Posted on Hozzászólás most!

Állandóan készen kell állni a feladatokra

„Állandóan készen kell állni a feladatokra…”

2020. október 30. – Aradvári László

Az október 23-i nemzeti ünnepünk alkalmából idén is átadták az állami díjakat, amelynek keretében Magyar Arany Érdemkereszt kitüntető címben részesült a Honvéd Együttes művészeti titkára, Kovács Maja. Ebből az alkalomból készítettünk vele egy portrét, amelyben mesélt eddigi pályafutásáról, a munkájáról, az átadási ceremóniáról és a terveiről.

Mekkora utat jártál be a Honvéd Együttesben eltöltött első munkanaptól addig a pillanatig, míg kezedbe vehetted a Magyar Arany Érdemkereszt elismerést?

Ez az időszak 15 évet ölelt fel, hiszen 2005. május 2-án érkeztem az Együttesbe. A meghirdetett sajtós állásra jelentkeztem, mivel akkor már hosszabb ideje kulturális területen dolgoztam – egy művész moziban és egy nemzetközi filmfesztiválon –, ezért úgy gondoltam, hogy ez egy testhezálló feladat lenne számomra. Akkor még különálló szervezeti egység volt a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes. 2007-ben aztán nagy változások voltak, a Honvéd Együttes nonprofit kft.-vé alakult, amelynek egyébként része a Honvéd Férfikar is. Szép lassan beépült a munkámba egy koordinációs titkári feladatkör is. Ez a két terület párhuzamosan haladt, de egy idő után nagyon megterhelő volt számomra, így kérésemre a koordinációs titkári feladatkört tartottam meg, ahol a műszak, a jelmeztár, a szállítás munkájának az összehangolása, valamint a két művészeti karral való kapcsolattartás volt a feladatom. A honvédségi műsorszolgáltatás koordinálása is majdnem a kezdetektől hozzám tartozik, amelyet az évek során nagyon megszerettem. Ez évi 70 előadás jelent a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezetei számára. 2018. szeptemberében pedig felkérést kaptam Zsuráfszky Zoltán ügyvezető igazgatótól a művészeti titkári pozíció betöltésére, ami óriási megtiszteltetés volt számomra.

Ennyi feladat mellett voltak nehéz pillanatok az elmúlt 15 évben?

Természetesen igen, de ezekre szükség van, segíti a folyamatos fejlődést. A nehézségek a speciális helyzetünknek is köszönhetőek, vagyis saját színház híján mindig úton vagyunk. Ez azt jelenti, hogy minden egyes előadás egy újabb kihívás. Nagyon fontos, hogy a különböző helyszíneken pl. egy váratlan eseménynél gyorsan és jól tudjunk reagálni, ne essünk pánikba, mert akkor tudunk jó döntéseket hozni, ha higgadtak maradunk. Mi vagyunk a biztosíték a művész kollégáknak a nyugodt háttér megteremtésére, hogy tudják, minden rendben lesz, amikor színpadra lépnek. Ez egy rendkívül erős csapatmunka, ahol nagyon egymásra vagyunk utalva, de éppen ezért tudjuk kiemelkedően segíteni egymást.

Vidám témákból, élményekből biztosan több van. Mi a legkedvesebb számodra?

A nagy projektek okozzák számomra az igazi örömöt és kihívást. Ezek közül is a Szegedi Szabadtéri Játékokat emelném ki, ez a legkedvesebb helyszínem az országban. Már jó néhány éve visszatérő vendégek vagyunk, de én az első nagy feladatot 2016-ban kaptam a Drakula utolsó tánca című produkció háttérmunkájában. Ezt a sikert tudtuk megismételni 2019-ben a Hullámzó világ című műsorral. Ezeken a koordináció mellett kicsit rendezőasszisztensi feladatokat is kaptam a vezetőimtől. Bízom benne, hogy lesz még lehetőségem visszatérni Szegedre.

Hogyan telik egy munkanapod?

Rendkívül változatosan. Az aktuális előadások feladatainak áttekintésével, a jövőbeli műsorok előkészítésével, tervezéssel, megbeszélésekkel, találkozókkal. Nem klasszikus munkarendben dolgozom, az irodai jelenlét mellett az előadásokon ügyeletesi feladatokat is el kell látni.  Állandóan készen kell állni, hétvégéken és akár ünnepnapokon is. De a kulturális közegben való lét mindig feltölt és új lendületet ad. A mai napig rettenetesen tudok izgulni a backstage-ben az adott előadás sikeréért.

Sokan úgy ismernek, hogy Kovács Maja, akinek a telefon mindig a fülén van…

Vannak olyan napok, amikor este már nincsen kedvem megszólalni, a saját hangomat sem bírom hallani, annyit beszéltem napközben. Szerves része a munkámnak a folyamatos kapcsolattartás. Kicsit olyan a munkánk, mint egy puzzle. Mindenki hozzárakja a maga darabkáját és a végén összeáll a kép. Ehhez az kell, hogy állandó kontaktusban legyek a vezetőimmel, a munkatársaimmal és a társintézményekben dolgozó kollégákkal is.

A 15 év alatt van olyan előadás, amelyik a kedvenc műsorod lett?

Nagyon nehéz egyet kiválasztani, mert a tánckari repertoár rendkívül változatos. Az Élő Tánc-archívum sorozatunkból a Szatmárra századszorra is ugyanolyan izgalommal ülök be, megunhatatlan. A Drakula utolsó tánca és a Betyárvilág pedig azért, mert kicsit magaménak érzem a szegedi munka miatt. A Honvéd Férfikarnak bármelyik templomi adventi koncertjét századszor is újra tudom hallgatni, csakúgy, mint néhány emblematikus operarészletet tőlük.

Milyen volt a díjátadó ünnepség, hogyan élted meg a ceremóniát?

Amikor megkaptam az értesítést nagyon meglepődtem, mert nem tudtam a jelölésről. Remegve hívtam fel Zsurát a meglepettségtől. Természetesen rendkívül boldog voltam, mert úgy éreztem, hogy 15 év munkájának ez egy lenyomata. Végtelenül hálás vagyok a vezetőimnek, Zs.Vincze Zsuzsának és Zsuráfszky Zoltánnak a bizalomért, amivel irántam viseltetnek.

A ceremónia speciálisra sikerült a pandémiás helyzet miatt. Nehéz volt egyedül, hiszen nem vihettünk kísérőt és így nem tudtam osztozni az örömben a férjemmel, ellenben hatalmas boldogság volt szakmabeliekkel találkozni. Elegáns és visszafogott volt a díjátadó, de ez nem csökkentette azt a felemelő érzést, amit a díj átvételekor éreztem. Még nem is sikerült igazán feldolgoznom azt a rengeteg gratulációt, amit kaptam. Volt olyan pillanat, amikor úgy gondoltam, hogy ezt a mennyiségű szeretetet el sem lehet bírni. Sokan megerősítettek abban, hogy jó helyre került ez a díj, megérdemeltem és ezek megható visszajelzések voltak.

Van-e olyan valaki az életedben, akinek ezt a kitüntetést ajánlanád?

A szüleimnek, a húgomnak… Azért, mert mindvégig hittek bennem. Hittek abban, hogy jó választásaim vannak még akkor is, ha valamivel éppen nem tudtak azonosulni vagy rossz döntéseket hoztam az életemben. És természetesen a férjemnek, mert ezt a rendkívül hektikus életmódot, amit ez a munka megkíván, nagyon jól tudja tolerálni és tökéletes hátteret biztosít számomra. Amikor igazán szükségem van pihenésre, amikor nyugalomra vágyom, akkor ez neki köszönhetően otthon megadatik.

Mi a következő lépés és mi a végcél a karrieredben?

Ebben a díjban 15 év munkája van benne. Úgy fogalmaztam meg magamban, hogy ez egy középút és feltöltődve várom a következő 15 esztendőt. A legnagyobb izgalommal most a saját színházunk létrejötte iránt vagyok. Azt gondolom, hogy az odáig vezető út tele lesz eseményekkel, kihívásokkal, és ha megnyitunk az pedig egy teljesen új világot fog jelenteni. Nagy bizalommal tekintek a jövőbe!

Posted on Hozzászólás most!

Betyárvilág – Fekete Bence Rózsa Sándor szerepéről

Betyárvilág

tánc – szín – játék         

A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.

Így születtek meg a „magyar Robin Hoodok”; a mi legendás betyárjaink: Sóbri Jóska, Bogár Imre, Vidróczki Márton, Angyal Bandi, de legfőképpen Rózsa Sándor néha igencsak romantikus történetei.

Ezeket a sokszor meseszerű, tréfás, vagy éppen megdöbbentő kalandokat Zsuráfszky Zoltán ötletéből, Zs. Vincze Zsuzsa írta színpadra és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kiváló táncosai és zenészei mutatják be, Schnell Ádám színművész közreműködésével.

A leghíresebb-leghírhedtebb magyar betyárokról szóló előadás szórakoztató, néha elgondolkodtató, de mindenképpen látványos és színes világa visszarepít a múltba, hogy elvarázsoljon minket a népművészetünk, népzenénk és néptánckultúránk gazdagságával.

Fekete Bence, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosa mesél a Betyárvilág című előadás, általa megformált Rózsa Sándor szerepéről:

“Vajon mi lehet közös jellemvonás a nagy Rózsa Sándorban és Fekete Bencében? Ez a kérdés először gyermekkoromban fogalmazódott meg bennem és azóta számtalanszor merengtem a válaszon. Úgy gondolom, hogy egy akaraterő, melynek mértéke iszonyú sokat segít céljaink elérésében.”

Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara

Szereplők:

Ráday gróf, kormánybiztos: SCHNELL ÁDÁM mv.
Terka, cselédlány: RAB EDINA
Csendőrkapitány: SÁNTA GERGŐ
Rózsa Sándor: FEKETE BENCE
Vidróczki Márton: TÓKOS ATTILA
Angyal Bandi: BARKA DÁVID
Bogár Imre: KOVÁCS GÁBOR
Sobri Jóska: JUHÁSZ SÁNDOR

Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Digitális technika: Konta Boáz
Zene: Rossa László, Papp István Gázsa, Szabó Dániel   (A műsorban Berecz András eredeti népzenei gyűjtései is hallhatóak.)

Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó-díjas, érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész

Posted on Hozzászólás most!

Betyárvilág – Barka Dávid Angyal Bandi szerepéről

Betyárvilág

tánc – szín – játék         

A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.

Így születtek meg a „magyar Robin Hoodok”; a mi legendás betyárjaink: Sóbri Jóska, Bogár Imre, Vidróczki Márton, Angyal Bandi, de legfőképpen Rózsa Sándor néha igencsak romantikus történetei.

Ezeket a sokszor meseszerű, tréfás, vagy éppen megdöbbentő kalandokat Zsuráfszky Zoltán ötletéből, Zs. Vincze Zsuzsa írta színpadra és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kiváló táncosai és zenészei mutatják be, Schnell Ádám színművész közreműködésével.

A leghíresebb-leghírhedtebb magyar betyárokról szóló előadás szórakoztató, néha elgondolkodtató, de mindenképpen látványos és színes világa visszarepít a múltba, hogy elvarázsoljon minket a népművészetünk, népzenénk és néptánckultúránk gazdagságával.

Barka Dávid, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncos szólistája mesél a Betyárvilág című előadás, általa megformált Angyal Bandi szerepéről:

“A furfangos történeteken, színes képeken, virtuóz táncokon keresztül bepillantást nyerhetünk, hogy milyen is lehetett a betyárok világa. Megismerkedhetünk nevezetes betyárjainkkal. Belebújni pár perc erejéig egy ártatlan nevű, rettegett betyár szerepébe, izgalmas kihívás és lehetőség.”

Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara

Szereplők:

Ráday gróf, kormánybiztos: SCHNELL ÁDÁM mv.
Terka, cselédlány: RAB EDINA
Csendőrkapitány: SÁNTA GERGŐ
Rózsa Sándor: FEKETE BENCE
Vidróczki Márton: TÓKOS ATTILA
Angyal Bandi: BARKA DÁVID
Bogár Imre: KOVÁCS GÁBOR
Sobri Jóska: JUHÁSZ SÁNDOR

Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Digitális technika: Konta Boáz
Zene: Rossa László, Papp István Gázsa, Szabó Dániel   (A műsorban Berecz András eredeti népzenei gyűjtései is hallhatóak.)

Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó-díjas, érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész

Posted on Hozzászólás most!

Betyárvilág – Kovács Gábor Bogár Imre szerepéről

Betyárvilág

tánc – szín – játék         

A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.

Így születtek meg a „magyar Robin Hoodok”; a mi legendás betyárjaink: Sóbri Jóska, Bogár Imre, Vidróczki Márton, Angyal Bandi, de legfőképpen Rózsa Sándor néha igencsak romantikus történetei.

Ezeket a sokszor meseszerű, tréfás, vagy éppen megdöbbentő kalandokat Zsuráfszky Zoltán ötletéből, Zs. Vincze Zsuzsa írta színpadra és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kiváló táncosai és zenészei mutatják be, Schnell Ádám színművész közreműködésével.

A leghíresebb-leghírhedtebb magyar betyárokról szóló előadás szórakoztató, néha elgondolkodtató, de mindenképpen látványos és színes világa visszarepít a múltba, hogy elvarázsoljon minket a népművészetünk, népzenénk és néptánckultúránk gazdagságával.

Kovács Gábor, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosa mesél a Betyárvilág című előadás, általa megformált Bogár Imre szerepéről:

“A Betyárvilág egy színes táncos kavalkád tele érdekes prózai betétekkel; hatalmas díszletekkel; változatos, lendületes, olykor humoros koreográfiai elemekkel/képekkel, amiken keresztül a néző megismerheti betyárjaink jellegzetes jellemvonásait.

Mint táncos azért szeretem, mert egy komoly szellemi és fizikai kihívás jól végigtáncolni. De ami igazán jó, hogy ezt közben nem érzi az ember, mert a koreográfiák összekovácsolják a táncosokat és az együttes beleélve magát a történetekbe együtt lüktetve viszi végig az előadást.

Bogár Imre szerepébe hatalmas feladat és öröm belebújni. Szeretném minden jó és rossz tulajdonságát (életöröm, jó kedv, erő, kegyetlenség, pimaszság) úgy színpadra vinni, hogy a nézőnek – ahogy a kor emberének – szimpatikus legyen és elgondolkozzon, biztosan megérdemelte -e korai, nyilvános kivégzését, halálát?”

Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara

Szereplők:

Ráday gróf, kormánybiztos: SCHNELL ÁDÁM mv.
Terka, cselédlány: RAB EDINA
Csendőrkapitány: SÁNTA GERGŐ
Rózsa Sándor: FEKETE BENCE
Vidróczki Márton: TÓKOS ATTILA
Angyal Bandi: BARKA DÁVID
Bogár Imre: KOVÁCS GÁBOR
Sobri Jóska: JUHÁSZ SÁNDOR

Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Digitális technika: Konta Boáz
Zene: Rossa László, Papp István Gázsa, Szabó Dániel   (A műsorban Berecz András eredeti népzenei gyűjtései is hallhatóak.)

Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó-díjas, érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész

Posted on Hozzászólás most!

Betyárvilág – Juhász Sándor Sobri Jóska szerepéről

Betyárvilág

tánc – szín – játék         

A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.

Így születtek meg a „magyar Robin Hoodok”; a mi legendás betyárjaink: Sóbri Jóska, Bogár Imre, Vidróczki Márton, Angyal Bandi, de legfőképpen Rózsa Sándor néha igencsak romantikus történetei.

Ezeket a sokszor meseszerű, tréfás, vagy éppen megdöbbentő kalandokat Zsuráfszky Zoltán ötletéből, Zs. Vincze Zsuzsa írta színpadra és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kiváló táncosai és zenészei mutatják be, Schnell Ádám színművész közreműködésével.

A leghíresebb-leghírhedtebb magyar betyárokról szóló előadás szórakoztató, néha elgondolkodtató, de mindenképpen látványos és színes világa visszarepít a múltba, hogy elvarázsoljon minket a népművészetünk, népzenénk és néptánckultúránk gazdagságával.

Juhász Sándor, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncos szólistája mesél a Betyárvilág című előadás általa megformált Sobri Jóska szerepéről:

“A Betyárvilág című darabban öt hírhedt betyár életébe cseppenünk bele a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában. Örök magyar téma, amit mindig kíváncsiság és a misztikum fog közre! Ezek a személyek egytől egyig népi legendás alakok voltak. A darabban az általam eltáncolt betyár megformálását nagyon szeretem, hiszen egy érdekes figura volt, aki nem más, mint Sobri Jóska.

Cifra öltözetű, csinos arcú fiatalember, aki a szeretőjével együtt jelenik meg ebben a részben. Rendkívül összetett a másik négy főszereplő különböző karakterével együtt, de ez adja a Betyárvilág műsor sokszínűségét és hangulatát!

Sobri Jóskának nagyon jó dolga van, hisz alvezére Milfajt Ferkó és nem utolsó sorban kedvese Répa Rozi, akit Tapolczai-Zsuráfszky Lilla jelenít meg, is segítségére van a darabban!”

Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara

Szereplők:

Ráday gróf, kormánybiztos: SCHNELL ÁDÁM mv.
Terka, cselédlány: RAB EDINA
Csendőrkapitány: SÁNTA GERGŐ
Rózsa Sándor: FEKETE BENCE
Vidróczki Márton: TÓKOS ATTILA
Angyal Bandi: BARKA DÁVID
Bogár Imre: KOVÁCS GÁBOR
Sobri Jóska: JUHÁSZ SÁNDOR

Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Digitális technika: Konta Boáz
Zene: Rossa László, Papp István Gázsa, Szabó Dániel   (A műsorban Berecz András eredeti népzenei gyűjtései is hallhatóak.)

Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó-díjas, érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész

Posted on Hozzászólás most!

Betyárvilág – Tókos Attila Vidróczki Márton szerepéről

Betyárvilág

tánc – szín – játék         

A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.

Így születtek meg a „magyar Robin Hoodok”; a mi legendás betyárjaink: Sóbri Jóska, Bogár Imre, Vidróczki Márton, Angyal Bandi, de legfőképpen Rózsa Sándor néha igencsak romantikus történetei.

Ezeket a sokszor meseszerű, tréfás, vagy éppen megdöbbentő kalandokat Zsuráfszky Zoltán ötletéből, Zs. Vincze Zsuzsa írta színpadra és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kiváló táncosai és zenészei mutatják be, Schnell Ádám színművész közreműködésével.

A leghíresebb-leghírhedtebb magyar betyárokról szóló előadás szórakoztató, néha elgondolkodtató, de mindenképpen látványos és színes világa visszarepít a múltba, hogy elvarázsoljon minket a népművészetünk, népzenénk és néptánckultúránk gazdagságával.

Tókos Attila, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncos szólistája mesél a Betyárvilág című előadás, általa megformált Vidróczki Márton szerepéről:

“Vidróczki Márton, akit a Betyárvilág című táncjátékban én személyesítek meg, az egyik leghírhedtebb szabálykerülő, nőcsábász, rablóvezér volt. Történetek keringtek elvetemültségéről, vakmerőségéről, könyörtelenségéről, félelemben tartotta még a saját embereit is. Ennek ellenére tisztelték és felnéztek rá. Nagy beleéléssel szeretem előadni a vidróczkis részt a darabban, szívesen azonosulok ezzel a heves vérmérsékletű, már-már tébolyult betyár szerepével, akit még ma is gyakran emlegetnek a betyártörténetek kapcsán.”

Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara

Szereplők:

Ráday gróf, kormánybiztos: SCHNELL ÁDÁM mv.
Terka, cselédlány: RAB EDINA
Csendőrkapitány: SÁNTA GERGŐ
Rózsa Sándor: FEKETE BENCE
Vidróczki Márton: TÓKOS ATTILA
Angyal Bandi: BARKA DÁVID
Bogár Imre: KOVÁCS GÁBOR
Sobri Jóska: JUHÁSZ SÁNDOR

Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Digitális technika: Konta Boáz
Zene: Rossa László, Papp István Gázsa, Szabó Dániel   (A műsorban Berecz András eredeti népzenei gyűjtései is hallhatóak.)

Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó-díjas, érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész

Posted on Hozzászólás most!

Juhász Sándor, egy príma néptáncos

„Összeteszem a két kezemet, hogy így alakult a sorsom…”

2020. október 05. – Aradvári László

Idén ősszel is átadták a Junior Prima díjakat, mely kitüntető címben a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncos szólistája, Juhász Sándor is részesült. Ebből az alkalomból készítettünk vele egy portrét, melyben mesélt eddigi életútjáról, a díjról és a terveiről.

Miként élted meg azt a pillanatot, amikor elolvastad a kitüntetésről szóló levelet?

A díjátadó előtt két héttel kaptam egy titokzatos e-mailt, ami nagyon meglepett. Éppen egy próba szünetében voltam az öltözőben. Ezt a levelet azonban titokban kellett tartani, ami talán a legnehezebb volt, hiszen hatalmas volt belül az örömöm.

Hogyan készültél az átadási ceremóniára, milyen volt ezen díjazottként részt venni?

Mivel most kaptam először ilyen magas szintű elismerést, ezért egy kis izgatottság előtte természetesen volt bennem. Nyilván egy táncosnak a civil életben is meg kell tudnia jelenni csinosan, szerencsére a párom a ruha összeállításánál segített. Az átadóra a Docler cégház színháztermében került sor. Mindenki csak egy vendéget vihetett magával a jelenlegi járványhelyzet miatt, engem a kedvesem kísért el. Minden évben 10 személyt díjaznak a Népművészet és Közművelődés kategóriában, akik közül azért személyesen, vagy látásból mindenkit ismertem, így kicsit beszélgetni is tudtunk egymással a rendezvényen. A gála végül egy elegáns fogadással zárult.

Mennyien gratuláltak az eltelt időszakban?

Rengetegen, nem is számoltam annyira elhomályosított az öröm és a boldogság. Sokan hívtak telefonon, vagy írtak, ami nagyon jólesett. Még nem is nagyon tudtam feldolgozni az egész helyzetet.

Hogyan jutottál el a pályafutásodban addig, hogy a szakmai zsűri Junior Prima díjjal ismerje el a munkásságodat?

A díjátadó konferansziéja fogalmazta meg, hogy ez az elismerés nem csak arról szól, hogy az ember a személyes karrierjében, vagy munkahelyén milyen eredményt ér el, hanem a fő munkán kívül milyen tevékenységet végez. Legyen szó akár közösségépítésről, gyerekek tanításáról, vagy zenélésről.

Te például a néptánc mellett még sok egyéb tevékenységet is végzel, zenélsz, oktatsz…

Igen, az Óbudai Zeneiskolát is elvégeztem. Alapvetően nagybőgősnek tanultam, de mellette szordínóban hegedűn és brácsán is szoktam játszani.

Hogyan kerültél a Magyar Nemzeti Táncegyüttesbe?

A pozsonyi Ifjú Szívekkel nagyon sokat utaztunk, számtalan helyen felléptünk, így Zsuráfszky Zoltán is többször látott táncolni. Elsőre nem sikerült a felvételim, de nem adtam fel, tovább dolgoztam keményen. 2012 decemberében Zsura megkeresett, hogy van egy üresedés a fiú tánckarban és rám gondolt. Felajánlotta, hogyha komolyan gondolom a hivatásos néptáncos munkát, legyek a januári reggeli munkakezdésen beöltözve a próbateremben. Én pedig éltem a lehetőséggel és 2013. január 7-e óta a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagja vagyok. Teszem a dolgomat és elvégzem a rám kiosztott feladatokat. Hosszú és nehéz utat jártam be azóta, hogy a felvidéki Zselíz településen megtettem az első néptáncos lépéseimet.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes műsoraiban több főszerepet is eljátszol. Melyek ezek?

A legfrissebb kihívás a Tenkes kapitánya előadás, ami már egyébként régóta repertoáron van. Eddig kuruc népként, majd Dudva úrként szerepeltem benne. Pár napja kaptam meg báró Eberstein Eckbert ezredes szerepét, ami egy hatalmas megtiszteltetés és egyben nagy kihívás, mivel egy nagyon kedves kollégámtól vettem át ezt a karaktert. Valach Gábor tizenegy éven keresztül vitte a vállán ezt a szerepet, a premier óta játszotta és szinte egyé vált vele. Emellett több előadásunkban is kaptam még külön feladatokat Zsuráfszky Zoltán művészeti vezetőtől és Zs. Vincze Zsuzsa szakmai vezetőtől. A Mátyás a világ királya gyerekműsorban vagyok Galeotto Marzio, az itáliai mesélő, a Csipkerózsikában Miska szolgáló, a Kiegyezésben egyfajta porondmester voltam. A Nemzeti Színházzal közös darabjaink közül a Csíksomlyói Passióban az egyik ördög szerepét jászom, a Körhintában pedig Appelshoffer Jánossal vagyunk felváltva vőfélyek a lakodalomban. A negatív karakterek is megtalálnak, hiszen az Egri Csillagokban éppen áruló lettem. Mindig, minden feladatot felkészülten kell elvégezni.

Kik voltak melletted az eddigi szakmai utadon?

Ez egy nagyon fontos dolog számomra, hiszen ez a díj nem sikerülhetett volna, ha nincsenek mellettem sokan, akár a magánéletre, akár a szakmai pályára tekintek. Legelőször a családomnak, a szüleimnek, a testvéreimnek és a barátnőmnek vagyok hálás, hogy mindig megteremtették otthon a nyugodt hátteret. A zselízi anyaegyüttes után Pozsonyban az Ifjú Szívekben kezdtem Hégli Dusán keze alatt, Fóton a szakközépiskolában Balla Zoltán – nyugodjon békében – volt az egyik mesterem, Gyebnár László pedig az osztályfőnököm, akiknek szintén sokat köszönhetek. A Magyar Nemzeti Táncegyüttesben Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa útmutatása alapján fejlődtem és nem csak a tánctudásom, hanem itt kaptam meg Tőlük azokat a prózai, szöveges szerepeket, aminek következtében a színészi játékom is kialakult. Végül, de nem utolsósorban a táncos társaknak, a zenész kollégáknak, a műszaknak, a jelmeztárnak, a menedzsmentnek, mindenkinek része van abban, hogy ezt a sikert elérhettem. Összeteszem a két kezemet, hogy így alakult a sorsom, ezért nagyon szerencsés embernek tartom magam!