Zsuráfszky Zoltán

Zsuráfszky Zoltán

művészeti igazgató

Kossuth-díjas, kiváló művész

A Honvéd Együttes, Magyar Nemzeti Táncegyüttes ügyvezető igazgatója 

Zsuráfszky Zoltán 1956. szeptember 30-an született Szikszón. 1975-ben Nívódíjjal végzett az Állami Balettintézet első néptánc tagozatán. Később diplomát szerzett az Egri Tanárképző Főiskola pedagógia-népművelés szakán, majd a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán.

1975-től a Magyar Állami Népi Együttes táncosa, szólistája, tánckarvezetője.

Ezzel egy időben mar önálló koreográfusként sorra alkotja friss szemleletű, a Kárpát-medence folklórjának alapos ismeretet tanúsító műveit. Emellett folyamatosan jelentkezik nagy formátumú, egész estés színpadi táncműveivel.

1980 es 1991 között a szegedi JATE Balint Sándor Táncegyüttes es a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője.

1984-től 1991-ig a kiemelkedő hivatásos táncművészekkel közösen alapított Kodály Kamara Táncegyüttes művészeti vezetője.

1991-től a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője, 1993-tól igazgatója is.

A Budapest Táncegyüttes művészi munkája egyrészt az eredeti néptáncokat autentikusan reprezentáló színpadi megfogalmazásokra, másrészt a hagyományon alapuló, gondolati tartalmú, tematikus jellegű, táncművészeti feladatokat jobban kiszélesítő táncszínházi produkciókra épült.

2007-től a Budapest Táncegyüttessel egyesített Honvéd Táncszínház, 2012-től pedig az egész Honvéd Együttes művészeti vezetője. 

2014-ben kezdeményezésére a Honvéd Táncszínház neve Magyar Nemzeti Táncegyüttesre változott.

2018. január 1-jétől a Honvéd Együttes ügyvezető igazgatója.

A hazai hivatásos es amatőr együttesek szinte mindegyikében dolgozott.

1980 óta rendszeresen tanít az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban es Japánban.

A táncgyűjtés vezetőjeként reszt vett az utóbbi évek legnagyobb népzenei gyűjtésében, az Utolsó Óra programban.

A magyar etnikum mellett foglalkozott román, szlovák, délszláv, gorál es cigányfolklórral, gyűjtéseinek anyagát a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének néptánc archívuma őrzi.

Koreográfusként e hatalmas – és ilyen magas szinten kevesek által elsajátított – eredeti néptáncanyagból építkezik.

A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, az Emmi-miniszter tanácsadó testületének tagja, a Nemzeti Kulturális Alap kurátora, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnökségi tagja, a Magyar Táncművészeti Főiskola címzetes főiskolai tanara.

SZAKMAI ÉLETRAJZ – Zsuráfszky Zoltán

Az utóbbi évek legjelentősebb, egész estét betöltő táncszínházi produkciói, néptánc előadásai, amelyeknek koreográfusa és rendezője is egyben:

Élő Martin Archívum sorozat: Kalotaszeg, Szatmár, Mezőség, Bonchida, Gyimes (1999-től)
Egy mondat… – önálló előadói est (1999)
Csárdás! – A Kelet tangója… (2000)
Monarchia – Népek tánczai (2007)
Benyovszky – táncjáték a Ghymes Együttessel (2008)
Ballada – A halálra táncoltatott lány (filmváltozat is) (2008)
A Tenkes kapitánya – zenés, kalandos táncjáték (2009)
Dózsa – Tánckrónika Dózsa György tetteiről (2010)
Táncoló tavasz – Folklórkalendárium (2012)
Téli Tánc – Folklórkalendárium (2012)
Napszédítő/Páva-variációk (2014)
Székely Dózsa György – tánckrónika (2014)
Sírnak a harangok… – Emlékezés az I. világháborúra (2014)
Drakula utolsó tánca (2016)
Kiegyezés/150 (2017)
Ballare – inspirációk Arany-balladákra (2017)
Magyar hősök, csaták és szerelmek (2018) 

Mesejátékok és ifjúsági előadások
Csipkerózsika (2001)
Tündérmese (2005)
Sárkánymese (2015)
Mátyás, a világ királya (2019) 

A Nemzeti Színházzal közös produkciók, melyeknek társrendező-koreográfusa:
Körhinta (2015)
Csíksomlyói passió (2017)
Egri csillagok (2018) 

Komolyzenei művek, rendező-koreográfus:
„Makrokozmosz” (táncköltemény Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művére) (2006)
„Metamorfózisok” (táncköltemény Kodály: Felszállott a páva – variációk magyar népdalra című művére) (2007)
Orff: „Carmina Burana” (2008)
Tolcsvay-Bella: „Testamentom” (2008) 

 

Vezető koreográfusként vett részt a Keleti Táncvihar, Millenniumi Sokadalom, Duna Rapszódia, a Hősök terén bemutatott Itt élned, halnod kell, Szörényi Levente: az Árpád népe” c. misztikus operában, valamint a Jubileumi „István a király” rockoperában. 2012-ben Kolozsvárott bemutatott István a király előadást rendezőként is jegyzi.

 

Népművészet Ifjú Mestere (1977)
Év táncosa díj (1985)
Magyar Művészetért Díj (1989)
Harangozó Gyula-díj (1993)
Érdemes Művész (2002)
Év koreográfusa díj (2005)
Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje (2006)
Kiváló Művész (2010)
Kossuth-díj (2013), több évtizedes kimagasló munkássága, a Kárpát-medencei magyar néptánckincs gyűjtése, megőrzése es közkinccsé tétele érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként.

X