művészének választották? Zs. Z.: Ez egy nagyon megtisztelő cím, és nagy örömmel tölt el, hogy lehetővé vált számomra a kulturális életünknek ebbe a kiemelt közösségébe tartozni. Az esett igazán jól, hogy a kollégáim, a művész társaim az MMA Színházművészeti Tagozatából szavaztak meg, a kuratórium egyöntetűen, kérdés nélkül döntött úgy, hogy én lehessek a Nemzet Művésze. Magyarországon hetven művész tartozik csak ebbe a jeles grémiumba, idén négyen kerültünk be, akik közül én vagyok a legfiatalabb, ez is felemelő érzés. Úgy érzem, hogy arra a munkára, amit táncművészként, néptáncművészként, koreográfusként egy egész életen át elvégeztem, ez egy csodálatos korona.
Ha visszatekint a gazdag pályájára, melyek azok a pontok, amelyekre a legbüszkébb? Zs. Z.: Azt el kell mondani, hogy aki profi táncosnak áll, az nagyon nehéz utat választ. Idővel az ember izmai elfáradnak, az ízületei már nem úgy dolgoznak, így ez a pálya sokkal rövidebb, mint a többi művészeti ágban alkotóké. Ha nem tudtam volna váltani kellő időben, ha nem tudtam volna fejlődni azokhoz az alkotói, vezetői feladatokhoz, amelyeket az elmúlt évtizedekben elvégeztem, akkor nem lenne ilyen íves az én pályám sem. Persze az alkotói, koreográfusi munkám során most is saját magam tanítom be, mutatom meg azt a hatalmas népművészeti örökséget, amelyet fiatalon volt módom elsajátítani. Nem tudok produkciókat kiemelni, engem inkább az tölt el büszkeséggel – bár nem szeretem ezt a kifejezést használni –, hogy a világ számos pontján élnek és dolgoznak tanítványaim. Rengeteg embernek mutathattam meg a magyar néptánc szépségét, Észak-Amerikában, Kanadában, Japánban, Európa számos országában és Magyarországon is. Sok amatőr együttessel dolgoztam, voltak olyan munkáim, amikor egy-egy előadásba 2-300 táncost vonhattam be. Kezdve a kolozsvári István, a király rendezésemtől a legutóbbi Egri csillagok koreográfiámig az MVM Dome-ban, de szívesen emlékszem Szegedi Szabadtérihez kötődő munkáimra is, ahol eddig már hét alkalommal volt lehetőségem nagy volumenű bemutatókat rendezni. Az elmúlt évtizedekben a magyar néptáncos „társadalomban” rengeteg embert tanítottam, a tanítványaim közül sokan jelentős együtteseket vezetnek, jól ismerem a nemzetközi diaszpóra, a vidéki együttesek táncosait is, és úgy érzem, hogy a táncházi közeggel sem veszítettem el a kapcsolatomat – ami jó érzéssel tölt el.
Gyakorlatilag mindenre készített már koreográfiát. Honnan tud meríteni az újabb feladatokhoz? Zs. Z.: Magyar Nemzeti Táncegyüttesnek hatalmas repertoárja van, amelyből éves szinten 16-18 műsort folyamatosan játszunk, ám a partnereink mindig újabb és újabb programokat kérnek. Mindig öröm a nagy magyar zeneszerzők alkotásaira vagy a jeles évfordulók kapcsán darabokat készíteni. Jövőre már több felkérésünk van új műsorokra, állandó alkotótársammal, a kedves feleségemmel, Zs. Vincze Zsuzsával már előre gondolkodunk, készülünk, hála istennek még ma is tele vagyunk lelkesedéssel, szeretjük a munkánkat, és az ilyen nagy elismerések, mint a Nemzet Művésze cím, még inkább motiválnak ebben. Amikor megkaptam a Kossuth-díjat, arra gondoltam, hogy ez nagyon szép dolog, de egyben nagy felelősség is, mert egy ilyen elismeréssel valamit cselekedni kell, és jól kell cselekedni; ezzel a háttérrel, a megszerzett tudással, művészi erővel és gondolkodásmóddal igényes műveket kell létrehozni. Ez a legizgalmasabb a művészi munkában, a felkérésekre reagálni, maga az alkotás, új koreográfiák kitalálása, a táncosok irányítása, motiválása, az, ahogyan együtt tudunk belesodródni egy-egy előttünk álló új feladatba.
2023-ban is várják ilyen kihívások a Magyar Nemzeti Táncegyüttest? Zs. Z.: Fontosnak tartom, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsak azoknak a táncosaimnak, akikben Zs. Vincze Zsuzsával, az együttes szakmai vezetőjével alkotói potenciált látunk, így az első negyedévben szeretnénk egy egész estés programot nekik szentelni Régi tánc, új nemzedék címmel. A Magyar Költészet Napjára készül a Tánc-költészet című darabunk, amelyben magyar irodalmi művek ihlette koreográfiáink kerülnek majd bemutatásra, és amelyben a táncosaink megcsillogtathatják majd tánctudásuk mellett előadóművészi tehetségüket is.
A Honvéd Együttes – Magyarország legrégebbi, 1949-ben alakult művészegyüttese – azonnali belépéssel keres színpadi jártassággal rendelkező világosító és hangosító kollégát. Fényképes önéletrajzokat az alábbi címre várjuk: szacsuri.zoltan@honvedart.hu
Elvárt végzettség: Középiskola Elvárt nyelvismeret: Nem igényel nyelvtudást Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő Szükséges tapasztalat: 1-3 év szakmai tapasztalat
A Nemzet Művésze díjat a művészeti díjak egymásra épülő rendszerében csúcsdíjként alapította a magyar országgyűlés 2014-ben. Azok a 65 év feletti, Kossuth-díjas alkotóművészek kaphatják meg, akik saját művészeti területükön jelentős értéket hoztak létre. A Nemzet Művésze kitüntető címet egyidejűleg legfeljebb hetven művész viselheti, melyből egy, 2022 november 4-től Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője, a mi Zsuránk. A díjátadó gála nem várt vendégeiként a táncegyüttes és zenekara jelent meg a Vigadó dísztermében. A ’’közönség” meglepetésére a díjazott fordult legényesre a tánckar helyett. A díj apropója átfogta a hónap további részét: több interjú, rádió- és tévéfelvétel is készült.
Kecskemét Hírös Agorájában fantasztikus közönség előtt kelt életre a csodálatos erdélyi népzene és az Erdélyben élő népek táncainak gazdag és egyedülálló világa, Drakula című előadásunkban.
A Folklór-kalendárium egyik fontos darabja a Téli tánc. A műsorba a téli ünnepkör szokásai, hagyományai kelnek életre néptánccal és népzenével kiszínezve. Dupla, teltházas előadással a Nemzeti Táncszínház közönsége előtt elevenítettük fel a régi fonóbéli esték, a boszorkánytánc és a hagyományos betlehemezés hangulatát a Nemzeti Táncszínházban.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Színház 2018-ban mutatta be Gárdonyi Géza Egri csillagok című művének színpadi változatát. A szerző halálának centenáriumához közeledve októberben az MVM Dome hatalmas “színpadán” életre hívott előadással tisztelegtünk. Közel 200 amatőr táncos csatlakozott a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjaihoz. Az előadást egy nyilvános főpróba előzte meg, majd másnap több mint hétezer néző előtt védte meg Eger várát Dobó István és várvédő csapata.
Bár a hónapot megpecsételő Egri Csillagok előadás a figyelem középpontjává vált, több említésre méltó megjelenése is volt az együttesnek. Október első napján a XIII. Garam-menti verbunktalálkozón kezdett egy különleges műsorral a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. Mindig óriási öröm Zselízen színpadra lépni, hiszen táncosaink közül négyen is hazai közönség előtt szerepelhetnek. Ezt követően október 4-én játsszuk az évadban először A hűtlen feleség című bűnügyi táncdrámánkat, amelyben ezúttal a férj szerepében ifj. Szeverényi Barnabást láthatták.
Szeptemberben tovább robogott a Magyar Nemzeti Táncegyüttes toborzó szekere. A Sándor-palota előtt összesen hat szombaton át láthatták az arra járók a Táncra Magyar! című produkciónkat, mely számos európai nagyvároshoz hasonlóan, mutat be történelmi tradícióinkból eredő színes táncos felvonulást. A szeptemberi, egyben záró hónapban, három szombat délelőttön fordult meg a palota előtt a táncegyüttes és zenekara. Az eseményeken több közjogi méltóság is képviseltette magát, köztük Novák Katalin köztársasági elnök asszony is.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Honvéd Férfikar közös, a fentiekhez témában igen közel álló darabbal, a Toborzóval zárta a pécsi táncfesztivál programját. Az előadás éke maga Molnár Levente és Bocskor Bíborka, erdélyi származású énekesek, akik a férfikar valamit a táncegyüttes zenekarának kíséretében egy-egy külön zeneszámot adtak elő. Úgy a fesztivált, mint a darabot hatalmas siker övezte.
A 2022-es évben új fővárosi játszóhelyként a Várkert Bazár adott otthont az együttesnek. Teltházas kültéri előadásunk után egy Sárkánymesével örvendeztettük meg a nagyérdeműt, mely gyerekzsivajtól és nevetéstől volt hangos. A mesedarabot követően egy decemberi előadás, valamint egy 2023-ra szóló együttműködés is született, mely alapján reménnyel telve kijelenthetjük, hogy a következő évadtól a Várkert Bazár az egyik fő budapesti játszóhelyünkké avanzsálódik.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai a kéthetes nyári pihenőt követően új energiákkal tértek vissza a próbaterembe, hogy felkészüljenek az augusztusi fellépésekre: számos vidéki szabadtéri színpadon láthattak minket a nézők, illetve egy újabb szakrális helyszínen is jártunk a Nemzeti Színházzal közös produkciónkkal, a Csíksomlyói passióval.
A hónap elején Gyöngyösön, a Fő téren felépített szabadtéri színpadon, majd egy héttel később Keszthelyen, a Festetics-kastély udvarán játszottuk Drakula című előadásunkat. Kárpátok visszhangja című folkműsorunk a XXX. Jubileumi Csángó Fesztivál programját színesítette Jászberényben, míg A Tenkes kapitányával a nyíregyházi közönség előtt szerepeltünk, a Sóstói Falumúzeumban.
A 2017-ben Budapesten bemutatott Csíksomlyói passió az elmúlt években augusztus 20-án újabb és újabb szakrális helyszíneken volt látható. A Nyereg, az Esztergomi Bazilika előtti tér, illetve a debreceni Kossuth tér után idén a Kolozsvári Állami Magyar Színház adott otthont az előadásnak, amely ismét számos lélekemelő pillanatot okozott mind a nézőknek, mind pedig az alkotóknak. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Színház közös előadása Jézus szenvedéstörténetének erdélyi alapokon nyugvó színpadi verziója, megtekintésével a nézők méltón ünnepelhették az államalapítást. Tompa Gábor, a teátrum igazgatója köszöntő beszédében úgy is fogalmazott: az előadás a Kolozsvári Magyar Napok fénypontja.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes neve szinte összeforrt a Szegedi Szabadtéri Játékokkal, hiszen Zs. Vincze Zsuzsa, és Zsuráfszky Zoltán több alkalommal kaptak már felkérést új táncprodukcióra, hazánk legnagyobb színpadán. A Szabadság, szerelem! – Petőfi, a vitéz című tánc-szín-játék, a Dóm téri előadás-sorozat nyitóprodukciója volt 2022 nyarán.
Petőfi neve és a népi kultúra, a magyar népdal és a nép költőjének életműve elválaszthatatlan egymástól. Olyan erős hatást gyakorolt a magyar népi kultúrára, mint még soha senki, sem előtte, sem utána; elég, ha csak arra a számtalan folkorizálódott Petőfi versre gondolunk, amelyeknek szövegei szervesen beépültek népdalainkba, népzenei kultúránkba. A költő élete valódi összművészeti kavalkádban elevenedett meg Szegeden, a címszerepben Herczegh Péterrel, a Nemzeti Színház színművészével.
Zsuráfszky Zoltán számára nagyon fontos, hogy lehetőség szerint mindenki megismerje már gyermekkorban saját népének tánc- és zenei kultúráját, így a szegedi produkcióknak sajátja, hogy helybéli táncos gyerekek is részesei a produkcióknak. Idén sem volt ez másként. A Szeged Táncegyüttes és a Tiszavirág Táncegyüttes gyerektáncosai mellé felnőtt táncosok is csatlakoztak, hiszen ott velük teljes egy produkció.
Zsuráfszky Zoltán ötlete nyomán és kezdeményezésére, a Magyar Honvédséggel együttműködve a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara számos európai nagyvároshoz hasonlóan Budapesten mutatta be történelmi tradícióinkból eredő táncos programját a Sándor-palota előtti téren, elsőként júniusban, majd a nyár folyamán további öt alkalommal.
A táncra magyar! Huszártánc a Sándor-palota előttcímű produkcióban képviselteti magát a magyar huszár tradíció, hagyományos magyar nemzeti örökségünk, verbunkos táncaink, reformkori csárdásaink, népzenénk, viseletkultúránk, amelyek segítségével és a történelmi, katonai szokásaink felvillantásával érdekes látványosság várta nemcsak a Budai Várba látogató külföldieket, hanem saját honfitársainkat is. A rövid, dramatikus játék gazdag zenei anyaggal, autentikus viseletekkel és hagyományos eszközökkel idézte meg a korabeli toborzás szokását, különleges betekintést nyújtva sokszínű táncos szokásainkba. A déli harangszót és a zenés őrségváltást követő eseményt hétről hétre lankadatlan figyelem és lelkesedés övezte.
