Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna

Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna

szakmai vezető

Magyar Érdemrend Lovagkeresztje
Harangozó Gyula-díj

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője

​Népművészet Ifjú Mestere
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje
Harangozó Gyula-díj

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának néprajz- magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát, diplomamunkájában a nyugati székelység tánckultúráját vizsgálta.

Szakmai pályáját 1984-1991 között a Kodály Kamara- táncegyüttesben kezdte, majd 1991-2007 között a Budapest Táncegyüttesben tánckarvezető. 2007 óta a Honvéd Együttes keretében működő Magyar Nemzeti Táncegyüttes  tánckarvezetője, művészeti főmunkatársa, jelenleg szakmai vezetője. Forgatókönyvíró- dramaturg, koreográfus, de jelmeztervezőként is tevékenykedik.
 

Az elmúlt másfél évtizedben az alábbi jelentősebb produkciók színpadra állításában közreműködött, mint forgatókönyvíró- dramaturg, illetve koreográfus:

Csipkerózsika – zenés-táncos mesejáték (forgatókönyvíró)
Boldog Emberek –tematikus táncműsor Móricz művek alapján (dramaturg, koreográfus)
Tündérmese – zenés-táncos mesejáték (forgatókönyvíró, dramaturg)
Boldogasszony vendégség – Szegedi Szabadtéri Játékok (forgatókönyvíró- dramaturg)
Monarchia – Népek tánczai” táncszínházi produkció (koreográfus)
Csárdás a kelet tangója (koreográfus)
Benyovszky – táncjáték Benyovszky Móric életéről Szegedi Szabadtéri Játékok (forgatókönyvíró-dramaturg)
Ballada – A halálra táncoltatott leány – táncjáték (forgatókönyvíró)
Drakula utolsó tánca – táncjáték felnőtteknek (forgatókönyvíró, dramaturg, jelmeztervező)
A Tenkes kapitánya – zenés, kalandos táncjáték, Müpa (Színpadi átirat: forgatókönyvíró- dramaturg)
Dózsa – Tánckrónika Dózsa György tetteiről – Szegedi Szabadtéri Játékok (forgatókönyvíró, dramaturg)
Folklór-kalendárium I. – Táncoló tavasz (forgatókönyvíró, koreográfus)
Folklór-kalendárium II. – Téli tánc (forgatókönyvíró, koreográfus)
Sárkánymese – táncmese gyerekeknek (forgatókönyvíró, rendező- koreográfus)
Körhinta – Nemzeti Színház (színpadi változat: forgatókönyvíró-dramaturg)
Csíksomlyói Passió – Nemzeti Színház (táncdramaturg, néprajzi szakértő)
Egri Csillagok – Nemzeti Színház (táncdramaturg, jelmeztervező)
Kiegyezés/150 – táncszínházi előadás (forgatókönyvíró, koreográfus)
Ballare – Inspirációk Arany-balladákra (jelmeztervező, koreográfus)
Magyar hősök, csaták és szerelmek (jelmeztervező, koreográfus, a rendező munkatársa)
Hullámzó világ: A szögedi nemzet (forgatókönyvíró, dramaturg, jelmeztervező, koreográfus)
Betyárvilág – tánc-szín-játék (forgatókönyvíró, dramaturg, jelmeztervező, társrendező)

SZAKMAI ÉLETRAJZ – Zs.Vincze Zsuzsa

(hivatalos neve: Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna)

A népművészet és a tánc iránti érdeklődés határozta meg egész gyermekkorát és középiskolás éveit. Pécsett, a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskolában érettségizett és szerzett óvónői diplomát. Kisgyermek korától táncolt különböző amatőr néptánc együttesekben. Korengedéllyel, még gimnazistaként szerzett hivatásos néptáncoktatói engedélyt. Mindezek mellett, az első országos táncház-vezető tanfolyam elvégzése után (már az 1970-es évek végétől), az elsők között tanított rendszeresen táncot és éneket az első budapesti táncházakban a Muzsikás együttessel. A táncházmozgalom – e nagy horderejű népművészeti és közművelődési mozgalom – kezdeteitől, aktív résztvevője, lelkes közvetítője és népszerűsítője volt.
             A középiskola elvégzése után Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, valamint néprajz szakon szerzett diplomát. Szakdolgozatát a nyugati székelység táncaiból írta. Sokat gyűjtött Erdélyben, néprajzi gyűjtései anyagát az MTA Táncosztálya őrzi. (Pl. A néptánc kutatás szempontjából addig fehér foltként említett Vajdaszentivány gazdag és bonyolult táncait elsőként volt alkalma felgyűjteni, lefilmezni, megtanulni, majd később tanítani szerte az országban és külföldön egyaránt.)
        Egyetemista évei alatt először a Bartók Táncegyüttesben táncolt, Tímár Sándor tanítványaként, majd hamarosan a Párhuzam csoport, későbbi nevén a Kodály Kamara Táncegyüttes táncosaként, professzionális keretek között folytatta táncos pályafutását. Ez idő alatt hivatásos előadóművészi engedélyt szerzett, valamint a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet nyerte el.
Rövid ideig táncolt az Állami Népi Együttesben, dolgozott a Népművelési Intézet Táncosztályán, de csak első gyermeke megszületése után találta meg valódi szakmai és magánéleti útját, hivatásos táncosként a legendás Kodály Kamara Táncegyüttesben, férje, Zsuráfszky Zoltán mellett, aki akkor már a kivételes szakmai nívójáról elhíresült táncegyüttes művészeti vezetője volt.
1990-ben, követve férjét, aki időközben elnyerte a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetői posztját, előbb táncosként, majd hosszú évekig tánckarvezetőként tevékenykedett az ország egyik legpatinásabb hivatásos néptáncegyüttesében.
Már itt, a Budapest Táncegyüttesben elkezdte dramaturgiai, forgatókönyvírói tevékenységét (pl. Csárdás! – A Kelet tangója, mesedarabok stb.), a táncpedagógusi és előadóművészi munkája mellett.
Évtizedeken keresztül, több alkalommal tanított az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Európa számos országában csakúgy, mint Ausztráliában, mindenütt a magyar népi kultúra nagyszerűségét, gazdagságát hirdetve. 
Később, a Honvéd Együttes, majd a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetőjeként teljesedett ki az a sokrétű tevékenység, amellyel saját alkotó munkája mellett, Kossuth-díjas férje művészi munkájában is méltó partnerként tudott közreműködni.
A táncházmozgalom kezdeteitől folyamatosan részt vesz a legmagasabb szakmai színvonalon működő hivatásos néptáncegyüttesek munkájában, egész életében hagyományos kultúránk ápolásáért, néptáncművészetünk méltó, művészi elismertségéért fáradozott, s ma is e célok érdekében tevékenykedik.
Az általa színpadra írt táncjátékok, tematikus táncelőadások, nagyszabású, új, történelmi táncprodukciók (pl. Boldogasszony vendégség, Benyovszky, Dracula utolsó tánca, Dózsa, A Tenkes kapitánya, Kiegyezés/ 150), olyan monumentális és jelentős helyszíneken kerültek bemutatásra, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Művészetek Palotája, vagy a Nemzeti Táncszínház, s éveken keresztül játszották, nézők tízezrei előtt itthon és a határainkon túl egyaránt.
Ifjúsági és gyerekdarabok, népszokás műsorok forgatókönyvei jellemzik munkásságát. Többek között a Táncoló tavasz, Téli tánc, Tündérmese, Sárkánymese, Mátyás, a világ királya, amely nagy sikerű műsorok szintén több száz előadást értek meg, s rengeteg fiatallal ismertették és szerettették meg hagyományos kultúránkat. Ezen darabok minden esetben a néphagyományt tekintik alapnak, alkalmazva azt a sok ismeretet és tapasztalatot, amelyre a magyar néptánc, a népzene, valamint a népköltészet és a népi kultúra területén tett szert.
Dramaturgiai feldolgozásai közül egyik legfontosabb a 2016-ban, a Nemzeti Színházzal közös produkció, a Körhinta c. darab (rendező: Vidnyánszky Attila) forgatókönyvírói és dramaturgiai megfogalmazása, amelyet 2017-ben a Csíksomlyói passió című nagysikerű előadás követett, amelyben néprajzi szakértőként és táncdramaturgként működött közre. 2018-ban az Egri csillagok előadással folytatódott a sikeres sorozat, melyben táncdramaturg-koreográfusi munkát látott el Zs. Vincze Zsuzsa. A három előadás a Nemzeti Színházon túl, Magyarország területén belül és kívül is telt házzal megy azóta is. Legújabb munkái a Szögedi nemzet című, illetve a Betyárvilág c. táncjáték szintén kedvelt darabja a néptáncot kedvelő közönségnek.
Az eredeti táncok rendszeres tanításával hivatásos táncosok nemzedékei kerültek ki keze alól. Így pl. az Élő Martin Archívum sorozat táncos szakmai felkészítésében is nagy szerepet játszott, amely sorozat példaértékű a néptáncművészet „újkori” történetében.
Mindezek mellett és a napi rendszerességgel végzett táncpedagógusi munkája mellett, koreográfusként is számos alkotásával gazdagítja a táncegyüttes műsorait, több folklór- koreográfiája színesíti az együttesi repertoárt, de tematikus, táncszínházi koreográfiáival is egyre gyakrabban jelen van a Magyar Nemzeti Táncegyüttes életében. Egyik ilyen alkotása Méregkeverők címmel elnyerte az Országos Zalai Kamaratánc Fesztivál koreográfusi fődíját.
Hasznosítva néprajzi ismereteit, a különféle műsorok jelmezeit – mint a népviseletek szakértője – , értőn gondozza, így jelmeztervezőként is hozzájárul az ország legnagyobb hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes néprajzilag kifogástalan megjelenéséhez.
Férje szakmai tudására, művészi tehetségére mindig is nagy elismeréssel és alázattal tekintett, nem tolakodott a nyilvánosság elé, inkább a háttérből segítette azt és végezte mellette saját munkáját, immár több, mint harminc éve.
Négy gyermekük van, boldog, kiegyensúlyozott házasságban élnek.

Népművészet Ifjú Mestere
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, 2014
Harangozó Gyula-díj, 2016

X