Vannak olyan előadások, amelyek ikonikus helyszíneken játszva újabb és újabb értékes rétegekkel gazdagodnak. Amelyek úgy tartoznak egy településhez, úgy kapcsolódnak egy vidékhez, ahogyan egymáshoz illik a jellegzetes erdélyi táj és a székelykapu. Ilyen helye volt Mérában a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kalotaszeg című műsorának.

Ezen előzmények után nagy izgalommal és örömmel indult el az együttes Mérába, a Világzenei Csűrfesztiválra a Kalotaszeg című produkcióval. Azzal az előadással, melyben az együttes köszönetet mond az 1969-es türei hangosfilm készítőinek, elsősorban dr. Martin Györgynek és minden szereplőjének, azoknak a magyar, román és cigány adatközlőknek, táncosoknak és zenészeknek, akik megőrizték és továbbadták nekünk e csodálatos tánc- és zenekultúrát. Mérában számos fiatal zenél és táncol, valamint ott élnek a nagy zenészdinasztiák leszármazottai is. Ezeknek az „adatközlőknek” a táncai kerültek most vissza származási helyükre.

A turné érdekessége, hogy a térségben még soha nem mutatta be az együttes ezt a műsort, így ezzel az úttal az előadás végre visszakerült arra a területre, ahonnan a felvett anyagot gyűjtötték. Zsuráfszky Zoltán, csaknem ötven évvel ezelőtt járt először Erdélyben, Kallós Zoltán meghívására. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője több interjúban is kiemelte, hogy a kalotaszegi legényes a legvirtuózabb magyar férfi tánc a Kárpát-medencében, emellett csodálatos csárdásokat és énekkultúrát őriztek meg Mérában és Kalotaszegen.

A Világzenei Csűrfesztivál udvara zsúfolásig megtelt. A nézők között voltak azok az unokák, akik nagyszüleik egykori táncait láthatták viszont a színpadon. A rendkívül megható és magasztos pillanatokkal teli estén a nézők szűnni nem akaró vastapssal köszönték meg a Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkcióját. Ezzel az előadással itt vagyunk otthon: a Kalotaszeg hazatért!