Péter Tamás, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Zenekarának prímása egyedül teljesíti a 175 év – 175 kilométeres kihívást. Hogy mi motiválta, és miért egyedül teljesíti a távot, a beszélgetésünkből kiderül.
A Magyar Honvédség megalakulásának 175. évfordulója apropóján izgalmas kihívásra invitál mindenkit a sereg: április 7-ig – Mészáros Lázár hadügyminiszterré való kinevezése évfordulójáig – maximum négyfős csapatokban lehet lefutni a 175 kilométert. Ehhez a kihíváshoz a Magyar Nemzeti Táncegyüttes négyfős csapata mellett a táncegyüttes zenekarának prímása is csatlakozott, egyedül futja le a megadott távot.
Mi motiválta, hogy teljesítse a kihívást?
Több dolog is egyszerre. Egyrészt szeretem feszegetni a határaimat, másrészt nem áll tőlem távol a hosszútáv futás, pár évvel ezelőtt lefutottam a Budapest maratont is. Korábban pedig Szolnokon szolgáltam az egykori MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandárnál, ahol bőven volt részem a hátizsákos futásokban. A jelenlegi zenész szakmám megköveteli az állóképességet és a kitartást. Ez a fajta életmód, amit mi zenészként élünk nagyon hektikus, sokszor éjszakába nyúlóan dolgozunk, így igyekszem felhívni a társaim figyelmét is, hogy nagyon fontos a hivatás mellett a sport és az egészséges életmód is.
Hogyhogy egyedül vágott neki a nem mindennapi kihívásnak?
Amire megtudtam, hogy van ez a kihívás, addigra a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnek összeállt egy négyfős csapata: Csiha Linda, Szabó Kincső, Barka Dávid és Tompa Attila személyében. És mivel – ahogy korábban is említettem – szeretek futni, így egyedül neveztem a kihívásra.
Kilométerek számában hol tart jelenleg?
A kihívást március 4-én kezdtem, és most – március 20-án – 104,4 kilométernél tartok. Öt alkalommal, alkalmanként 20-25 kilométert futottam. Szeretném márciusban befejezni a kihívást. Abban egyeztünk meg a többiekkel, hogy az utolsó egy kilométert közösen futjuk le futópadon.
Mit szóltak a társai, hogy teljesíti a kihívást?
Volt, aki meglepődött, de a többség számított rá, hiszen ismernek, hogy rendkívül sportos életmódot folytatok. A futás mellett Crossfitezem, és időnként falat is mászok.
Hogyan lett a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Zenekarának prímása?
Már gyerekként tudtam, hogy folytatom a családi hagyományt, és én is zenész leszek, éppen ezért zenei általános iskolába és gimnáziumba jártam Székesfehérváron, ahol hangszernek a hegedűt választottam. A családomban és a barátaim közül sokan néptáncosok vagy népzenészek, így én is erre a vonalra szakosodtam. 2014-ben végeztem a Zeneakadémián, a Magyar Nemzeti Táncegyütteshez pedig 2021-ben kerültem.
Mit üzenne azoknak, akik belevágnának még ebbe a kihívásba?
A legfontosabb, hogy ne úgy tekintsenek a távra, mint egy egész tortára, hanem szeletekbe nézzék azt. Mindig csak az aznapi, kitűzött cél lebegjen a szemük előtt. A másik nagyon fontos pedig a helyes légzés. Én ameddig csak bírom, az orromon veszem a levegőt, nem pedig a számon.
Mi a célja azzal, hogy lefutja a 175 kilométert?
Szeretnék a fiataloknak példát mutatni, akár a zenészeknek is, hogy figyeljünk jobban oda az egészségünkre. Valamint magamnak is szeretném megmutatni, hogy képes vagyok lefutni ezt a nem mindennapi távot.
Az eredeti cikk itt található: https://honvedelem.hu – Szerző: Takács Vivien
Megindult a visszaszámlálás: hamarosan kezdődik a 10. Színházi Olimpia
Már valóban csak pár nap, és útjára indul az év legnagyobb színházi eseménye, a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia. Az április 1-jével kezdődő fesztivál több tucat helyszínen színesíti majd a hazai színházi életet, így téve az programsorozatot az egész ország kulturális ünnepévé. A szervezők március 27-én sajtótájékoztatót tartottak, hogy a célegyenesbe fordult eseménysorozat április 15-i ünnepélyes megnyitójáról és további különleges projektekről adjanak hírt.
A legnagyobb európai színházi esemény
A 10. Színházi Olimpia kétségkívül kiemelkedő eseménysorozat a színházi világ berkein belül, de más fesztiválokhoz mérten is számottevő: hétszázötven programot ölel fel három hónap alatt. Az olimpiai programsorozat kulturális találkozások sora: 58 országból 400 társulat7500 fellépővel érkezik, hogy a hazai színpadokon megmutassák saját kultúrájuk és közben megismerkednek a miénkkel. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a fesztivál művészeti vezetője a Színházi Olimpia esszenciáját és feladatát így foglalja össze: „azokat a hidakat, amelyeket a politika lerombol, közös szenvedélyünk, a színház révén kötelességünk a lelkekben újraépíteni.”
A magyarországi színházi olimpia több szempontból is egyedülálló: nemcsak időtartamát és a programok, helyszínek számát tekintve, de sokszínűségében is különleges. Az olimpiák történetében először jelenik meg a bábszínházi műfaj, az ifjúsági és gyermekszínházi előadások sora az egészen apróktól kezdve a tinédzser korosztályig bevonják a jövő közönségét, országos fesztiválok csatlakoztak a közös olimpiai vérkeringésre. Különlegessége rejlik továbbá a szervezési struktúrában is: az eddigi olimpiákhoz képest nagyobb szabadsága van minden helyi (lokális) intézménynek abban, miként használja ki az olimpia nyújtotta globális lehetőséget. Az olimpiához csatlakozó magyar színházak, fesztiválok, szakmai szervezetek maguk döntöttek arról, kit hívnak meg, milyen fesztivált szerveznek.
Színházi világnap és olimpiai útifilm
A sajtótájékoztató egyik különleges apropóját a színházi világnap adta, melynek keretében az olimpia alapító görög rendezőóriás, Theodórosz Terzopulosz egy tradicionális színházi, tragédiamaszkkal ajándékozta a meg a Nemzeti Színházat. Az ünnepélyes átadás a görög Epidauroszban, az ókori amfiteátrumban történt. A maszkot a fiatal színészgeneráció két képviselője, Sipos Ilka és Juhász Péter vették át, akik a mesterrel budapesti Bakkhánsnők rendezésében is együtt dolgoztak. A két fiatal a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának harmadéves hallgatói, Vidnyánszky Attila, Zalán János és Varga Zsuzsa osztályában. A görög művész beszédét így zárta: „Szívből gratulálok a magyar Nemzeti Színháznak és a szervezőknek ahhoz a lendületes, sokrétű és egyetemes programhoz, amely felébreszti azokat az igazságokat, amelyeket csak a nagy színházi művészet tud nyújtani.”
Az átadást követően a maszk „útnak indul”, és egy európai utazás keretében meglátogat a Színházi Olimpia résztvevői közül néhány művészt. Van, akikkel a saját székhelyükön, de a legtöbbjükkel turné közben találkozik majd a maszk és forgatócsoport: Szlava Polunyin bohóccal olaszországi turnéjának keretében, Tiziana Barbiero rendezőt bergamói színházában keresik fel, de az útról készülő filmben találkozhatunk majd Romeo Castelluccival és Christoph Marthalerrel is. A maszk kalandjait a Színházi Olimpia weboldalán és közösségi csatornáin is követhetjük majd. A tradicionális színházi maszk az április 15-i nyitóeseményre érkezik Magyarországra, ahol a Duna fölött is átkel majd, egy lélegzetelállító produkció részeseként.
Cirkusztörténelmi jelentőségű artistaprodukció a megnyitón
Nem túlzás ekként említést tenni a Fővárosi Nagycirkusz produkciójáról, amellyel a 10. Nemzetközi Színházi Olimpiához és Budapest egyesítésének 150. évfordulójához csatlakozik a cirkusz világnapja alkalmából (április 17.). Április 15-én a Duna felett kifeszített drótkötélen egyensúlyozva sétál át a folyó egyik partjáról a másikra Ifj. Simet László artistaművész. Az egyedülálló „Átmentem” nevű produkciót a Belgrád rakpart 18. és a vele ellentétes budai alsó rakpart közötti dunai szakaszon, az Erzsébet- és a Szabadság híd között a rakpartról és e két hídról lehet majd megtekinteni. A Fekete Péter által rendezett projekt arra hívja fel a figyelmet, hogy melyek azok az alapértékek, amelyeket át kell menteni és átadni a következő generációknak. Ahogy minden előadóművészeti ágazatnak, így a cirkuszművészetnek is kiemelt felelőssége van abban, hogy reagáljon a világ történéseire. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ nem csak Budapesten tart kötéltáncos bemutatókat: április 15-től június 24-ig tartó 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében artistaművészek országszerte több mint húsz helyszínen, párperces kötéltánc villám-performanszokkal emelik a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia eseményeit.
Utcaszínház, játékok és koncertek a megnyitó programjában
A cirkuszművészeti világszám mellett színházművészeti fiesztává változnak Budapest terei és a Nemzeti Színház. Az április 15-i ünnepélyes megnyitó 14 órakor egy zászlófelvonással kezdődik a Bajor Gizi parkban, amelyet egészen estig különböző programok követnek: koncertekkel, tematikus játékokkal, amatőr színházi produkciókkal és további utcaszínházi performanszokkal várják az érdeklődőket, egészen 22 óráig. Akik már biztosan az ünnepi megnyitó fellépői között lesznek: a MagyarNemzeti Táncegyüttes, Földes László Hobo, a Kossuth-díjas Szarka Tamás és zenekara, valamint az SZFE zenekara.
Mindenképpen érdemes a villamos helyett a sétálást választani április 15-én, ugyanis az utcaszínházi műfajt több mint 20 társulat képviseli majd, a hazaiak mellett olyan országokból, mint Spanyolország, Németország, Franciaország, Lengyelország, Svájc, Hollandia és az Egyesült Királyság. A társulatok és produkcióik sokszínűségének bemutatása néhány mondatban lehetetlen: a német Selzen Art extravagáns gólyalábasai békebeli léghajókon, a lengyel Teatr Gry i Ludzie nosztalgikus guruló járgányokon, a francia Cie Systeme Paprika a Kraken Orchestra formációval és kerekeken guruló hajócsodával, Flying Buttresses apró művészei hatalmas túrazsákokkal gyalogosan érkeznek a 10. Színházi Olimpia ünnepélyes megnyitójára. Az utcaszínházi felvonuláshoz nyolc magyar társulat is csatlakozik: a Langaléta Garabonciások, a Bab társulat, a Bóbita Bábszínház, a Csodamalom, a Kövér Béla Bábszínház, a Mikropódium Családi Bábszínház és az Agostones utcazenészei. Programjukban óriásbábok sokszínű arzenálja, vásári játékok és gólyalábasok szerepelnek, de begördül majd a Karzat Színház gőzöse is.
Életre kel a bárka
Az önálló fesztiválnak is beillő április 15-i esemény egyik fő attrakciója a Karzat Színház társulatának munkáját dicséri: Pál Kálmán igazgató és munkatársai egy 25 méter hosszú, több mint 5 méter magas árbóccal felszerelt bárka építésén dolgoznak, amelynek segítségével a 10. Színházi Olimpia szimbolikus bárkája valódi formát ölt. Mindez azonban nem csak egy képzőművészeti installáció, hanem egy nem mindennapi utcaszínházi produkció központi eleme is. Ahogy Pál Kálmán fogalmaz: „a bárka egy experimentális próbálkozás, nem dekorációs elem”. Ahhoz ugyanis, hogy a bárka valóban életre keljen, egy 30 fős csoport összehangolt munkája szükséges. Ahhoz ugyanis, hogy a bárka valóban életre keljen, egy 30 fős csoport összehangolt munkája szükséges. „A 30 ember közösen mozgatja a 10 önálló szerkezeti elemből összeálló hajót, és ez a mozgatás egységet, erőt kell sugalljon, közösséget kell formáljon.” – mondja a Karzat Színház igazgatója.
A bárka további értelemben is közösségi performansszá válik, ugyanis mielőtt elindulna célállomása, a Nemzeti Színház felé, fedélzetére várja a Színházi Olimpia összes hazai befogadó színházának képviselőjét, hogy közösen bocsássák útjára a 10. Színházi Olimpia szimbólumát.
Fiatal, tehetséges alkotók készítettek koreográfiát a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjainak
Régi tánc, új nemzedék
Bényei Adrienn 2023.03.26.
Péntek este nagy sikerrel mutatta be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Régi tánc, új nemzedék című előadását a Nemzeti Táncszínházban. Az új bemutatóhoz olyan fiatal, tehetséges alkotókat kértek fel, akik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjainak készíthettek egy-egy koreográfiát. Alkotásaik képet nyújtanak világképükről, színpadi látásmódjukról, az őket foglalkoztató, jelen korunk diktálta kérdésekről és az arra adott válaszokról. Az előadás fotóspróbáján két kiváló koreográfussal beszélgettünk.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes az előadással kapcsolatban kiadott közleményében ez áll: „Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös »régi« kultúránk felé fordulnak. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetői egy olyan szakmai műhelybe hívták a kiválasztott koreográfusokat, ahol mindenki a magyar népművészet, az eredeti néptánc és népzene lelkes rajongója, csakúgy, mint ők mindannyian.”
A Kohézió című tánc a szétszakadt csángó nemzetség szimbolikus egyesüléséről szól. Fotó: Havran Zoltán
Hét koreográfus alkotásai
Az előadás meghívott koreográfusai és asszisztenseik: Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili, Appelsoffer János és Rémi Tünde, Moussa Ahmed, Sánta Gergő és Sánta-Bíró Anna, Juhász Bence Zsombor és Paput Júlia, Tókos Attila és Berecz István. Zenekarvezető: Papp István Gázsa. Szakmai vezető: Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó-díjas, érdemes művész, művészeti igazgató: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész. Az együttesük legtehetségesebb táncosai koreográfusként is bemutatkozhattak. Juhász Zsombor felvidéki születésű táncos szólistájuk a keletszlovák régió tánc- és zenei anyagából merített. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes férfitánckarának vezetője, Sánta Gergő két koreográfiával csatlakozott. A fotóspróba szünetében először Tókos Attilával beszélgettünk. A Székelyföldről származó, Harangozó Gyula-díjjal kitüntetett táncművész a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistájaként dolgozik, emellett rendszeresen koreográfusként is tevékenykedik. – Hét koreográfustól kértek egy vagy két számot – kezdte elbeszélését Tókos Attila. – Az volt Zs.Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán kérése, hogy az egyik autentikus folklór koreográfia legyen, a másik lehet egy kortársba hajló, tematikus szám. Az egyik koreográfiám, amelynek a Kohézió címet adtam, a szétszakadt csángó nemzetség szimbolikus egyesüléséről szól.
A barcasági, hétfalusi, gyimesi és moldvai csángók külön körökben táncolnak, majd a hívószóra halrajszerű mozgásban egyesülnek. Azt igyekeztem kidomborítani, hogy egy nemzetnek az érdekérvényesítő képessége akkor működhet igazán, ha összetart.
A másik az Idő előtt címet kapta. Ez tematikus szám, egy családomban történt tragédiát próbálok feldolgozni benne, amely generációkon át öröklődik. A mozgással próbáljuk a drámaiságot kifejezni, egy esszencia, különböző kortárs mozgások és emeléstechnikák vegyítve a néptánccal. Nagyon jó, hogy hivatásos táncosokkal tudjuk megvalósítani a megálmodott koreográfiát. Egyedülálló lehetőséget kaptunk, amit ezúton is köszönök az együttes vezetőinek – foglalta össze a táncművész.
Moussa Ahmet táncművész a modern mozgásművészet eszközeivel új dimenzióba emelte a hagyományos néptáncot. Számos elismerés mellett a „a világ leggyorsabb néptáncosa” díj birtokosa, az Urban Verbunk társulat művészeti igazgatója, A lopott idők című különleges produkció koreográfusa ebben az előadásban. – Egy pásztorvilágot elevenítettem meg egy nagyon modern, indusztriális környezetben, ahol a háttérben visszafelé számlál az óra – fogalmazott a koreográfus. – Az az üzenete, hogy lejár az idő. A néző rögtön érzi, mi az absztrakció mondanivalója.
Moussa Ahmet beszélt arról is, hogy mi a legfontosabb ebben a munkafolyamatban. – Nagy dolog, hogy meghívtak minket az alkotási folyamatba, ebbe a nagy múltú intézménybe és miután megállapodtunk, hogy ki milyen feladatot hajt végre, szabad kezet kaptunk. Rendelkezésünkre állt a zenekar, jelmez, díszlet, és azt csináltunk, amit akartunk. Ez olyan bizalom a vezetők részéről, ami óriási felelősség – tette hozzá a táncművész.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes azokat a munkatársait, alkotótársait terjesztette fel március 15. alkalmából átadásra kerülő állami kitüntetésekre, akikkel hosszú évek óta eredményesen együtt dolgozik. Nagy örömünkre szolgál, hogy felterjesztésünk sikerrel járt és a mai napon a Pesti Vigadóban kollégáink átvehették rangos elismeréseiket.
Csávás Attila, zenekarunk nagyszerű fúvós szólistája Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott.
Kiváló szólótáncosunk, Bordás Barnabás Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Gyönyörű díszleteinkért felelős Tóth Kázmér Magyar Ezüst Érdemkereszt díjat kapott.
Egri Ernő, aki mindenhová elvisz bennünket, koordinálja együttesünk összes gépjárművét, Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
És nem utoljára egyetlen női felterjesztettünk, Herczeg Katalin, aki a számok felelőse, mint számviteli referens, szintén Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést vehetett át.
Nagy szeretettel gratulálunk munkatársainknak a díjakhoz!
Már csak néhány hét, és kezdődik a 10. Színházi Olimpia, amelynek keretében mintegy hetven helyszínen ötszáznál is több előadás és kísérőprogram várja az érdeklődőket. A héten elindul az eseménysorozat hírlevele: ha szeretne naprakész maradni az idei év legfontosabb színházi találkozójának híreivel, érdemes feliratkozni rá. A húsvéttól Szent Iván éjjeléig tartó Színházi Olimpia honlapja napról-napra frissül, újabb előadásokat és egyéb programokat hoznak nyilvánosságra a szervezők, és a weboldalukra látogatva a programsorozattal kapcsolatos híreket, interjúkat, érdekességeket és háttéranyagokat is olvashatnak az oldalra látogatók. A hírlevél feliratkozói hetente egyszer a postaládájukba kapják a nemzetközi és hazai színházi világ legfontosabb híreit, a folyamatosan bővülő programkínálat részleteit, az Olimpia előadásaival kapcsolatos aktuális információkat, valamint tematikus ajánlókat is!
