Posted on Hozzászólás most!

Óriási sikert aratott Kolozsváron a Csíksomlyói passió

A 2017-es budapesti bemutatóját követően számos szakrális helyszínen volt látható a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Színház közös produkciója, a Csíksomlyói passió. A Nyereg, az Esztergomi Bazilika előtti tér, illetve a debreceni Kossuth tér után a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Kolozsvári Állami Magyar Színház adott otthont az előadásnak, amely ismét számos lélekemelő pillanatot okozott mind a nézőknek, mind pedig az alkotóknak.

Augusztus 20-án, Magyarország születésnapján különleges helyszínen játszhatták a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei és a Nemzeti Színház társulatának tagjai a Csíksomlyói passiót: Jézus szenvedéstörténetének erdélyi alapokon nyugvó színpadi verziójával méltón ünnepelhette a Kolozsvári Állami Magyar Színház közönsége az államalapítást. Tompa Gábor, a teátrum igazgatója köszöntő beszédében úgy fogalmazott: az előadás a Kolozsvári Magyar Napok fénypontja.

Grezsa Csaba, a nemrég kinevezett kolozsvári főkonzul is köszöntötte a két társulatot és a nézőket, beszédében hangsúlyozva azt a ma is aktuális kérdést: „hol vagy, István király, téged minden magyar kíván”. A válasz pedig ma is sokaknak szolgál megnyugvásul: „Szent István szellemisége ott van mindannyiunk szívében, a magyar kultúra és anyanyelv révén bárhol a világban egymásra ismerhetünk” – fogalmazott a főkonzul. Hozzátette: kereszténység nélkül nincs a magyarságnak jövője és azt is fontos szem előtt tartani, hogy Szent István nem az önfeladást, hanem a kitartó munkát választotta.

A Csíksomlyói passió alkotói egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzték ki célul, melyben a bibliai történet 18. századi ferences iskoladrámákból ismert interpretációja, valamint Szőcs Géza Passió című, 1999-ben megjelent kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és Zsuráfszky Zoltán néptánc alapú koreográfiájával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei adnak elő. A kívánt hatás pedig az előadás zarándokútjának ezen állomásán sem maradt el: vastaps fogadta a produkcióban szereplő művészeket. A nézők között helyet foglalt a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója mellett a darab táncdramaturgja, szakmai vezetőnk, Zs. Vincze Zsuzsa is.

Posted on Hozzászólás most!

Itthon, Otthon, Haza 2022 – Zs. Vincze Zsuzsa gondolatai nemzeti ünnepünk kapcsán

Ünnep a bizonytalan jövő árnyékában, vitáktól szabdalva, megfogyatkozott bizakodással. Államunk megalapításának ünnepén érdemes végiggondolni, kinek mit jelent a magyarsága, milyenek a kötődései, mire vágyik, ha a hazájáról van szó. A Nők Lapja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetőjét, a Harangozó Gyula-díjas, érdemes művészt, Zs. Vincze Zsuzsát kérdezte.

„Fiatalságom a táncházmozgalom indulásával esett egybe. Már otthon, Pécsen is néptáncos voltam, és amikor Budapestre jöttem egyetemre, belekerültem egy csodálatos sodrásba. Szó szerint akkor alapozódott meg az életem, hiszen a férjemmel is táncosként találkoztam. Mindig is kötődtem a magyar kultúrához, de amikor először jártam Erdélyben, tágabban láttam rá a gazdagságunkra. Mentünk egyre beljebb, Székelyföldre, Gyimesbe, egyre többen beszéltek magyarul, volt olyan írni, olvasni nem tudó asszony, aki órákon át énekelt nekünk gyönyörű, régi stílusú népdalokat. A falvakban mindenki ismerte az ősi mozdulatokat, nem hivalkodtak vele, ez volt a lételemük. Ilyen kincseket gyűjteni, feldolgozni, bemutatni, tanítani – gyönyörű hivatás. Boldog vagyok, hogy az ország egyik legnagyobb hivatásos együttesének vezetőiként megmutathatjuk ezt az Európa-szerte páratlan értéket! Petőfi…! Ki más, ha nem ő, aki valóban a nép költője volt, folklórizálódott versei, egész életműve ezt bizonyítja. Élmény volt elmélyülni a zsenialitásában, abban, mennyire jelen van ma is a kultúrában. Remélem, a szegedi bemutató után ősszel Budapesten is láthatják majd a nézők ezt a tánc-szín-játékot.”

 

Posted on Hozzászólás most!

„Ezzel a kétezer éves történettel mindenki szembekerül” – interjú Zsuráfszky Zoltánnal

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Színház közös produkciója, a Csíksomlyói passió számos szakrális helyszín után idén augusztus 20-án Kolozsváron lesz látható. Együttesünk művészeti igazgatójával, az előadás koreográfusával, a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltánnal beszélgettünk erről.

A Csíksomlyói passió a második közös munkátok Vidnyánszky Attilával, az ő munkásságának ez egy nagyon fontos előadása, te hová helyezed a saját pályádon?

Először én kerestem meg Attilát a Körhinta című előadás gondolatával, amelyet a kedves feleségem, Zs. Vincze Zsuzsa írt, és amely azóta is nagy sikerrel szerepel a Nemzeti Színház repertoárján. A Csíksomlyói passióra már Attila kért fel minket, amelyet örömmel vállaltunk el. Ezzel a kétezer éves történettel mindenki szembekerül, kortól függetlenül, mindenki számára erős jelentéssel bír.

A darabban nincs túl sok tánc, inkább a székely hagyományokat követi, így olyan régi szövegekkel és gondolatokkal van tele, amelyek azonnal mindenkinek a lelkébe vésődnek. Nagyon komoly, mély előadás született. A Nemzeti Színház színészgárdájának a színe-java és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai filmszerű teret tudtak teremteni, ettől a néző azt érezheti, hogy egy valóságos élethelyzetbe csöppent bele. Ebből a csodálatos közös fúzióból merítve Attilával gyönyörű képeket tudtunk felrakni a színpadra, méltóakat a történethez.

Viszonylag ritka egy kőszínházi előadás esetében, hogy több tízezer ember tudja megnézni, a Csíksomlyói passiót viszont rengetegen láthatták az elmúlt években, hiszen különleges, szakrális helyszíneken is bemutattátok.

Volt a pályámon rá példa korábban is, hogy monumentális produkciókban vehettem részt, akár táncosként, akár koreográfusként – például 1983-ban is táncoltam a Királydombon az István, a királyba. Vagy ilyen a Szegedi Szabadtéri Színpad is, ahol csodálatos néptáncos képeket lehet felrajzolni: pár hete például Petőfi életét dolgoztuk fel feleségemmel, Zs. Vincze Zsuzsával a Szabadság, szerelem! – Petőfi a vitéz című darabunkban.

Az mindig nagy lehetőség egy koreográfus számára, amikor ilyen nagy létszámú produkcióban lehet jelen, mert lehetőség van új és eredeti módon dolgozni a térrel, játékosan megteremteni a helyszíneket, megmozgatni ezeket. Mielőtt a Nyeregbe vittük volna a Passiót, kimentünk megnézni a helyszínt Attilával. Ott álltunk a hóban, és azon gondolkoztunk, hogy hogyan lesz az átjárás a három színpad között és hogy hány ember fog eljönni megnézni. A debreceni tér is nagyon izgalmas volt tavaly, ahová alig egy hét alatt tettük fel az előadást. Engem ezek a lehetőségek nagyon inspirálnak.

Az is fantasztikus élmény, amikor más együtteseket tudunk bevonni, korábban én tanítottam be őket, most a kedves kollégáim is segítenek már ebben, hogy a hozzánk csatlakozó táncosok megtanulják a darabot és együtt léphessenek fel a Magyar Nemezti Táncegyüttes hivatásos művészeivel. Mindig felemelő érzés, amikor a gyönyörű viseletekkel és koreográfiákkal tudunk reprezentatív bemutatkozást teremteni a munkánknak, ezek nem csak a nézők számára nyújtanak maradandó élményt, hanem az előadóknak is.

Csíksomlyó, Esztergom és Debrecen után újabb szakrális helyszín, holnap Kolozsváron lesz látható a Passió. Ez az előadás mitől lesz különleges?

Kolozsvár számomra nagyon fontos helyszín, ide kötődik az ifjúságom. Fiatal koromban innen indultak a gyűjtőútjaim, itt találkoztunk a kollégákkal, innen utaztunk tovább Erdélybe, Gyimesbe, Moldvába, Székelyföldre, Mezőségbe. Nagyon sok barátom él itt, elég csak a helyi táncházakra gondolnom, 30-40 éves történetek kötnek ide.

De természetesen megvan a jelen történése is, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes rendszeresen jelen van a Kolozsvári Magyar Napokon, amelyet igazán példaértékű rendezvénynek tartok, remek példa arra, hogy hogyan lehet az egymás mellett élő népek kulturális életében jelen lenni, azt tiszteletben tartva. Ezért is különösen nagy öröm, hogy a Passió története itt érkezhet következő állomásához, és bízom benne, hogy felejthetetlen élmény lesz mindenki számára.

A következő munkátok Vidnyánszky Attilával az Egri csillagok lesz, amelyből az MVM Dome-ba készítetek közösen egy több száz szereplős, monumentális változatot. Várod ezt a munkát? Készülsz már rá?

Igen, az egész Együttes izgatottan várja az előadást. Izgalmas lesz újra az általunk jól ismert amatőr együttesek táncosaival együtt dolgozni, beilleszteni őket a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei mellé a darabba. Az ő segítségükkel még inkább meg tudjuk majd sokszorozni a jelenlétünket, az erőnket. A táncos jelenetek így is nagy hatásúak, most ezt tudjuk majd még tovább fokozni. Az sem titok, hogy utazó változatot készítünk, mert Attilával az a tervünk – amelyet sajnos a covid késleltetett –, hogy kimozdítva Budapestről, a Nemzeti Színház színpadáról az előadást, szeretnénk az Egri csillagokat több vidéki nagyváros stadionjaiban, sportcsarnokaiban is játszani.

Posted on Hozzászólás most!

A Tenkes kapitánya a Sóstói Falumúzeum színpadán

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes holnap este 20 óra 30 perctől játssza nagy sikerű előadását, A Tenkes kapitányát Nyíregyházán, a 30. Jubileumi Mandala Nyár keretében, a Sóstói Falumúzeumban.

Közel hatvan éve készült A Tenkes kapitánya című 13 részes fekete-fehér televíziós sorozat, amelyről bátran kijelenthetjük, hogy meghatározó szerepet tölt be a mai napig az idén 120 éves magyar mozgókép történetében. Az Örsi Ferenc forgatókönyve nyomán készült sorozat sikerének hatására a szériából a premiert követően egy kétrészes mozifilm is készült, ennek dinamikáját követi a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nagyszabású színpadi produkciója is, amelynek forgatókönyvét szakmai vezetőnk, Zs. Vincze Zsuzsa írta.

A történetet mindenki ismeri: Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros parancsára a furfangos Eke Máté összegyűjti a szegényeket. A tenkeshegyi várban felütött tanyájukról indulnak a labancok elleni portyákra, sok borsot törnek a siklósi labanc ezredes orra alá, majd a várat is elfoglalják. Máté a siklósi vár kuruc kapitányaként folytatja tovább a harcot a labancok ellen. A Zsuráfszky Zoltán rendezésében látható táncjáték – megőrizve a film legjelentősebb, legszórakoztatóbb epizódjait -, megidézi a kuruc kor legendás személyeit, zenei- és mondavilágát, felidézi nemzetünk történelmi hagyományait: nevezetes és névtelen hőseinket.

„Kevés filmes vagy színpadi feldolgozása van a Rákóczi-szabadságharc időszakának, noha az a magyar történelem egy igen jelentős korszaka, melyből máig sokat tanulhatunk. Ezért is gondoltuk fontosnak, hogy egy olyan előadásban beszéljünk róla, amely játékosságával, emblematikus jeleneteivel a fiatalabb és az idősebb generációknak is remek kikapcsolódást biztosít. A történet, a gyönyörű korabeli jelmezek és díszletek, valamint Sebő Ferenc csodás zenéje azokat is rabul ejti, akik soha nem látták a sorozatot” – fogalmazott egy korábbi interjúban Együttesünk művészeti igazgatója.

A holnap esti előadás különlegessége, hogy Veronika szerepében két év után ismét a Magyar Nemzeti Táncegyüttes női tánckarvezetőjét, Rab Edinát láthatják a nézők, aki nyíregyháziként a Hometown Hero című sorozatunkban mesélt arról, hogy milyen érzésekkel várja, hogy színpadra léphessen.

Posted on Hozzászólás most!

A Csíksomlyói passió Kolozsváron

Augusztus 20-án, a magyar államalapítás és Magyarország fővédőszentje, Szent István király tiszteletének ünnepnapján adja elő a budapesti Nemzeti Színház és a Zsuráfszky Zoltán által vezetett Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Csíksomlyói passió című előadást Vidnyánszky Attila rendezésében a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.

„A Csíksomlyói passió című előadás a Nemzeti Színház egyik meghatározó produkciója, éppen ezért a 2017-es budapesti kőszínházi bemutató után minden évben ezzel az előadással kezdjük az évadunkat – mondja Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. – A 2017-es premiert követően ez az előadás a pesti kőszínházból »zarándokútra kelt«, és azóta a magyarság szakrális helyszínein adjuk elő minden évben. 2018-ban a csíksomlyói nyeregben, 2019-ben az esztergomi bazilika előtti téren, 2021-ben a debreceni református nagytemplom előtt.” Ebbe a sorba illeszkedik az idei augusztus 20-i előadás, amely a magyar államalapítás ünnepén lesz látható a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. „A közönség száma és a visszajelzések évről évre megerősítenek bennünket abban, hogy ez az előadás – nem csak számunkra – több mint egy színházi produkció: a hitélmény megújítását szolgálja” – teszi hozzá Vidnyánszky Attila. Ezt támasztja alá az a kötet is, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia könyvkiadója jelentetett meg a 2018-as csíksomlyói előadásról. Ebben a közreműködők és a színészek tanúságtételei mellett arról az összefogásról is olvashat az érdeklődő, ami a hivatásos művészeket, az előadáshoz csatlakozó, helyi néptáncosokat és a nézőket egyaránt a kereszt alatt való találkozásra hívja.

A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passiója keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet. Egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzi ki célul, melyben a bibliai történet 18. századi ferences iskoladrámákból ismert interpretációja, valamint Szőcs Géza Passió című, 1999-ben megjelent kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és Zsuráfszky Zoltán néptánc alapú koreográfiájával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei adnak elő.